Németország még mindig a hétvégi autós támadástól nyugtalanítja a Berlin Pride ünnepségét. A politikusok mélyen vitáznak arról, hogy az országnak milyen következményeket kellene levonnia.

A balközép szociáldemokraták (SPD) most újabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az LMBTQ+ jogait a német alkotmányban, az alaptörvényben rögzítsék. 3. cikkpontja a törvény előtti egyenlőségről szól, és jelenleg kimondja, hogy "nem, szülői hovatartozás, faj, nyelv, szülőföld és származás, hit, vallási vagy politikai vélemény miatt senkit sem lehet előnyben részesíteni vagy hátrányos helyzetbe hozni. Fogyatékossága miatt senkit sem lehet hátrányos helyzetbe hozni."

De nem esik szó a nemi identitásról vagy a szexuális irányultságról. Az SPD ezen akar változtatni.

Németország: progresszív, de hiányosságokkal

Németországban még mindig vannak olyan területek, ahol a furcsa emberek – azaz a leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek, interszexuálisnak, aszexuálisnak, nem binárisnak, pangendernek és másként bevalló egyének – a törvény értelmében még nem teljesen egyenlőek. Az alkotmányos védelem hiánya mellett a szülői jog is aggodalomra ad okot.

Ha egy heteroszexuális párnak gyermeke születik, a vér szerinti anyát és férjét automatikusan a gyermek törvényes szüleiként ismerik el. (Ha egy heteroszexuális pár nem házas, a biológiai apának hivatalos nyilatkozatot kell benyújtania az ifjúsági jóléti hivatalhoz, hogy elismerje apaságát, hogy jogilag a gyermek apjának tekinthesse.)

A furcsa családi konstellációkban azonban a jogi helyzet sokkal összetettebb, és gyakran hosszadalmas jogi eljárást igényel a szülői hovatartozás megállapítása. Eközben a béranyaság illegális németül – ezt a pozíciót a kormányzó konzervatív Kereszténydemokrata (CDU) párt évek óta betöltötte. Annak ellenére, hogy a múltban megvédte ezt az álláspontját, a magas rangú CDU-politikus, Jens Spahn nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy megkerülte ezt a tilalmat, és férjével béranyaságon keresztül született gyermek az Egyesült Államokban. Emiatt nyomást gyakoroltak rá, hogy lemondjon parlamenti frakcióvezetői posztjáról.

Megszaporodtak a gyűlöletbűncselekmények és a furcsa emberek elleni erőszakos támadások, és továbbra is sokan számolnak be a mindennapi életük során tapasztalt diszkriminációról. Más európai nemzetekkel összehasonlítva azonban Németország még mindig viszonylag előkelő helyen áll a furcsa emberek jogi egyenlősége tekintetében.

49 európai ország összehasonlításában a Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz és Interszex Szövetség (ILGA), az LMBTQ+ érdekképviseleti csoportok globális ernyőszervezete, Németországot a hetedik helyre sorolja a furcsa lakosok védelme és egyenlősége tekintetében. Spanyolország az első, míg Oroszország az utolsó helyen áll.

Spanyolország: úttörő Európában

Spanyolország úttörő szerepe az LMBTQ+ jogok terén a közelmúlt történelmében gyökerezik. Francisco Franco diktatúrájának 1975-ös vége előtt a furcsa embereket Spanyolországban üldözték és bebörtönözték. Az ezt követő átalakulás liberalizációs és modernizációs hullámot hozott.

A homoszexualitás dekriminalizálásának folyamata 1979-ben kezdődött. 2005-ben Spanyolország megnyitotta a házasságot az azonos nemű párok számára, beleértve a teljes örökbefogadási jogot. 2023-ban a spanyol parlament átfogó önrendelkezési törvényt fogadott el. Ezentúl minden 16. életévét betöltött személy a hivatalos okiratokban egyszerű nyilatkozattal megváltoztathatja törvényes nemét és keresztnevét az anyakönyvi hivatalban.

A transznemű identitást már nem sorolják zavarok közé a spanyol egészségügyi rendszerben. Spanyolországban szigorú diszkriminációellenes törvények, független esélyegyenlőségi hatóság, valamint az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak törvényi előírása van az LMBTQ+ munkatársainak aktív befogadási és sokszínűségi terveinek megvalósítására.

A rendszeres felmérések szerint ezeket a jogi fejlesztéseket Spanyolország lakosságának nagy többsége támogatja. A Pride-események, mint például a Madrid Pride, a világ legnagyobbjai közé tartoznak, és támogatást kapnak a kormányzati intézményektől a politikai spektrumon keresztül.

