TechtudSzerző: index 2026. 07. 29. 4 percnyi olvasás
De amíg nem lépünk bele, nincs baj.
Ha a Lego játékait vizsgáljuk, könnyen arra a következtetésre juthatunk, társadalmunk egyre erőszakosabbá válik. Az alapító, a dán Ole Kirk Christiansen híresen békepárti volt és ezt a szemléletet akarta átültetni a játékokba, több évtizedig ez sikerült is, de ma már követik a trendet ők is. Mikor a négy gyerekes asztalos Christiansen megözvegyült négy fiúval, elkezdte a játékfaragást, először a gyerekeinek és fából, de annyira szerették, hogy áttért a tömeggyártásra.
1932-ben már gyárban készítette a fajátékokat, de az üzem leégett, úgyhogy az egyre népszerűbb műanyagra váltott. 1949 körül már több mint 200 fa- és műanyagjátékot állított elő. Bár a dán cég az alapító szellemiségét követve mindig elhatárolódott a GI Joe akciófiguráktól és a hidegháború más „izmos imperialista játékaitól”, 1945-ben legyártotta egy automata pisztoly fából készült másolatát, a gyerekek imádták.
A prototípust paradox módon Békepisztoly néven forgalmazták.
A második világháború más játékgyártó cégeket további harciasságra inspirált, tömegesen készítették a repülőgépmodelleket, háborús kamuflázsokat, játékkatonákat. A pacifizmusnak leáldozott, de nem a Legónál, ami a Békepisztoly után sem ült fel a többiek harcos vonatára. Christiansen ugyan 1958-ban elhunyt, de még 30 évig nem dobtak nagy számban piacra fegyvereket és fegyvereseket.
Ebben a viharos világban van egy játék, ami nem lő, nincs benne bumm, sem csattanás, és nem is kattog. Legónak hívják. Lehetővé teszi, hogy dolgokat alkoss
– hangsúlyozta a márka 1965-ös reklámja. Ez volt a megkülönböztető jegyük, és ezzel biztosították az „erkölcsileg felelős” szülők hűségét akkor, mikor a vietnami háború elleni tüntetések épp szárnyakat kaptak.
Szent és sérthetetlen szabályuktól először 1978-ban tértek el, mikor bemutatták a 375-ös készletet, egy sárga téglából épült középkori kastélyt. A történelmi hűség kedvéért a doboz kardokat, alabárdokat, lándzsákat, és 14 harcias lovagot tartalmazott, akiket két táborra osztottak – támadók és védők. Eltértek védjegyüktől, a békétől, és a siker nem is maradt el, a készlet hat egymást követő évben bestseller volt. 1980-tól ágyúkat is kaptak a legókalózok, puskákat a cowboyok. Az üzlet virágzott, és már mindenütt jelen vannak a fegyverek a Lego univerzumában, a katonáktól a pisztolyokon át a fénykardokig.

Ma azt mondják a cég képviselői, ha be is szivárgott soraikba a harciasság, legalább azt el akarják kerülni, hogy maiak és valósághűek legyenek a fegyverek és felszerelések, ne ismerjenek rájuk a gyerekek a híradóból – mondta a Lego Csoport egyik szóvivője. De 2020-ban piacra dobtak egy készletet, amiben egy Boeing (a világ 2. legnagyobb fegyvergyártója) és Bell Helicopter Textron által gyártott billenőrotoros repülőgép volt, amiket csak az amerikai és a japán hadsereg használt. A pacifista tüntetések és tiltakozások hatására azonban visszavonták. A már legyártott és a boltokba kiszállított készleteket visszahívták, így megszületett a Lego történetének egyik legritkább és legkeresettebb, hivatalosan meg nem jelent gyűjtői darabja.
2016-ban a Canterbury Egyetem kutatói elemezték az 1978 és 2014 között gyártott összes Lego készletet, hogy azonosítsák a trendet. Következtetésük szerint, ami a PLOS One folyóiratban megjelent, komoly növekedés történt a fegyvereket tartalmazó készletek és a fegyvereket ábrázoló kockák arányában. A katalógusokban ábrázolt erőszak átlagosan évi 19 százalékkal nőtt és nem azért, mert a cég radikalizálódott, csak követi a világot.
általánosan Újjáéledt az erőszak a gyerekeknek szánt termékekben, legyen szó akár filmekről, videojátékokról vagy egyéb játékokról.
Jens Andersen újságíró nem mesét, hanem könyvet írt a vállalatról, szerinte a Lego játékaiban még soha ennyi erőszak nem volt. Ez a játékpiac valóságát is tükrözi, a gyerekek már nem úgy játszanak, mint régen, felnőttesebbek lettek játékaik. Ráadásul a Lego-vásárlók átlagéletkora megnőtt az 1950-es évek óta, sok készlet ma már direkt a felnőtteket célozza.
De ez nem jelenti azt, hogy a társadalom egésze erőszakosabbá vált, sőt, a szándékos emberölések száma Európa-szerte csökkent a 2. világháború óta. Viszont kultúránk igenis agresszívabb lett, jussanak eszünkbe a filmek, vagy a közbeszéd.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Tövissi Bence / Index)