Történelmi döntés született 2026. július 25-én a puszani UNESCO világörökségi bizottsági ülésen: a testület jóváhagyta, hogy négy új dél-koreai árapálysíksági terület csatlakozzon a „Getbol, Korean Tidal Flats” világörökségi helyszínhez. A bővítéssel a világörökségi helyszín négy egységről hatra bővült, mivel a négy új terület közül kettőt meglévő egységekhez csatoltak, kettő pedig önálló egységként került fel a listára.

Az Index sajtóút keretében utazott Dél-Koreába, ahol több világörökségi helyszínt is megtekinthettünk, köztük a Szokkuram-sziklabarlangot és a Pulguksza templomegyüttest, a Cshangdokgung palotát, a Bangucshon-patak menti sziklarajzokat, valamint a Tongdosza kolostort, amely a Szansza koreai hegyi buddhista kolostorok elnevezésű világörökségi helyszín része.

A bizottsági ülés helyszínén, Puszanban emellett az Ulszukdo-szigetet is felkerestük, ahol a Nakdong folyó torkolatánál található ökológiai központ működik – ez a vizes élőhely ugyan nem tartozik a most bővített Getbol világörökségi helyszínhez, de hasonló szerepet tölt be: fontos pihenő- és táplálkozóhely a vándormadarak számára. 

Dél-Korea 1988-ban csatlakozott a világörökségi egyezményhez, azóta pedig folyamatosan bővül az ország világörökségi helyszíneinek száma – első helyszínei, köztük a Szokkuram-grottó és a Pulguksza templomegyüttes, még 1995-ben kerültek fel a listára.

ezek között olyan különlegességek is szerepelnek, mint a Kocshang, Hvaszun és Kanghva dolmenlelőhelyek, a Csedzsu-sziget vulkanikus tája és lávacsatornái, vagy a Bangucshon-patak menti, bálnákat és vadászjeleneteket ábrázoló őskori sziklarajzok.

Mi az a Getbol?

A Getbol koreai szó, és azokra a part menti vizes élőhelyekre utal, amelyek apály idején szárazon maradnak – ezeket nevezzük magyarul árapálysíkságoknak. A Sárga-tenger koreai partvidékén húzódó árapálysíkság az egyik legfontosabb táplálkozó- és pihenőhely a vándormadarak számára, mivel a terület a kelet-ázsiai–ausztrálázsiai vonulási útvonal egyik legszűkebb szakaszán fekszik, amelyen a madarak Ausztrália és Új-Zéland, illetve Szibéria és Alaszka között közlekednek.

A terület első négy eleme már 2021-ben felkerült a világörökségi listára, akkor csaknem 1800 fajnak adtak otthont. A bizottság már akkor jelezte: érdemes lenne további területekkel bővíteni a helyszínt. Az elmúlt öt évben ezen dolgozott a Koreai Örökségvédelmi Hivatal a kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal és a helyiekkel együttműködve.

Négy új terület, egy még nagyobb védett övezet

A mostani bővítéssel négy új terület csatlakozott a világörökséghez: Szuncshon, Gocshang, Muan és Sinan. A bővítéssel a védett madárfajok száma 216-ra nőtt. A védett fajok között olyan világszerte veszélyeztetett madarak is szerepelnek, mint a koreai kanalasgém, a nagy goda vagy a hódaru.

A terület egészét most már mintegy 2450 faj lakja, köztük 1349 apró, tengerfenéken vagy iszapban élő állatfaj – kagylók, rákok, férgek – és 114 vízimadárfaj. Legalább 24 olyan faj él itt, amely szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján – köztük a kritikusan veszélyeztetett kanalascsőrű partfutó, amelyből világszerte mindössze 400-600 példány maradt.

„Nemcsak Korea öröksége, hanem az egész emberiségé is”

A döntést Heo Min, a Koreai Örökségvédelmi Hivatal vezetője is köszöntötte a bizottsági ülésen. Elmondta: a Getbol nélkülözhetetlen élőhely a veszélyeztetett vándorlómadaraknak, és az új helyszínek egyszerre igazolják Dél-Korea elkötelezettségét a természetvédelem iránt, és emlékezteti az országot a rá háruló felelősségre.

A Getbol bővítése mellett az UNESCO Világörökségi Bizottsága a puszani ülésen összesen 25 újabb helyszínt vett fel a világörökségi listára szerte a világon. Az Indexnek a helyszínen nyilatkozott Puha Magdolna, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium világörökségi szakterületének vezetője arról, milyen szerepet játszott Budapest az idei ülésen, hogyan zajlik a magyar világörökségi helyszínek megőrzési állapotának évenkénti értékelése, és hogy valójában a főváros soha nem volt a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján.