GazdaságSzerző: index 2026. 07. 29. 11 percnyi olvasás
Mégpedig rekordidő alatt.
A vízügy jelentése szerint Budapesten 26 centiméteren áll a Duna, ami a szokásos 270 centimétertől fényévekre van, ráadásul a víz hőmérséklete is napok óta 24 Celsius-fok fölé emelkedik, így lassan a Balatonnal is felveheti a versenyt. A Tisza pedig július elejére Kiskörénél elérte minden idők legalacsonyabb szintjét, a mínusz 343 centimétert.
Azzal a Balatonnal, ahol szintén történelmi problémával néznek szembe, hiszen júliusban pár hét alatt tíz centiméterrel csökkent a tó vízszintje, a siófoki vízmérce szerint már csak mindössze 56 centiméteren áll, de a következő napokban a napi mínusz 1 centiméter is simán reális forgatókönyv a szakemberek szerint.
Az északi parton sem jobb a helyzet, a tihanyi révnél 55 centimétert mértek, Csopaknál pedig már homokos tengerparton érezhetik magukat a nyaralók. A Velencei-tó pedig éppen megszűnni készül, folyamatosan zárják le a strandokat és már az ingatlanvásárlás is akadozni látszik, hiszen a turisztikai vonzerő egyik alappillére kiesett.
Ráadásul a legrosszabb még csak most jön, hiszen egy újabb hőkupola éri el Magyarországot, a napi maximum hőmérsékletek megközelítik a 40 fokot, és az előrejelzések szerint nem várható sem a Duna alpesi vízgyűjtőterületein, sem a Tisza vízgyűjtőjén a következő napokban területi átlagban említésre méltó mennyiségű csapadék – tehát a vízszintek további csökkenése várható, ami mind gazdasági, mind turisztikai oldalról hatalmas károkat okozhat. A HungaroMet meteorológiai szolgáltató szerint a talaj felső rétegéből 100-125 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez képest.
Ezt tetézi, hogy soha nem látott helyzet elé került a Paksi Atomerőmű: a rekordalacsony dunai vízállás miatt 254 megawattal kellett visszafogni az egyik blokk teljesítményét. Bár a lépés elsőre aggasztónak tűnhet, a szakértők szerint egyelőre nincs veszélyben Magyarország villamosenergia-ellátása. A következő hetek azonban kritikusak lehetnek az újabb hőhullám miatt, miközben a Duna vízhozama továbbra is rendkívül alacsony. Az MVM kiemelte, hogy 2026. július 27-én a Duna vízállása Paksnál mínusz 106 centiméter volt, ami minden korábbi rekordot megdöntött.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint Magyarország energiaellátása biztonságban van.
Az elmúlt hetek rendkívüli aszálya miatt a Duna vízszintje Magyarországon eddig soha nem tapasztalt szintre csökkent – valaki végig is bringázott a mederben Budapesttől Vácig –, s mivel az atomerőmű hűtését a Duna vize biztosítja, a biztonságos üzemelés érdekében átmeneti teljesítménycsökkentésre volt szükség. Ez nem üzemzavar, hanem előre meghatározott szabályok alapján meghozott, felelős intézkedés – közölte a miniszter.
A témában még a DK is megszólalt, a párt azt követeli, hogy a kormány állítsa le az akkumulátorgyárak működését, hogy „a rendelkezésre álló vízkészlet elsősorban az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és a természetet szolgálja. Ne a nagyvállalatok vigyék el a vizet, miközben a földek kiszáradnak és egyre nagyobb a vízhiány” – írták közleményükben.
Nem ilyen derűlátó viszont Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter, aki látva a vízügy rémisztő aszályindexét, rendkívüli készültséget rendelt el. Ugyanis Magyarország nyolcvannégy vízhiány kezelési körzetében hatvanhat esetben a hármas határérték felett van az aszályindex, ez pedig azt jelenti, hogy a Vízügyi Igazgatóság szakemberei rendkívüli védekezési fokozatban végzik az aszály elleni védekezést az ország 74 százalékán.
Ráadásul a vízhiány miatt gyenge-közepes év várható idén a mezőgazdaságban, a szektor teljesítménye elmarad az elmúlt öt év átlagától – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója kedden Budapesten. A szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben a csapadékhiány tovább súlyosodott. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140-170, a Dunántúl nagy részén 110-150 milliméter nedvesség hiányzik. A tartós vízhiányos állapot alapvetően meghatározza a termelési kilátásokat, az idei hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlítanak.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2 százaléka, vagyis mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. A klímaváltozás hosszabb távon a gazdasági növekedést is fékezi: az ECB modellje alapján 2 Celsius fokos felmelegedés már 1,7 százalékkal, 4 Celsius fokos felmelegedés pedig 6,8 százalékkal csökkentheti a termelékenységet. Magyarország sem kivétel ez alól, így a felmelegedés gazdasági hatásai idehaza is egyre kézzelfoghatóbbá válnak. Az Oeconomus infografikán mutatta be, milyen gazdasági csatornákon keresztül fejti ki hatását a nyári hőség, és miért vált a felmelegedés az egyik legfontosabb hosszú távú gazdasági kockázattá.
