Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón kiemelte, hogy a kiállítás három fő gondolat köré épül:

• a siker, a jólét és a szabadság.

Szerinte a tárlat megtekintése után a látogatók számára is kiderül, hogy a három fogalom Amerika vonatkozásában nem elvont eszméket jelentenek. A főigazgató elmondta, hogy az Amerikai álom című kiállítással nem idealizálni akarták az „amerikai álmot”, hanem számos oldalát megmutatni, köztük annak nehézségeit is.

Kevés olyan évforduló van a világtörténelemben, amely egyszerre egy nemzet ünnepe és egyetemes történelmi mérföldkő is. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kétszázötvenedik évfordulója ilyen alkalom

– mondta Zsigmond Gábor a kiállítás apropójául szolgáló ünnepi évről. 

Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár azt mondta megnyitóbeszédében, hogy kétszázötven évvel ezelőtt Philadelphiában leírták a modern világ egyik legfontosabb mondatát, miszerint minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez. Szerinte a kiállítás arról szól, hogy 

Az államtitkár ehhez kapcsolódóan a pályaelhagyásról és a közgyűjteményekben dolgozó munkavállalók helyzetéről is beszélt. Azt mondta, hogy az ő jólétük nem alku tárgya és komolyan veszik a javaslataikat. Kijelentette, hogy az új kormányzat célja, hogy biztos életpályát biztosíthassanak számukra. 

Magyarok és az amerikai álom

Breuer Klára bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár pedig arról beszélt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok sok generáción átívelő időszakot ölelnek fel, amely alatt emberek millióinak története fonódott össze a két ország között.

Voltak, akik a szabadságot keresték, mások új lehetőségeket, tudást, vagy egyszerűen egy új élet reményét. És bár ezek az utak különbözőek voltak, közös bennük, hogy mind Magyarországot, mind az Amerikai Egyesült Államokat gazdagabbá tették

– fogalmazott. 

Caroline Savage, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője úgy fogalmazott: ez a kiállítás méltó módja annak, hogy megemlékezzünk az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójáról, és ünnepeljük Magyarország és az Egyesült Államok közös, figyelemre méltó történelmét. Elmondta, hogy

akik tehetségüket, elszántságukat és örökségüket vitték magukkal az Egyesült Államokba. Kiemelte, hogy számtalan, magyarok által alapított vállalkozás mozdította elő a tudomány és az orvostudomány fejlődését, hozott létre műalkotásokat és segített formálni az amerikai társadalom minden területét.

És mindegyikük sikere építőkővé vált Amerika sikerében, a világ sikerében

– mondta.

Radnóti Klára és Orgona Angelika történészek, a kiállítás kurátorai arról beszéltek, hogy azokat a pillanatokat, értékeket, kapcsolódási pontokat szerették volna megragadni a tárlaton, amelyek mindkét nemzet történetében meghatározó jelentőséggel bírnak. Érzékeltetni akarták, hogy nem csupán az Amerikai Egyesült Államok szabadság és egyenlőség eszméje, politikai üzenetei, gazdasági példája hatott a magyar polgári fejlődésre és a közgondolkodásra, hanem a magyarság is részese volt az amerikai álom kibontakozásának.

Terminátor

A kiállítás kaleidoszkópszerűen villantja fel a „Magyar Amerika” meghatározó pillanatait. Rendkívüli életutak és hétköznapi sorsok, világhírű tudósok, művészek és feltalálók, valamint azok történetei jelennek meg, akik csendben, kitartó munkával építették fel új életüket a tengerentúlon. A műtárgyak, dokumentumok és személyes emlékek együtt rajzolják ki azt a közös történetet, amelyben a magyarok nemcsak új hazára találtak, hanem aktív alakítóivá is váltak annak. 

A tárlat nyitó darabja a legendás Ford T-modell, amelynek fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Galamb József, a Ford Motor Company magyar mérnöke. Láthatók Kossuth Lajos, Szent-Györgyi Albert, Gábor Zsazsa és Szeleczky Zita tengerentúlon fennmaradt emlékei is, amelyek egy-egy életúton keresztül mesélnek a magyarok amerikai jelenlétéről. A személyes tárgyak, dokumentumok és ritkán látható relikviák együtt rajzolják ki azt a történetet, amelyben a magyarok nemcsak részesei, hanem alakítói is voltak az amerikai álomnak. 

Ami Andy Vajna produceri munkájának és sikereinek állít így emléket. De Karády Katalin cigarettatárcáját, a múzeumalapító Xantus János puskáját, amit az amerikai polgárháborúban használt, sőt Dávid Kornél mezét is kiállították, amit a Chicago Bulls csapatánál viselt.

A tárlat arra is rámutat, hogy a diaszpórában élő magyarok története a magyar nemzeti örökség elválaszthatatlan része. Bemutatja, miként formálta egymást az amerikai és a magyar történelem, valamint hogyan járultak hozzá a magyarok az Egyesült Államok gazdasági, tudományos és kulturális fejlődéséhez. A kivándorlás története így nem csupán az otthon elvesztésének, hanem új lehetőségek és maradandó értékek teremtésének története is.

A kiállítás 2026. november 1-ig várja látogatóit a Magyar Nemzeti Múzeumban.

(Borítókép: Az Amerikai álom magyarok az Egyesült Államokban 1776-2026 című kiállítás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)