Háromnapos menyegzőt tartottak Bad Aussee-ban, ahol egy év jegyesség után Marie Ghislaine von und zu Ertz grófnő (35) örök hűséget esküdött Dhruv Raj Singh-nek (41), aki egy rádzsasztáni főnemesi család tagja, így nagyon távoli rokona a jelenlegi címzetes dzsajpúri maharadzsának is, aki nővérével egyetemben maga is részt vett a ceremóniákon és a lakodalmon. A menyasszony édesanyja az utolsó bajor király ükunokája, Gina von Quadt-Wykradt-Isny hercegnő, édesapja pedig Peter von Eltz gróf, egy rajnavidéki főnemesi família leszármazottja, egyúttal gróf Széchenyi László és feleségének, Gladys Vanderbilt amerikai örökösnőnek az unokája, de erről majd később, nézzük most, milyen volt az esküvő!

A polgári esketést egy védikus áldás követte, melyhez énekek és mantrák társultak; a ceremóniát egy hindu tudós celebrálta, a menyasszony pedig vörös szárit viselt. Majd ezt követte a német és angol nyelvű katolikus mise a Szent Pál Megtérése-plébániatemplomban, melyet a szivárvány minden színében játszó nyári virágok borítottak, amivel harmonizált a vőlegény turbánja és díszzsebkendője is. A szertartáson az indiai vendégek hagyományos kardot, talwart viseltek ékszer gyanánt, amely a bátorság, a becsület és az uralkodói méltóság szimbóluma.

A lakodalom előtt a vendégek részt vettek egy hajókiránduláson is az Altaussee tavon, az utolsó estén pedig a ramsaui sífelvonó közelében egy sátorpavilonban várták őket, ahova az ifjú pár egy terepjárón érkezett meg. A több mint 400 vendég közt olyan hírességeket lehetett találni, mint a brazil császári ház jövendő feje, a nápoly-szicíliai királyi család egyik trónigénylője, vagy épp Sophie Habsburg osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, híres társasági előkelőség és luxustáska tervező fia, Maximilian von Windisch-Grätz, az osztrák hercegi család következő feje.

Az illusztris társaságnak és a vegyes kulturális háttérnek köszönhetően ez az esküvő így is az egyik legkülönlegesebb volt idén a régiónkban, nem szükséges tovább fújni olyan kitalációkkal, mint hogy a vőlegény a dzsajpúri uralkodócsalád tagja, így kedvezményezettje a Singh-család 2,4 milliárd dolláros vagyonának, vagy hogy a menyasszony családjáé lenne az egykor a német márka 500-as bankjegyén is szereplő, mesebelinek ható Ertz-kastély, melyet évente többszázezer turista keres fel. Merthogy ez a felmenőit a 12. századig visszavezetni tudó család egy másik ágának a jussa. Persze, az is roppant hangzatos volt, hogy számos cikk kiemelte, hogy itt bizony egy Vanderbilt-lányról van szó, azaz van mit a tejbe aprítani.

Az amerikai vagyon és az európai nemesi cím a lányokat is jó partivá tette

Tavaly annak kapcsán már részletesen írtunk gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladysről, a világ egyik leghíresebb „dollárhercegnéjéről”, hogy a Sotheby's aukciósház elárverezte az ékszereit. De mivel a menyasszony édesapjának anyja nem más, mint gróf Széchenyi Ferdinandine, így most folytatjuk itt a történetet onnantól, hogy a Monarchia szétesése után nem véletlenül pont Széchenyi László kapta a feladatot, hogy állítsa fel a független Magyar Királyság washingtoni nagykövetségét misszióvezetőként. (Ugye a szétválási megállapodás értelmében a birodalom minden diplomáciai képviselete Ausztriához került.) Az Amerikai Magyar Népszava annak idején így írt arról, miért pont Széchenyi grófra esett a választás:

Még ha Széchenyi László gróf semmit sem tett volna hazájáért, csak megnyerte volna Gladys Vanderbilt szívét a magyar ügy számára, akkor is eleget tett volna, mert Gladys Vanderbilt sokat elért, és eredményeinek gyümölcsét rászoruló magyar családok élvezhették.