A HungaroMet arról számolt be, hogy az idei aszály az egyik legsúlyosabb a rendszeres mérések kezdete óta, az egész ország területének 91,3 százalékán közepes vagy annál magasabb az aszályhelyzet, míg a mezőgazdasági aszály aránya ennél is rosszabb: országosan 92,8 százalék. A kapásnövények (pl. kukorica, burgonya, répa, napraforgó) tenyészidőszakát szinte folyamatos aszály jellemezte, amely jelentős hatást gyakorolt a mezőgazdasági kultúrákra. A mezőgazdasági aszály összetett természeti jelenség, amelynek értékelése több szempontegyüttes figyelembevételét igényli.
A portál napi rendszerességgel frissíti mezőgazdasági aszálytérképeit, ugyanakkor egy jelentősebb aszály hatásai egy csapadékosabb időszak beköszöntével sem tűnnek el azonnal. Bár egy nagyobb esőzés megszüntetheti az aktuális aszályhelyzetet, annak következményei a teljes tenyészidőszak eredményeiben továbbra is megjelennek. Ezért az operatív térképek mellett kiemelten fontos a szezon egészének áttekintése is.
A HungaroMet azt is közölte, hogy a talaj nedvességtartalma csak igen kis területen növekedett az elmúlt egy hét során, az ország túlnyomó részén a további száradás volt a jellemző. A középső és a keleti országrészekben nagy területen a 20 százalékot sem éri el a felső fél méteres réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom arányában, és a mélyebb rétegekben sem jobb a helyzet. A telítettséghez képesti vízhiány a délnyugati határszél kivételével mindenütt meghaladja a 100 millimétert, nagy területen pedig a fentebb már említett 130-170 milliméter között alakul.
Jelenleg az ország túlnyomó részén nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északon van optimális nedvesség a talajban.
Az április 1-től tartó időszak 78 százalékában volt az ország területének legalább 30 százalékán legalább közepes aszály,
a legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában. Az előttünk álló 4-5 napon összességében többfelé várható csapadék főként záporok, zivatarok formájában, számottevő, 10 millimétert meghaladó mennyiség azonban csak kevés helyen valószínű. Így az aszály mértéke hazánk nagy részén fokozódik vagy nem változik, enyhülésre csak foltokban van esély.
Van azonban egy újabb aspektus is, amellyel ritkábban foglalkozunk, viszont legalább ugyanolyan fontos: a fák kiszáradása. A 40 fokot közelítő hőségben gyakran láthatunk az út szélén olyan fákat, amelyek lombkoronája mintha fehéren világítana, ilyenkor leveleik fonákját felfelé fordítva próbálnak minél többet visszaverni a túlzottan erős napsugarakból. Ez azonban csak egy a fák számos védekezési módszere közül – véli Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusa, projektmenedzsere. A klímaváltozás hatására az erdők kiszáradnak, szénmegkötő képességük romlik, és egyre inkább szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak, a hőkupolák alatt még védekeznek, de egyre gyakrabban kimerülnek, ez pedig igazi katasztrófához vezethet.
Az út szélén fehéren világító fák azt üzenik: baj van.
A hőstressz tünetei az ország számos pontján láthatók: koronaszáradás, száraz ágak, idő előtti lombhullás és ritkuló erdőállományok jelzik, hogy a fák túlélési stratégiái egyre gyakrabban merülnek ki. Koncz Péter szerint a fák védekezési módszerei akkor működnek igazán, ha elegendő víz áll a rendelkezésükre. Ilyenkor intenzív párologtatással akár több fokkal is hűthetik lombkoronájukat, miközben gyökereik egyre mélyebbre hatolnak a talajban. A talajban megtartott víz ezért kulcskérdés lehetne a Kárpát-medence egyre forrósodó nyarai során, de Koncz Péter elmondása alapján ma még keveset teszünk azért, hogy megállítsuk az elszivárgását.
