Gulyás Gergely váratlan lemondása nemcsak a Fidesz frakcióvezetőjének távozását jelenti, hanem a párton belüli feszültségek erősödésére és a választási vereség utáni politikai válság mélyülésére is utalhat. Az elemző szerint a lemondás időzítése, Orbán Viktor távolléte, valamint a Fideszen belül érzékelhető változások azt jelzik, hogy a párt egyszerre több fronton is nehéz helyzetbe került, ami rendkívül komoly kihívás elé állítja a következő frakcióvezetőt. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort ezúttal arról kérdeztük, milyen politikai jelentősége van Gulyás Gergely váratlan lemondásának, mit árul el a döntés időzítése, hogyan értékelhető Orbán Viktor távolléte, és milyen következményekkel járhat mindez a Fidesz belső működésére, valamint a párt jövőjére nézve.

Nem csak egy tisztséget adott fel Gulyás Gergely

„Merőben szokatlan Gulyás Gergely hétfőn bejelentett lemondása, amely a Fidesz válságának mélyülésére utal” – fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek. A lemondás körülményeit is rendkívül szokatlannak tartja:

Sem Magyarországon, sem külföldön nem jellemző, hogy valaki mindössze két hónappal hivatalba lépése után távozzon egy ilyen tisztségből. Gulyás eredetileg egy évre vállalta a frakcióvezetői megbízatást, vagyis jóval korábban mond le, mint ahogyan azt eredetileg tervezte. Ez a szokásostól jelentősen eltérő fejlemény, amely egyértelműen zavarra utal.

Az elemző szerint a helyzet jelentőségét tovább növeli, hogy nem egy kevéssé ismert országgyűlési képviselőről, hanem a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjéről van szó. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a frakcióvezető tisztségénél fogva automatikusan tagja a parlament üléseit előkészítő Házbizottságnak, emellett a Fidesz alapszabályának 57. § (d) pontja alapján hivatalból az országos elnökség tagja is.

Gulyás Gergely lemondása ezért nemcsak a frakcióvezetői tisztség feladását jelenti, hanem azt is, hogy ezzel megszűnik tagsága az Orbán Viktor vezette országos elnökségben

– emelte ki az elemző. Arra is kitért, hogy Gulyás Gergely lemondó nyilatkozatában az Alaptörvény 17. módosítására hivatkozott, Nagy Attila Tibor szerint azonban „ez egy tőle független külső körülmény”, amely önmagában nehezen magyarázza a lemondását.

Politikai vezetők jellemzően akkor mondanak le tisztségükről, ha vállalják a politikai vagy erkölcsi felelősséget egy súlyos hibáért, illetve ha olyan helyzet alakul ki, amely ellehetetleníti a további munkájukat. Gulyás Gergely esetében az elmúlt két hónapban nem vetődött fel olyan súlyos ok, amely önmagában indokolná egy ilyen horderejű döntést.

Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy egy testület vezetői tisztségéről való lemondást az is indokolhatja, ha a vezető – jelen esetben a frakcióvezető – úgy ítéli meg, hogy a testület tagjaival már nem tud eredményesen együttműködni, vagy elveszítette a bizalmukat.

Gulyás Gergely azonban miniszterként inkább a kompromisszumkészségéről volt ismert, nehéz róla elképzelni, hogy a minisztertársaival szemben lehengerlő, durva és ellentmondást nem tűrő stílust valósított volna meg. Ebből a szempontból nem tűnik valószínűtlennek az az értesülés sem, hogy a Fidesz-frakció több tagja inkább maradásra próbálta rávenni

– vélekedett Nagy Attila Tibor.

Gulyás Gergely kész helyzet elé állította Orbán Viktort?

Az elemző további figyelemre méltó körülménynek tartja, hogy Gulyás Gergely azon a napon jelentette be lemondását, amikor Orbán Viktor az Egyesült Államokba utazott a labdarúgó-világbajnokságra. A lemondást ráadásul néhány órával az Alaptörvény 17. módosításának országgyűlési elfogadása előtt jelentette be, így ez a fejlemény egyúttal magyarázatul is szolgálhatott a frakcióvezetői tisztségből való távozására.

Gulyás Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktort pénteken tájékoztatta lemondási szándékáról, a pártelnök pedig ezt „tudomásul vette”. Havasi Bertalan, a Fidesz szóvivője a bejelentés napján azt nyilatkozta, hogy megdöbbentette a frakcióvezető lemondása, és arról előzetesen nem volt tudomása. Gulyás Gergely az ATV-nek megerősítette, hogy döntéséről valóban nem tájékoztatta a szóvivőt.

A körülmények összessége arra utal, hogy Gulyás Gergely eredetileg sem különösebb lelkesedéssel vállalta el a frakcióvezetői tisztséget mintegy két hónappal ezelőtt. Politikai karaktere alapvetően higgadt, visszafogott, nem a nagy ívű, szenvedélyes parlamenti felszólalások jellemzik. Márpedig egy ellenzéki frakció vezetőjének kiemelkedő kommunikációs és szónoki képességekre is szüksége van, különösen egy olyan politikai helyzetben, amikor a parlamenti viták egyik meghatározó szereplője Magyar Péter

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Meglátása szerint, kívülről nézve sem igazán látszott, hogy Gulyás Gergelyen örömmel töltené be ezt a tisztséget: ritkán lehetett felszabadultnak látni, miközben politikailag és emberileg sem lehetett könnyű számára, hogy az országgyűlésben rendszeres nyilvános vitákat kell folytatnia egykori barátjával, a jelenlegi miniszterelnökkel.

