A kikötői szolgáltatásokat nyújtó Inchcape vállalat egy külön közleményben arról számolt be, hogy cseppfolyósított gázt szállító két tartályhajó kapott lángra Damiettában.

Az incidensre rálátással bíró három kereskedelmi forrás szerint drón találta el az Energos Winter gáztároló tartályhajót, majd a tűz átterjedt a Gaslog Salem nevű hajóra is. Az Energos Winter egy úgynevezett tengeri tároló- és újragázosító egység (FSRU), amelynek tárolókapacitása 138 250 köbméter. Tulajdonosa az amerikai székhelyű Energos Infrastructure vállalat - írja az MTI.

Az egyiptomi olajügyi minisztérium ugyan megerősítette, hogy volt tűz, de nem tett említést dróntámadásról. Közlésük szerint senki nem sérült meg.

A közel-keleti konfliktus további kiszélesedését jelző incidens azt követően történt Egyiptomban, hogy

az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közösen mért csapást Iránhoz köthető félkatonai csoportokra Irakban.

Donald Trump amerikai elnök ma keményen fogalmazott, miután Irán amerikai katonákra nyitott tüzet – csak néhány nappal azután, hogy az elnök leállította a légicsapásokat.

Ki fogjuk belőlük verni a sz*rt is”

- nyilatkozta a Fox News hírcsatornának.

Irán elismerte, hogy Jordániában rakétákkal mért csapást amerikai bázisokra, valamint hajókat támadott a Hormuzi-szorosban. Teherán ugyanakkor elutasította Omán javaslatát, hogy közösen kezeljék a szoros forgalmát. A jordániai hadsereg tájékoztatása szerint öt iráni rakétát lőttek le. Az amerikai hadsereg közlése alapján légvédelmük egy meglepetésszerű iráni támadást hárított el a térségben állomásozó csapatok ellen.

A támadások hírére az olajár az öt hónapja tartó háború egyik legmeredekebb emelkedését produkálta, a Brent nyersolaj ára több mint 8 százalékkal, jóval 90 dollár fölé ugrott hordónként. Ez majdnem teljesen felülírta a hét eleji zuhanást, amelyet Trump váratlan tűzszüneti bejelentése okozott. A csapások néhány nappal későbbi, hirtelen újraindítása visszahozta a háború korábbi szakaszaira jellemző kiszámíthatatlan, hullámzó dinamikát.

Az irakban végrehajtott amerikai-szaúdi csapások rendkívül törékeny helyzetet teremtenek.

A síita vezetésű bagdadi kormány a világon azon kevesek egyike, amely egyszerre ápol szoros kapcsolatot Teheránnal és Washingtonnal egyaránt.

Az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) félkatonai szervezet közlése szerint az amerikai-szaúdi csapásokban legalább 20-an meghaltak és 32-en megsérültek. Az iraki elnöki hivatal

az iraki szuverenitás durva megsértésének

nevezte a támadást, miközben a fegyveres csoportok szomszédos országok elleni akcióinak leállítását is sürgette. Az iráni félhivatalos Mehr hírügynökség jelentése szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda legalább négy tagja meghalt a támadásban - számol be az Al Jazeera.

Trump azt állította, az akció előtt egyeztettek Bagdaddal, ám erre az iraki kormány szóvivője nem reagált.

A közös amerikai-szaúdi fellépés az első alkalom, hogy Rijád nyíltan csatlakozott a washingtoni csapásokhoz, ami tovább szélesítheti a konfliktust.

Az amerikai hadsereg nemrég azt is közölte, hogy összesen 20 kereskedelmi hajót fordított vissza az Irán déli kikötői ellen ismét bevezetett tengeri blokád keretében.

Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) tegnap közölte, hogy összesen 18 hajót irányítottak át a blokád újbóli bevezetése óta, ami azt jelenti, hogy kettőt az elmúlt nap folyamán fordítottak vissza.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images