Azt követően, hogy az államfői jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnes aláírta a jogszabályt, július 29-én hatályba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvény. Az ideiglenes köztársasági elnök közlése szerint a törvény alkotmányossági vizsgálatakor nem vetődött fel kifogás, így megkezdődhet az új, a közvagyon védelmére létrehozott intézmény felállítása.

Mi a hivatal feladata?

• a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése;
• a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása érdekében a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata;
• a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő kockázatok feltárása, elemzése és értékelése;
• a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő kockázat felmerülése esetén a közvagyon védelméhez szükséges intézkedések megtétele;
• más szerv intézkedésének vagy eljárásának kezdeményezése;
• a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerinti bűnüldözési és az igazságszolgáltatásban való közreműködői feladatok ellátása;
• a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő általános, illetve rendszerszintű kockázatokra vonatkozó jelzéseket, elemzéseket és javaslatokat, illetve a tapasztalatain alapuló megállapításokat tartalmazó nyilvános kockázatelemzések elkészítése.

Hogyan áll fel a szuperhatóság?

Az első két hónap a hivatal felállításáról és az első vizsgálatok előkészítéséről szól:

• augusztus 28-ig az Országgyűlés megválasztja az elnököt és négy helyettesét;
• közben folytatódik az állomány felvétele, ügyészek és más szakemberek beosztása, feladatmeghatározása, belső szabályzatok elfogadása;
• szeptember 28-án lépnek hatályba a törvény büntetőeljárási különszabályai, amelyek teljessé teszik az hivatal mozgásterét;
• jövő év január végéig valamennyi folyamatban lévő, releváns ügyről tájékoztatni kell a hivatalt a nyomozás állásáról.

Kik lesznek a csúcsvezetők?

A hivatal elnökére és négy (közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli) helyettesére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tesz javaslatot. Az öt vezetőjelöltet a parlament titkos szavazással, a képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja meg. Megválasztásuk előtt, majd évente vagyonnyilatkozatot tesznek, amelyeket az Integritás Hatóság ellenőriz. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk. A hivatal vezetőit a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amelynek felfüggesztéséhez kétharmados többség szükséges. Nem lehet őket újraválasztani. A megbízatásuk megszűnik a hatéves időtartam leteltével, a 70. életév betöltésével, lemondással, összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel. Akkor kell őket felmenteni, ha 30 napot meghaladóan nem tesznek eleget vagy nem képesek eleget tenni a megbízatásukból adódó feladataiknak, vagy a megválasztásuk feltételei már nem állnak fenn. A felmentést az igazságügyi bizottság kezdeményezheti, a felmentésről pedig az Országgyűlés dönt.

Milyen juttatásokat kapnak az elnökség tagjai?

Kiemeltet. A hivatal elnökének havi illetményét a bírói illetményalap hétszeresében határozták meg. Mivel 2026. január 1-jétől a bírói illetményalap összege 716 830 forint, az elnök fizetése a legfőbb ügyészével megegyezően több mint ötmillió forint, míg az elnökhelyetteseké a bírói illetményalap 5,5-szöröse, azaz négymillió forint lesz. Emellett az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyetteseket a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások (például személygépkocsi-használat, egészségügyi ellátás stb.) is megilletik. Az elnök évente húsz, négy elnökhelyettese fejenként tizenöt munkanap pótszabadságot jogosult igénybe venni. Mindannyian különleges rendőri védelmet kapnak a nap 24 órájában.

Kik alkotják a személyi állományt?

A hivatal létszámára ma nincs hivatalosan közzétett tervezet. Az induló létszámot 100-200 főre becsülik, amely az idők folyamán elérheti egy közepes méretű minisztérium méretét, azaz a 300-400 főt is. Ami a személyi összetételt illeti, a vezető és adminisztratív állomány mellett szerepet kapnak nyomozók és felderítők, ügyészek, pénzügyi-gazdasági elemzők, adó- és vámhatósági szakemberek, jogászok, ügyészi/hatósági tapasztalattal rendelkező szakértők, valamint informatikai és adatbázis-elemzők.

A törvény szerint a hivatal személyi állományában lesznek:

• köztisztviselők,
• rendőrök és más rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai (hivatásos szolgálati jogviszonyban álló vezényeltek),
• pénzügyőrök (adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló vezényeltek és kirendeltek),
• ügyészségi szolgálati viszonyban álló, a hivatalhoz beosztott ügyészek.

A vezényelt és a kirendelt kifejezés nem önálló jogviszonyt jelöl, hanem a fennálló szolgálati jogviszony melletti szolgálatteljesítési formát.

Milyen adatokhoz férhetnek hozzá?

Csaknem bármelyikhez. A hivatalt széles körű adat-hozzáférési jogosultságokkal ruházták fel. Hozzáférhetnek állami nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz, így az ingatlan-nyilvántartáshoz, a digitális állami rendszerekhez, valamint egyes egészségügyi, adózási és vámadatokhoz. A törvény ráadásul az állami szervek számára kötelező adatátadást is előír. Az adatkezelésnek a törvény szerinti célhoz kötöttséghez, szükségességhez és arányossághoz is igazodnia kell.