A grófné beszélte rá például Herbert Hoover amerikai elnököt, hogy indítson humanitárius programot a rászoruló magyar gyermekek megsegítésére. (A grófné egyébként 1965-ben bekövetkezett haláláig támogatta a szükséget szenvedő magyarokat.) De a magyar külügy a grófnét hasznos segítőtársnak gondolta abban is, hogy férje nagykövetként elérje, hogy az I. világháborúban elkobzott magyar javakat az USA visszaszolgáltassa. Az ország egyik leggazdagabb családjának vezetékneve sokat nyomott a latban, Gladys Vanderbilt ráadásul az egyik leghíresebb tagja volt a famíliának világszinten is. Kapcsolatrendszere roppant értékesnek bizonyult, és sokat is tett azért, hogy Magyarországról kedvezőbb kép alakuljon ki az óceánon túl, ami esszenciális is volt, hiszen az amerikai befektetések növelése stratégiai fontosságú volt.

Míg férje folyamatosan dolgozott, Gladys visszatért abba a világba, amelyben felnőtt. Nem egyszerű diplomatafeleség volt, hanem az amerikai társasági élet régi-új csillaga, aki részt vett New York és Newport társasági életében, miközben nevelte az időközben született öt lányt is – az ifjabb Gladys egyik rokonához, egy Vanderbilt Whitneyhez ment nőül, Alice a magyar nagykövetségen lett Hadik András felesége, míg Claudia, Sylvia és a már említett Ferdinandine német főnemesi családokba házasodtak (utóbbi pont annál a tónál hunyt el 1992-ben, ahol most unokája egybekelt választottjával).

Nem igazán volt mit örökölni a Széchenyi-Vanderbilt-családtól

Széchenyi László tizenegy év után, 1933-ban távozott a posztjáról, na de nem azért – ahogy egy 1924-ben felröppent pletyka szólt –, mert az amerikai magyarok megtették volna magyar királynak, hogy ezzel az amerikai milliárdosok vagyona otthonra leljen Magyarországon, ami felvirágoztathatta volna az országot. Washingtoni szolgálata után Széchenyit ugyanis londoni nagykövetnek nevezték ki, később azonban súlyosbodó szívbetegsége miatt kérte a nyugalmazását. 1938-ban halt meg a Svábhegyi Szanatóriumban.

Özvegye már nem költözött vissza Magyarországra, nem is lett volna hova, az arisztokrácia vagyonát államosították, a II. világháború után a szovjetek pedig elkobozták az Andrássy úti Széchenyi-Vanderbilt-palotát – amely napjainkban is az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének főépületeként szolgál. De Amerikában sem álltak jól a dolgok. Az 1929-es gazdasági világválság megtépázta a Vanderbiltek vagyonát is, a család tagjai azonban nem vettek vissza fényűző életmódjukból. Luxusingatlanjaik fenntartási költsége hatalmasra rúgott, ellenben alig fektettek be új vállalkozásokba, a vagyonuk zömét adó vasút szerepe viszont csökkenni kezdett a szállítmányozásban.

Ezt tetézte, hogy a sok örökös közt a vagyon feldarabolódott, és bár még mindig jelentősnek számított a család gazdagsága, néhány generáció alatt kikerültek Amerika legmódosabbjainak elit klubjából. Gladys Vanderbilt természetesen még mindig gazdag nő volt, bár az anyjától megörökölt The Breakers nevű luxusvillát már nem tudta fenntartani. Newport legelegánsabb rezidenciájához hatalmas személyzet szükségeltetett, az adó is magas volt utána, és ott voltak a tetemesre rúgó állagmegóvási és javítási költségek is, így állítólag a szállodává alakításon is gondolkozott.

Végül 1948-ban a The Breakerst átengedte a Newport megyei Örökségvédő Társaság kezelésébe évi 1 dolláros bérleti díjért, így megmentette azt a pusztulástól. A család egyik másik ágából származó híres New York-i társasági előkelőség, Gloria Vanderbilt fia, a közismert tévés személyiség, Anderson Cooper nyilatkozta azt, hogy a mesés Vanderbilt-vagyonból az ő generációjának gyakorlatilag nem maradt már semmi.