Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó dollárkamat 3,50–3,75 százalékos célsávján a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén.

A döntést ugyanakkor a monetáris politikai döntéshozó testület kilenc igen és három nem szavazattal fogadta el, mivel három jegybanki vezető 25 bázispontos kamatemelést támogatott.

A Federal Reserve legutóbb tavaly decemberben, 25 bázisponttal csökkentette a kamatot, azóta valamennyi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó dollárkamatot.

A Fed indoklása szerint az amerikai gazdaság továbbra is szilárd ütemben bővül a részben a közel-keleti konfliktusnak tulajdonítható fokozott bizonytalanság ellenére. A termelékenység növekedése és a tőkebefektetések továbbra is erőteljesek, a foglalkoztatás bővülése lépést tart a munkaerő-állomány növekedésével, miközben a munkanélküliségi ráta alig változott.

A szövetségi nyíltpiaci bizottság (FOMC) hangsúlyozta, hogy az infláció továbbra is meghaladja a Fed 2 százalékos célját. A közlemény szerint ezt részben olyan kínálati sokkok okozzák, amelyek egyes ágazatokban – köztük az energiaszektorban – áremelkedéshez vezettek. A bizottság megerősítette elkötelezettségét az árstabilitás biztosítása mellett.

A Reuters beszámolója szerint a pénzpiacok a kamattartásra számítottak, ugyanakkor a döntést megelőzően mintegy egyharmados valószínűséget áraztak egy 25 bázispontos kamatemelésre. A befektetők továbbra is arra számítanak, hogy a Fed szeptemberi ülésén ismét napirendre kerülhet a kamatemelés lehetősége, amikor a döntéshozók már újabb inflációs és munkaerőpiaci adatok alapján értékelhetik a gazdasági folyamatokat. A mostani volt a második monetáris politikai ülés Kevin Warsh Fed-elnök vezetése alatt.

Előzmény

A Federal Reserve kamatdöntő ülését ismét erősödő inflációs kockázatok előzték meg, így a döntéshozók számára szoros és várhatóan megosztó kérdés volt, hogy változatlanul hagyják vagy megemeljék az irányadó kamatot – írja előzetes elemzésében a Bloomberg. Bár a júniusi amerikai fogyasztói árindex a vártnál kedvezőbben alakult, a közel-keleti feszültségek miatt megugró olajárak, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó keresleti és beruházási boom, valamint a Trump-adminisztráció új vámjai ismét felerősítették az árnyomást. A befektetők ezért az elmúlt napokban jelentősen növelték egy azonnali kamatemelés valószínűségét, amely a múlt héten egy ponton megközelítette a 40 százalékot.

Alex Payne, a Vanguard vezető portfóliómenedzsere szerint a közel-keleti konfliktus eszkalációja érdemben növeli egy újabb olajár-emelkedés veszélyét, a piac pedig már tartósabb inflációval számol a geopolitikai kockázatok miatt. Az olaj ugyan valamelyest olcsóbbá vált, miután az Egyesült Államok és Irán a hétvégén tartózkodott az újabb katonai csapásoktól, de az üzleti berendezések rendelésállományának vártnál nagyobb júniusi növekedése továbbra is az amerikai gazdaság erejét jelezte.

A Fed döntéshozói között eközben egyre többen érveltek a szigorítás mellett: Lorie Logan, a dallasi Fed elnöke mérsékelt kamatemelést sürgetett, mert szerinte az infláció nem tart fenntarthatóan a jegybank kétszázalékos célja felé. Beth Hammack, a clevelandi Fed elnöke szintén úgy látta, hogy jelenleg az infláció nagyobb veszélyt jelent, mint a foglalkoztatás alakulása, ezért Logannel együtt ellenszavazást helyezett kilátásba, ha a testület ismét a kamattartás mellett dönt. Claudia Sahm, a New Century Advisors vezető közgazdásza szerint már kirajzolódott egy kisebb, az azonnali szigorításra kész tábor, miközben a döntéshozók nagyobb része további – és mielőbbi – inflációs javulást szeretne látni.

A legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján néhány jegybankár már akkor is indokoltnak tartotta volna a kamatemelést, a többség pedig olyan forgatókönyveket vizsgált, amelyekben az AI által hajtott kereslet, a közel-keleti konfliktus vagy a vámok tartósan magasan tarthatják az inflációt, és így magasabb kamatszintet tehetnek szükségessé.

Kevin Warsh Fed-elnök ugyan ismét megerősítette a jegybank elkötelezettségét az árstabilitás helyreállítása mellett, de nem árulta el, pontosan milyen eszközökkel és milyen ütemben kíván fellépni, ezért a piac közvetlenül a döntés előtt is bizonytalan a kamatpályát illetően.

Magyar szempontból sem volt mindegy

A kamatdöntés előtt az Amundi Alapkezelő adott kapaszkodót a döntés Magyarországra nézve várható hatásairól. Kiss Péter, az elemzőház befektetési igazgatója arról értekezett, hogy ha a Fed meg tudja úszni kamatemelés nélkül, az enyhítené a többi jegybankra, illetve devizára nehezedő szigorítás irányába mutató nyomást. Az év hátralévő részében az AI-beruházások alakulása mellett az amerikai jegybank lépései jelentik a legfőbb fundamentális kockázatot a tőkepiacok számára, miközben a geopolitikai zaj továbbra is erős marad.

A mostani bizonytalan helyzetben a Fed lépései meghatározóak lesznek a feltörekvő piaci jegybankok, így az MNB számára is

– tette hozzá.

A júniusi adatok alapján a vártnál kedvezőbb inflációs környezetből indultunk ki, ezzel szemben a közel-keleti feszültségek hirtelen fokozódása ismét felfelé nyomja az energiaárakat. „Másodkörös hatásokra utaló jelek hiányában jelenleg arra számítunk, hogy a Fed változatlanul hagyja az irányadó kamatokat. Ha azonban a költségoldali nyomás tartósnak bizonyul, az könnyen felülírhatja azt a várakozásunkat, hogy a Fed még egy ideig kiváró állásponton marad” – vizionálta előzetesen Alessia Berardi, az Amundi Investment Institute makroelemzési vezetője.

(Borítókép: Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke féléves monetáris politikai jelentést nyújt be a Szenátus Bankügyi Bizottságának 2026. július 15-én. Fotó: Tasos Katopodis / Getty Images)