Mi a közvagyonvédelmi kockázatértékelés?

Közvagyonvédelmi kockázatértékelésről beszélünk, amikor a hivatal azonosítja az egyedi és rendszerszintű kockázatokat, problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint a lehetséges megoldásokat. A kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, vagyis ennek keretében jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget nem állapíthatnak meg, és az értékelés szankció alkalmazásának közvetlen alapjául sem szolgálhat.

Mi a közvagyonvédelmi vizsgálat?

Ennek már súlyosabbak lehetnek a következményei. A hivatal egyszerre működik közpénzügyi feltáró szervezetként és – saját hatáskörébe vont ügyekben – teljes jogkörű közvádlóként. Közpénzügyi feltárás keretében a hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat, amelyhez nincs szükség bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem. A vizsgálat kiterjedhet:

• a központi és önkormányzati költségvetési gazdálkodásra,
• az előirányzatok felhasználására,
• az államháztartásból vagy európai uniós forrásból nyújtott támogatásokra,
• az ingyenes vagyonjuttatásokra,
• az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, valamint
• a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodására.

Ha a szervezet államháztartási vagy európai uniós támogatásban, ingyenes vagyonjuttatásban részesült, egész gazdálkodási tevékenységét megnézhetik. Államháztartásból finanszírozott beszerzések és a közvagyont érintő szerződések esetében vizsgálhatják a megrendelőt, a vagyonkezelőt, képviselőiket, a szerződő feleket és a teljesítésben közreműködőket is.

A vizsgálat eredményeként a hivatal közérdekű keresetet indíthat, közigazgatási eljárásban ügyféli jogokat gyakorolhat, a törvényesség érdekében az ügyészségi közérdekvédelmi eszközökhöz hasonlóan léphet fel. Ilyen eszköz például, hogy közérdekből pert indíthat, már folyamatban lévő perbe beléphet, vizsgálhatja egyes szervezetek (például alapítványok, egyesületek, köztestületek) törvényes működését.

Mindezek mellett kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását is, amennyiben közbeszerzési jogsértést észlel. Jogosítványai számos területre terjednek majd ki, többek között a pénzmosás elleni fellépésre, a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére, az adó- és vámügyekre, a társadalombiztosításra, az egészségügyre, az oktatásra, a kiberbiztonságra, a kritikus infrastruktúrák védelmére, az agrártámogatások felhasználásának ellenőrzésére, valamint a közbeszerzések ellenőrzésére.

Mekkora bírságot szabhatnak ki?

Akár rendkívül magasat is. A közvagyonvédelmi vizsgálat biztosítására azzal a személlyel vagy szervezettel szemben szabható ki bírság, aki vagy amely az adatszolgáltatásra, iratbetekintés biztosítására, felvilágosításadásra, helyszíni vizsgálat tűrésére vagy más együttműködésre vonatkozó kötelezettségét szándékosan megszegi. A bírság természetes személy esetén 50 ezertől 50 millió forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 500 ezertől 5 milliárd forintig terjedhet.

Milyen ügyeket vonhatnak saját hatáskörbe?

Elvileg minden, a hivatal hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő büntetőügyet a vádemelés előtt saját hatáskörbe vonhatnak. Ezt követően már a hivatal gyakorolja az ügyészség jogait.

Milyen ügyészségi jogokat gyakorolhatnak?

Gyakorlatilag valamennyi ügyészségi jogosítvánnyal élhet a hivatal:

• előkészítő eljárást folytathat, amelyben leplezett eszközöket (például telefonhívások lehallgatása, lakás titkos átkutatása és technikai eszközök elhelyezése stb.) alkalmazhat;

• maga nyomozhat, vagy a nyomozó hatóságot eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja, felügyeli a felderítés törvényességét és irányítja a vizsgálatot;

• a nyomozás során a személyi bizonyítás mellett kiemelt kötelessége a bűncselekményből származó vagyon, a vagyonelkobzás alá eső előny és a kapcsolódó eszközök azonosítása és biztosítása;

• vádat emelhet, a vádat a bírósági szakban képviselheti, és az ügyészt megillető jogorvoslati jogokat is gyakorolhatja, feltéve, hogy az ügyet még a vádemelés előtt saját hatáskörébe vonta.

Vádemelés után is átvehetnek ügyeket?

Nem, vádemelés után tilos az ügyátvétel. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a hivatal csak azt az ügyet képviselheti a bíróság előtt, amelyben a vádemelés előtt is ellátta az ügyészségi feladatokat.

Fordulhatnak-e az Alkotmánybírósághoz?

Igen, az elnök indítvánnyal élhet a hivatal részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó Alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti. Vagyis az elnöknek nincs általános kezdeményezési jogosultsága, hanem csak konkrét, a hivatal által folytatott ügyhöz kapcsolódóan fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

(Borítókép: A Parlament épülete. Fotó: Tövissi Bence / Index)