magyarnemzet Kultúra

Életöröm és művészet kifulladásig

Szerző: magyarnemzet 2026. 07. 29. 5 percnyi olvasás


Életöröm és művészet kifulladásig

A vendégek szinte minden generációt és szubkultúrát képviselnek a tíznapos összművészeti fesztiválon.


„Válaszd az életet!” Ez a felirat várja a Kapolcsra érkező vándort a helyi evangélikus templom kapuja fölött. A „sóhajtások, amelyek ebben a régi templomban hallatszottak” több mint kétszáz évig, így váltak közösségi kívánsággá Mózes könyvét idézve, és ennek a napokban különös jelentése is van. Elindult ugyanis a faluban és a környező két településen, Taliándörögdön és Vigántpetenden a Művészetek Völgye kulturális fesztivál, amelyet száz-kétszázezer ember élvez minden évben, és eközben valóban úgy érzik, hogy az életet választják, annak minden örömével, ha nem is teljesen a bibliai értelemben. 

A rendezvény talán nem is jött volna létre, ha Márta István zeneszerző és művész tanár nem vesz házat annak idején Kapolcson, az Eger-patak festői völgyében, és nem kezd hozzá a helyiekkel, illetve a művész barátaival a szervezéshez. Megalakították a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet, amely 1989. július 31-én pár napos művészeti találkozót tartott a falu portáin és utcáin.

Álmukban sem gondolták még ekkoriban, hogy ebből a kezdeményezésből olyan összművészeti fesztivál növi ki magát, amely most, a rendezvény létrejöttének 35. évfordulóján tíz nap alatt több mint 4200 programmal, közel háromezer fellépővel és negyven helyszínnel várja a látogatókat. 

Raszták, popperek, szelíd motorosok

A vendégek pedig már szinte minden generációt és szubkultúrát képviselnek. A fiatalok között a mezítlábas, szövött ruhás srácoktól és lányoktól kezdve a jól öltözött poppereken és az inkább a néptáncra és muzsikára vágyó erdélyi szalmakalapos, rakott szoknyás párokon át egészen a szelíd motoros, bőrdzsekis rockerekig megjelenik itt mindenki, aki meg tudja fizetni a jegyeket. Ez azonban továbbra sem olyan megterhelő, hiszen idén is a Völgyben kapja meg a legkevesebb pénzért a legtöbb és legváltozatosabb programot a közönség. 

– Nem is ez a baj, hiszen már rég félretettük a pénzt a belépőkre, hanem inkább az, hogy nem lehet a patakparton fölverni a sátrat a falun kívül sem

– mondja egy fiatal pár fiú tagja, amikor arról kérdezzük, milyen a Völgyben. A felsőruhája inkább háló, mint póló, trapéznadrágja körüllengi csupasz bokáit. A rendezvény teljes területén betiltották ugyanis a vadkempingezést, ami a helyi szolgáltatóknak ugyan jó hír, de megnöveli a fiatalok költségeit. A mellette álló kontyos, rasztahajú lány azonban ezt nem bánja annyira, hiszen ahogy beszámol róla, így legalább ki tudta mosni meleg vízzel a ruháinak egy részét, és attól sem kell félnie, hogy eltűnnek a cuccai. Ebből kisebb vita kerekedik, de nem tart soká.

Nagy számban látunk családosokat is, akik csecsemőkkel jelennek meg a fesztiválon. 

Itt nem kell tartani attól, hogy bármi baja lesz a gyereknek, vagy rosszul érzi magát a tömegben, hiszen ez egy barátságos fesztivál, ahol bármikor elvonulhatunk egy csendesebb zugba is 

– mondja egy babakocsit toló apa. A kisgyermekes családok azonban, ahogyan ők is, többnyire egy-egy estére ugranak be a fesztiválra, a környéken, a Balatonnál nyaralnak. 

Ifjú karok kikötője

És ha már az elvonulásnál tartunk: az idei Művészetek Völgye is bővelkedik olyan helyszínekben, ahol nem a tömeges csápolás eufóriája uralkodik, hanem a szolidabb kikapcsolódás, nem kevésbé szórakoztató kulturális programokkal. Kiváló ötlet volt például, hogy új helyszínként kialakították a Talentum Hungaricum udvart, ahol azokat a fiatal tehetségeket mutatják be a közönségnek, akik nemrég végeztek a legjobb hazai és nemzetközi iskolákban. Friss, de ugyanakkor elmélyült muzsikával ismerkedhettünk meg a Grazi Zene- és Előadó-művészeti Egyetemen végzett Tűzkő Salamon, trombitás, a jelenleg Bécsben tanuló Papp Márton szaxofonos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két hallgatója, Horváth Botond gitáros és Dénes Máté dobos jóvoltából, akik a Modern Art Orchestra vendégeként is felléptek. Különleges élményt jelentett Négyessy Barnabás gitárjátéka, aki a jazz, a kortárs és a népzene, illetve a rock sajátos fúzióját szólaltatja meg zenekarával, valamint Suke Sándor bőgős muzsikája, akik több elismerés mellett különdíjasok is lettek a Müpa Jazz Showcase versenyén. Öröm volt hallgatni a hazai jazzénekesek egyik legnagyobb ígéretét, Hárs Rózát, aki saját zenekarával, a Tiliával is fellépett Kapolcson. 

