GazdaságSzerző: vg 2026. 07. 29. 2 percnyi olvasás
A szomszédos országban is kritikus a helyzet.
A Dráva vízállása tegnap Eszéknél mínusz 186 centiméterre csökkent, amely új történelmi mélypontot jelent. Habár a mai napon növekedés volt megfigyelhető, a Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat (DHMZ) szerint az érték továbbra is az alacsony tartományban maradt. Szakértők szerint az átmeneti emelkedést a vízerőművek megváltozott működése is okozhatta, a neheze pedig még hátra van − írta meg az Index.hr.
A Dráván július közepén dőlt meg a korábbi negatív rekord, amikor Eszéknél mínusz 174 centiméterre süllyedt a vízállás.
Az új, mínusz 186 centiméteres mélypont 12 centiméterrel alacsonyabb a korábbi szintnél, amely így már történelmi mélypontnak számít.
Az elmúlt években egyre hosszabban elhúzódnak az alacsony vízállású időszakok, és egyre gyakoribbak a szélsőséges értékek − mondta Zeljko Kovacevic, a horvát vízügyi hatóság Duna és alsó-Dráva térségéért felelős eszéki igazgatóságának vezetője.
Kovacevic szerint a jelenségnek több, egymást erősítő oka van:
Az Alpokban télen már nem halmozódik fel annyi hó, mint korábban, ezért tavasszal és nyár elején kevesebb olvadékvíz jut a Drávába. Ezzel párhuzamosan a csapadék is kevés, így nem tudja pótolni a hiányt és megemelni a folyó vízszintjét.
Meglepő azonban, hogy a Dráva vízállása éppen abban az időszakban érte el történelmi minimumát, amikor korábban a hóolvadás és a tavaszi esőzések miatt magas vízállás volt jellemző.
A Duna batinai mérőállomásánál nemrégiben mínusz 108 centiméteres vízállást mértek, amely 24 centiméterrel döntötte meg a korábbi, 2022-es negatív rekordot.
Azóta a helyzet romlott, a DHMZ reggeli hidrológiai jelentése szerint Batinánál reggel nyolc órakor mínusz 115 centiméter volt a vízállás.
A Duna és Dráva rendkívül alacsony vízállása a tartósan meleg és száraz időjárás egyik legszembetűnőbb következménye Európában.
Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) július közepén változatlanul kritikusnak minősítette az aszályhelyzetet a kontinens jelentős részén.
A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a problémát nem csupán a csapadék hiánya okozza: a szélsőségesen magas hőmérséklet felgyorsítja a víz párolgását a talajból, a növényzetből, a tavakból és a folyókból, ezért már rövidebb csapadékhiányos időszakok is súlyos aszályhoz vezethetnek.
A DHMZ előrejelzése szerint szombattól a nappali csúcshőmérséklet többnyire 35 és 40 Celsius-fok között alakul majd, így Magyarországhoz hasonlóan Horvátországban is hőségre számítanak.
A rendkívül forró idő előreláthatóan augusztus első hetében is kitart. Az éjszakák – különösen az Adriai-tenger partvidékén – nem hoznak valódi felfrissülést, így a reggeli hőmérséklet helyenként 25 fok fölött maradhat.
A hétvégére Horvátország nagy részén hőségriasztást rendeltek el, az eszéki régióban pedig a legmagasabb fokú figyelmeztetés lesz érvényben.
Mivel a tartós hőség tovább fokozza a párolgást és gyorsítja a talaj kiszáradását, a Dráva vízszintjének átmeneti emelkedése Eszéknél egyelőre nem jelenti a rendkívül alacsony vízállású időszak végét.
Napi