Hasonlóan haladó rekordokkal rendelkező európai országok közé tartozik még Málta, Izland, Belgium és Dánia.

Olaszország: növekvő korlátozások a jobbra tolódás közepette

Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali nacionalista kormánya alatt az elmúlt években jelentősen megnőtt az LMBTQ+ közösségre nehezedő nyomás.

Olaszországban továbbra sem érvényes a házassági egyenlőség, és nem biztosít örökbefogadási jogot a furcsa pároknak. A Belügyminisztérium és az ügyészek még a korábban kiállított születési anyakönyvi kivonatokat is megtámadták, aminek következtében néhány nem biológiai anyát gyermekeik születése után évekkel megfosztottak törvényes anyaságától.

2024 végén az olasz parlament törvényt fogadott el, amely a béranyaságot "egyetemes bûnnek" nyilvánította. Ennek eredményeként a külföldön béranyaságból gyermeket vállaló állampolgárok börtönbüntetéssel és jelentős pénzbírsággal sújthatják visszatérésüket.

Olaszországban hiányzik továbbá a nemzeti diszkriminációellenes törvény, amely kifejezetten kriminalizálja a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló gyűlölet-bűncselekményeket. Az Arcigay, az ország legnagyobb LMBTQ+ szervezete aggasztóan megnövekedett a furcsa embereket célzó erőszakos és gyűlölet-bűncselekmények számában.

Magyarország: Orbán öröksége és megfordítása?

Magyarország jogi környezete az LMBTQ+ emberekre nézve is korlátozó, és az Orbán Viktor volt miniszterelnök vezetése alatt tartó évek szisztematikus jogszabályi szigorításai alakították.

2020-ban Magyarország eltörölte a transzneműek anyakönyvi nemének módosításának lehetőségét. Magyarország alkotmánya a házasságot kifejezetten „egy férfi és egy nő szövetségeként” határozza meg. Az azonos nemű párokat tilos örökbe fogadni. Magyarországon 2021-ben a „gyermekvédelem” álcája alatt törvényt fogadtak el, amely megtiltja a homoszexualitás vagy a transznemű identitás pozitív megjelenítését kiskorúakban. A törvényt azóta az Európai Bíróság az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

Orbán utódja, a 2026 májusában hivatalba lépett Magyar Péter azonban most más irányba tereli az országot. Ennek egyik jele volt a 2026 júniusában megrendezett Budapest Pride, amely egy békés ünnepség volt, amelyen több tízezren vettek részt.

Az eseményt az előző évben betiltották, az akkori kormány a gyülekezési törvényekre hivatkozva.

Magyar kormány azt is bejelentette, hogy alapvetően felülvizsgálja a meglévő LMBTQ+-ellenes jogszabályokat, és összhangba hozza azokat az uniós joggal. A magyarországi queer közösség azonban továbbra is óvatos. Az Orbán-korszak törvényeinek hatályon kívül helyezése valószínűleg összetett vállalkozás, amely kemény politikai és társadalmi ellenállásba ütközhet.

Oroszország: szisztematikus üldözés

Az ILGA Rainbow Map szerint Oroszországban van a legelnyomóbb LMBTQ+-ellenes jogszabály Európában. Az orosz legfelsőbb bíróság az általa "LMBT mozgalmat" "szélsőségesnek" minősítette, és betiltotta – jóllehet ilyen szervezet nem létezik. A hatóságok továbbra is razziákat hajtanak végre aktivisták, kiadók és magánszemélyek ellen. A börtönbüntetések akár 12 évig is terjedhetnek. Az LMBTQ+ identitásának és életének pozitív vagy semleges megnyilvánulását kriminalizálják, és a nemek felismerési eljárásait betiltják.

Az orosz LMBTQ+ közösségre különös nyomás nehezedik Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta, amelyről Vlagyimir Putyin elnök a múltban úgy érvelt, hogy a Nyugat ellen folytatott proxycsatát és az LMBTQ+ jogainak előmozdításával próbálja aláásni az orosz társadalom „hagyományos családi értékeit”.

A szélsőséges megjelölés alatt az oroszországi furcsa emberek, valamint rokonok és támogató aktivisták gyakran rettegnek a rendőrség és az állami erőszaktól. Sokan elmenekültek az országból.

Ez a cikk eredetileg német nyelven jelent meg.