Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta az ország alaptörvényének 17. módosítását, amely az új Tisza vezette kormány hivatalba lépése óta az egyik legnagyobb horderejű alkotmányos átalakítást vezette be.

Megszavazta az Országgyűlés Sulyok köztársasági elnök hivatalából való elmozdítását

A 139 igen szavazattal, hat ellenében elfogadott csomag több kulcsfontosságú állami intézmény szerkezetét alakítja át, parlamenti mandátumkorlátokat vezet be, és hatályba lépésével korán véget vetne Sulyok Tamás köztársasági elnök és több alkotmánybírói mandátumnak.

A kormánykoalíció a változtatásokat a korábbi Fidesz-kormányzat intézményi hagyatékának nevezett lebontásához szükséges lépésnek minősítette, a Fidesz pedig Magyarország alkotmányos rendje elleni támadásként ítélte el a módosításokat, és bojkottálta a hétfői parlamenti ülést.

Az elnök mandátuma a törvény hatálybalépése után megszűnik

A legvitatottabb rendelkezés szerint a törvénymódosítás hatálybalépését követő napon megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, amennyiben aláírja a jogszabályt. A parlamentnek ezután 30 napon belül új államfőt kellene választania.

A Telex szerint Magyar Péter miniszterelnök azzal védekezett a parlamentben, hogy az elnök nem képviselte a nemzet egységét, és következetesen az előző Orbán-kormány érdekeit szolgálta.

Magyar szerint az alkotmánymódosítások teljesítik azt a kétharmados mandátumot, amelyet pártja az áprilisi parlamenti választáson kapott, és egy szélesebb körű, nyilvános konzultációt is magában foglaló alkotmányújítási folyamat kezdetét jelenti.

Sulyok az elmúlt hetekben határozottan ellenezte a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az komoly alkotmányos aggályokat vet fel. Korábban az Alkotmánybírósághoz és az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz is fordult.

A Velencei Bizottság elhalasztja a felülvizsgálatot

Bár az elnök sürgős véleményt kért a Velencei Bizottságtól a módosítással kapcsolatban, a testület úgy döntött, nem gyorsítja az eljárást. Az Elnöki Hivatal közleménye szerint a Bizottság ehelyett októberi ülésén vizsgálja meg az ügyet – írja a 444.hu.

Az elnökség azzal érvelt, hogy a Parlamentnek meg kellett volna várnia a Bizottság véleményét, mielőtt elfogad egy ilyen rendkívüli alkotmányos intézkedést. Sulyok még azelőtt kérdéseket tett fel egy hivatalban lévő köztársasági elnök alkotmányos felmentésével kapcsolatban, hogy a kormány közzétette volna a végleges módosítást. Eközben az Alkotmánybíróság nem tűzte napirendjére a köztársasági elnök kérelmét.

Az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás is érintett

A módosítás jelentős változásokat vezet be az Alkotmánybíróságon. Az alkotmánybírókra ismét 70 éves kötelező nyugdíjkorhatár vonatkozik, így a módosítás hatálybalépése után két hónappal négy bíró távozik, köztük Polt Péter volt főügyész is.

A bíróság bírái ismét megválasztják saját elnöküket három évre, felváltva a jelenlegi rendszert, amely szerint a parlament nevezi ki a bíróság elnökét. Az alkotmánybírák mandátuma szintén 12-ről kilenc évre csökken. Emellett az Alkotmánybíróság visszakapja bizonyos költségvetési és adózási ügyek felülvizsgálati jogkörét, amelyek 2011 óta korlátozottak.

A csomag erősíti a bírák szerepét az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal és a Kúria, Magyarország legfelsőbb bírósága elnökének kinevezésében és felmentésében is. Mandátumukat kilencről hat évre csökkentik, újbóli kinevezésük a továbbiakban nem lesz megengedett.

Bevezették a parlamenti mandátumkorlátokat

Egy másik jelentős reform 12 éves korlátot vezet be a parlamenti képviselők számára. Azok a politikusok, akik már három parlamenti ciklust betöltöttek, már nem indulhatnak a következő választásokon. A kormány azzal érvel, hogy az intézkedés ösztönözni fogja a politikai megújulást, kiszélesíti a demokratikus képviseletet, és megakadályozza, hogy a megrögzött politikai struktúrák állandósuljanak.

A Fidesz ugyanakkor azt állítja, hogy a rendelkezés igazságtalanul kizár sok tapasztalt ellenzéki politikust a jövőbeli választásokból. A Fidesz korábbi frakcióvezetője, Gulyás Gergely a szavazás előtt lemondott posztjáról, mondván, a pártot olyannak kell vezetnie, aki továbbra is jogosult a parlamenti választásra.

Egyéb intézményi reformok

A módosítás megteremti az alkotmányos alapokat egy új Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozásának is, amelynek feladata a közvagyon védelme és a vélhetően visszaélt állami vagyon visszaszerzése. Az új testület nyomozati és ügyészi jogkört kap, vezetését kétharmados parlamenti többséggel választják meg.

Több további intézményi változtatást is jóváhagytak, köztük az Országgyűlési Őrség megszüntetését, a Költségvetési Tanács állami költségvetés feletti vétójogának megszüntetését, valamint a kétharmados parlamenti többséget igénylő törvények számának csökkentését. Magyarország egy szimbolikus lépéssel hivatalosan is visszaáll a kifejezés használatátólvármegyeoktóber 1-jétől a modern megyére, visszafordítva az előző Fidesz-kormány 2022-ben bevezetett változását.

Az aláírás továbbra is szükséges

Az alkotmánymódosítás még nem lépett hatályba. A magyar törvények szerint Sulyok köztársasági elnöknek öt napja van eldönteni, aláírja-e a jogszabályt. Kérheti az Alkotmánybíróság eljárási felülvizsgálatát, bár a bíróság a 2013-ban bevezetett változások után már nem jogosult az alkotmánymódosítások érdemi tartalmának megítélésére.

Ha a köztársasági elnök aláírja a törvényt, akkor a törvénymódosításban rögzített ütemterv szerint lépnek életbe az új alkotmányos rendelkezések, amelyek bevezetik Magyarország közelmúltjának egyik legjelentősebb alkotmányos átalakulását.