Orbán Viktor volt miniszterelnök kijelentette, hogy nem ismeri el Magyarország új köztársasági elnökének legitimitását, miután az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi az államfő hivatalából való elmozdítását.

Jogi mechanizmust vezet be a köztársasági elnök felmentésére az Országgyűlés hétfőn elfogadott alkotmánymódosítása, amely a kormányzó Tisza-párt szerint a korábbi kormányzat idején kialakult intézményi struktúrák felszámolását célozza. A módosítást heves bírálatok váltották ki a Fidesz és szövetségesei részéről.

Bár Budapesten tüntetést szerveztek Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett, Orbán nem jött el. Ehelyett, miközben az Egyesült Államokban utazott a labdarúgó-világbajnokság záró szakaszára, egy sor Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben elítélte az alkotmányos változásokat.

Orbán nem hajlandó elismerni az új elnököt

Orbán közleményében azzal érvelt, hogy a jelenlegi elnök leváltása után kinevezett utód legitimitása hiányzik.

"Soha nem ismerjük el legitimnek vagy törvényesnek a tekintélyelvűség erőszakos módszereit. A jogellenesen beiktatott új elnök nem lehet legitim, így a döntéseik sem."

Hozzátette: ha az elnököt „erőszakkal” távolítanák el hivatalából, Magyarországnak „joga lenne ellenállni”, így meg is fogjuk tenni.

Orbán nem fejtette ki, hogy milyen formában lesz ilyen ellenállás.

Figyelmeztetés a tekintélyelvűségre

A volt miniszterelnök külön Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy az alkotmánymódosítás szélesebb körű fenyegetést jelent a demokratikus fékekre és ellensúlyokra.

„Ma a köztársasági elnököt veszik célba, de holnap bárkivel megtehetik ugyanezt” – írta. "A tekintélyelvű hatalom nem tolerálja sem a kritikát, sem a felügyeletet. A hatalmon lévők olyan eszközöket akarnak, amelyek lehetővé teszik, hogy elvegyék bárkinek a munkáját, vagy elkobozzák bárki üzletét."

Olvastad ezt? Elhúzva a rolót: valóban rendszerváltás volt április 12-e?

A kormány és az ellenzék továbbra is ellentmondásban van

Az ellenzéki párt hetek óta azzal érvelt, hogy a kormány tervei, köztük az előző kormányzat által kinevezett vezető tisztségviselők leváltása és a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési Hivatal létrehozása, szélesebb körű kampányt jelentenek a volt kormánnyal kapcsolatban állók ellen.

A kormány ugyanakkor fenntartja, hogy az alkotmánymódosítás és a kapcsolódó reformok célja a demokratikus elszámoltathatóság helyreállítása és a Fidesz 16 éves kormányzása alatt felhalmozott politikai befolyás lebontása.

A Medián legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz ezzel kapcsolatos üzenetei mindeddig nem sikerült számottevő tetszetősséget szerezniük a választók körében.

Ha lemaradt: Új kutatások szerint Orbán és a Fidesz a túlélésért harcol, a korábbi hűségesek leszakadtak, Magyar Péter miniszterelnök pedig újabb nagy győzelmet arat