Jazz, irodalom, Kifulladásig

Ismét kitett magáért a Magyar Jazzszövetség, amelynek helyszínén mások mellett zenélt a kiemelkedő tehetségű jazzgitáros, Juhász Gábor is a triójával, akit a virtuóz játéka és a stílusa miatt kis túlzással sokan már Pat Methenyhez és Mike Sternhöz is hasonlítottak. Vasárnap azonban a fúvósoké volt a főszerep a Dr. Peller Trió és a Tettamanti Téma koncertjén, mielőtt Pribojszki Mátyás kápráztatta el a hallgatóságot a szájharmonikájával a Dániel Balázs Boogie Woogie Trió vendégeként. Aztán természetesen megjelenik a Völgyben, mint minden évben az irodalom, valamint a képző- és filmművészet is. A Poket udvar irodalmi és zenei programokkal, a Kaláka versudvar a magyar költészet és megzenésített versek világával várja a kultúra szerelmeseit. 

A megnyitót követően átadták Kapolcs egy újabb felújított közterét, ahol helyet kapott Szilágyi Csilla Mikrokozmosz III. című köztéri szobra, és érdekes, lélektani és spirituális kérdéseket feszegető interaktív, beszélgetős tárlat nyílt Silye Júlia kerámiáiból a Tűzoltószertár nevű helyszínen. Remek ötlet, hogy a filmeket kihozták a Kúriából a szabadtérre. Az egykori kisbolt falára vetített képeken ottjártunkkor éppen a fiatal Belmondo udvarolt „Kifulladásig” az amerikai szépségnek, Jean Sebergnek a francia új hullám fenegyereke, Jean-Luc Godard klasszikusában. 

Tömegtánc a nagyszínpadnál

Megtelt élettel a Kapolcson kívüli másik két „művészetfalu” is a vonzó programoknak köszönhetően. Taliándörögdre a Lőtér x Közlekedési Múzeum színpadára többek között Devát, Platon Karataevet, a Péterfy Bori & Love Bandet, a Hiperkarmát, Mehringert és a KFT-t hívták meg. Vigántpetenden a Cirque du Tókert adott otthont a nagy öregek, például Zorán koncertje mellett annak a jubileumi produkciónak, amelyben a hazai zenei élet legismertebb nevei adják elő dalaikat a Danubia Zenekarral. Szimfonikus köntöst kap az Elefánt, a 30Y, Beton.hofi, Co-lee, az Irie Maffia és a Carson Coma néhány dala is. 

Az utóbbi banda vasárnap úgy megtöltötte a Panoráma Színpadot, hogy egy idő után korlátozni kellett a belépést. Utánuk pedig a 30Y tett fel igen tisztességesen kidolgozott koncertprogramot a színpadra. Erről viszont óhatatlanul az jut mindig az eszünkbe, mennyire érdekesebb lett volna a magyar popzene elmúlt húsz éve, ha a zenekarok zöme nem a Kispál és a Borz köpönyegéből bújt volna elő ebben az időszakban. Még szerencse, hogy a 30Y előadja rendszerint Cseh Tamás és Bereményi Géza lenyűgöző, melankolikus szerzeményét, a Csönded vagyok című dalt is a koncertjein, bemutatva a fiataloknak, milyen az igazi, feltétel nélküli, tiszta jelenlét és figyelem.  Az is lehet, hogy a szervezők gondoltak az előttem az utódom szituációk előnyére is, mert másnap éppen Lovasiék zárták a napot Kapolcs nagyszínpadán, a Belgát követően. A Panorámán többek között a Beton.Hofi, Dzsúdló, a Bagossy Brothers Company és a Quimby is színpadra lép majd. És itt ünnepli közös jubileumát a Hagyományok Háza és a Művészetek Völgye is, a FolkKarcok koncerten Szalonna és Bandája olyan vendégekkel zenél, mint Gryllus Dániel és Vilmos, Agócs Márton, Szabó Balázs és még sokan mások. 

Dalolás, dűvés, duválás

Természetesen állandó eleme a fesztiválnak a népzene is, a Folk Udvarban kora délutántól kezdve zajlanak a programok, népdalokat, táncokat tanítanak, a kicsikkel pedig mesemondók ismertetik meg a hagyományainkat és az ízes magyar beszéd csodáját. Vannak itt ugyanakkor más csodák is: a hajnalig tartó táncházban a Duhaj és a Dűvő muzsikál. Hrúz Dénes, a Dűvő vezetője és prímása lapunknak elárulta, nemrég San Franciscóban léptek fel a Magyar örökség fesztiválon, ahová visszavárják őket, de lezárult a Dűvő-tábor is, amelyen ismét rendkívül tehetséges fiatal muzsikusokat taníthattak a népzene fortélyaira. A fiatalok tehát továbbra is érdeklődnek a hagyományaink iránt akkor is, ha egyre kevesebb igazi népzenész húzza ma már az esküvőkön, a helyi mulatságokon. Kapolcson mindenesetre minden évben tömegek táncolnak és énekelnek vígan a kontra, a brácsa és a bőgő bongó összjátékára, a dűvésre, duválásra estétől hajnalig. Mert ahogyan Gyimesfelsőlokon mondják, a vigasság közben megbékül a Nap a Holddal, a Hold meg a csillagokkal. 

ad

További tartalom Önnek