„Nem először került olyan pozícióba, amelyet feltehetően nem saját ambíciói vezéreltek. Már nyolc évvel ezelőtt is úgy tűnt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszteri tisztséget inkább kötelességből, mint lelkesedésből vállalta el. Korábban az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának elnökeként elsősorban a parlamenti kodifikáció és a jogalkotás szakmai irányítása állt hozzá közel. Ezzel szemben miniszterként az országos politika és a nyilvánosság egyik legismertebb szereplőjévé vált, amihez láthatóan hosszabb alkalmazkodási folyamatra volt szüksége. Akkor azonban Orbán Viktor egyszerre volt a Fidesz elnöke és Magyarország miniszterelnöke, így felkérésének politikai súlya egészen más helyzetet teremtett” – mutatott rá az elemző.

A Fidesz válságát Orbán Viktor távolléte is felerősítheti

Az április 12-i súlyos választási vereség óta a Fidesz támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint jelentősen visszaesett. Nagy Attila Tibor szerint, ha helytállóak azok a mérések, amelyek a biztos pártválasztók körében húsz százalék körüli támogatottságot mutatnak, akkor már nem egyszeri megingásról, hanem tartós politikai válságról lehet beszélni a párt esetében.

Ebben a helyzetben Gulyás Gergely lemondása könnyen úgy értelmezhető, hogy maga a távozó frakcióvezető sem bízik már a párt jövőjében. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy politikai felemelkedés küszöbén álló párt frissen megválasztott frakcióvezetője mindössze két hónappal hivatalba lépése után lemondjon.

Az elemző úgy véli, a frakcióvezető távozása a Fidesz még megmaradt szavazói számára is kedvezőtlen üzenetet hordozhat. Azt a benyomást keltheti, hogy egy fontos politikus távozik a süllyedő hajóról, amelynek kapitánya – Orbán Viktor – nincs a hajón, inkább az Egyesült Államokba utazott kikapcsolódni.

Az egykori miniszterelnök távolléte más szempontból is negatív üzenetet hordoz, mégpedig a cserbenhagyásét. Miközben a Fidesz már két hete diktatúraépítést, új ÁVH-t és a jogállamiság végét emlegeti az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, a párt elnöke a Facebook-oldalán ugyan a demokratikus Magyarország végét siratja, közben azonban az Egyesült Államokba utazik futballmérkőzéseket nézni.

Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, ha valóban akkora a baj Magyarországon, mint amekkorának a Fidesz az Alaptörvény 17. módosítását beállítja, ráadásul a párt parlamenti frakcióvezetője is váratlanul bejelenti a lemondását, akkor egy ilyen helyzetben elvárható, hogy a pártelnök megszakítsa külföldi útját, és hazatérjen.

Ha azonban Orbán Viktor nem szakítja meg amerikai látogatását, az könnyen azt az üzenetet közvetítheti, hogy nem tartja annyira súlyosnak a kialakult helyzetet, hogy emiatt megváltoztassa programját. Ezt az értelmezést erősítheti az is, hogy nem vett részt azon a csütörtöki tüntetésen sem, amelyet a Fidesz maga is kiemelten népszerűsített.

Több fronton is bajba került a Fidesz

Nagy Attila Tibor arra is rámutatott, hogy Orbán Viktor távolléte politikai lehetőséget teremtett Magyar Péter számára is, aki az Alaptörvény módosításának elfogadását követő sajtótájékoztatóján élesen bírálta a Fidesz állapotát, és már a párt széteséséről beszélt.

„Ez egyelőre túlzó megfogalmazásnak tűnik, hiszen a választási vereség óta országos jelentőségű politikus még nem hagyta el a Fideszt. De több jel is arra utal, hogy a korábbi belső fegyelem lazulni kezdett. Erre utalhat a korábbi fideszes hangvételtől eltérő Különutas podcast megjelenése, valamint az is, hogy a hétvégén két fideszes influenszer, Deák Dániel és Ábrahám Róbert nyilvános vitába keveredett egymással a Facebookon. Korábban az ilyen konfliktusok jellemzően nem kerültek a nyilvánosság elé” – mondta Nagy Attila Tibor.

Hozzátette, mindezek is jelzik, milyen súlyos következményei vannak a Fidesz számára a választási vereségnek. „Kormányzati pozícióból jóval könnyebb fenntartani a belső fegyelmet – például az állami erőforrások feletti rendelkezés révén –, mint ellenzékből.” Szerinte a Fidesz egyszerre több fronton is nehéz helyzetbe került. Az új Tisza-kormány jogi intézkedései – például a KEKVA-k megszüntetése – érzékenyen érintették a párt hátországát, a Fideszhez közel álló sajtóbirodalom jelentős leépítéseken ment keresztül, miközben a közvélemény-kutatások szerint a párt támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy mindezt Orbán Viktor „demoralizáló” magatartása is tovább súlyosbíthatja.

„Mindezek alapján rendkívül nehéz, szinte lehetetlen feladat vár a Fidesz következő frakcióvezetőjére” – jelentette ki az elemző.