A szakértő szerint a vízmegtartás alapja nem elsősorban egy-egy műszaki beavatkozás vagy új, déli szaporítóanyagok alkalmazása, hanem maga az erdő szerkezete. A folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás, a többkorú, elegyes állományok és a kisléptékű fakitermelés mérséklik a párolgási veszteséget, javítják a mikroklímát és növelik az erdők ellenálló képességét. Emellett a klímaadaptív erdőgazdálkodás egyik alapfeltétele lenne a nagyvadállomány jelentős, területenként eltérő mértékű csökkentése. Az erdők vízháztartását a fafajösszetétel is befolyásolja. A termőhelyhez kevésbé alkalmazkodó fenyvesek és akácosok fokozatos átalakítása őshonos, elegyes lombos erdőkké javíthatja a csapadék visszatartását, kedvezőbb mikroklímát teremthet, csökkentheti a tűzveszélyt, és stabilabb vízháztartást adhat.
Ugyanakkor vannak olyan területek, például a Kiskunság egyes részei, ahol a klímaváltozás miatt a zárt erdők fenntartása már nem reális; ott a nyílt erdőssztyepp vagy a gyepvegetáció megőrzése lehet a hosszú távon fenntartható irány.
A hegyvidéki erdőkben korábban természetes módon alakultak ki kisebb tavak és időszakos vízállások, ezek helyreállítása ma egyre több helyen zajlik, mondta Koncz. De ugyanilyen fontos az erdészeti utak átgondolása is: a lejtő irányába futó utak összegyűjtik a csapadékot, majd csatornaként gyorsan kivezetik a vizet az erdőből. A használaton kívüli utak megszüntetése, a víz visszavezetése, valamint rönkgátak, rőzsegátak és hordalékfogók létesítése egyszerre lassítja a lefolyást, növeli a beszivárgást és mérsékli az eróziót.
Az elmúlt két évtizedben legalább 20, erdőkhöz kapcsolódó vizesélőhely-rehabilitációs projekt valósult meg Magyarországon. A Kaszó-LIFE projektben mintegy 290 hektáron javították az erdők vízellátását, aminek hatására a talajvízszint 40–50 centiméterrel emelkedett. A Táti-szigeteken mintegy 195 hektáron, a Fényi-erdőben közel 300 hektáron történtek vízmegtartó beavatkozások, a LIFE4OakForests projektben pedig hegyvidéki tölgyesekben vezették vissza az erdészeti utakról lefolyó vizet az erdőbe. A projektek tanulsága, hogy a leghatékonyabb megoldások nem egyetlen beavatkozásra épülnek: a vízmegtartást az erdőszerkezet helyreállításával és a természetes folyamatok támogatásával együtt kell megvalósítani, akkor van esély az erdők megmentésére.
Eddig példa nélküli vízpótlási beavatkozásokra volt szükség a Körösök vidékén a tartós csapadékhiány és a folyók rendkívül alacsony vízhozama miatt. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) az év teljes egészében nyári duzzasztási szinteket tart a Körös-vidék duzzasztói segítségével, ezért van lehetőség ökológiai és mezőgazdasági vízpótlásra is a területen – tájékoztatta az MTI-t a műszaki igazgatóhelyettes szerdán.
Kurucz Máté elmondta, először a békési duzzasztó által visszatartott, döntően a Fekete-Körösből származó vízkészletet juttatták el az Élővíz-csatornába. Ahhoz, hogy a békési duzzasztóban is legyen megfelelő vízszint, a békésszentandrási duzzasztó által visszatartott vízkészletből kell szivattyúk segítségével átemelni vizet. Így már lényegében a Tiszából érkező vízből lehet a térség biztonságos vízellátását fenntartani – magyarázta.
A vízpótlást augusztus 31-ig tervezik üzemeltetni
– közölte Kurucz Máté. Megjegyezte, abban a néhány napban, amikor nagy mennyiségű szennyező uszadék került a Fekete-Körös vizébe, szünetelt a vízkivétel. A műszaki igazgatóhelyettes elmondta, júniusban is több mint 33 millió köbméter vízkészletet tudtak tározni a folyókon. A csatornákon csaknem 6 millió köbméter, a holtágakban (Félhalmi-, Gerlai-, Peresi-, Siratói- és Szarvas-Békésszentandrási-holtág) több mint ötmillió köbméter víz már tavasszal rendelkezésre állt.
Május közepétől másodpercenként 500 liter víz szállítására alkalmas mobilszivattyúval ökológiai vizet biztosítottak a Hármas-Körös gyomaendrődi szakaszánál a Körösladányi I. öntöző-főcsatornába. A beavatkozás első ütemében mintegy 200 hektárnyi terület ökológiai vízellátását biztosították. A főcsatorna feltöltésével 8-10 ezer hektárnyi terület számára vált elérhetővé a víz.
Egy távfelügyelettel ellátott, automata üzemelésű, napelemes működtetésű szivattyúteleppel a Fekete-Körösből emelnek át vizet a Morgófoki-tápcsatornába, ennek révén Kötegyán és Sarkad térsége jut vízutánpótláshoz
– tette hozzá.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve június második felében megkezdték hat holtág feltöltését is mintegy 3 millió köbméterrel vízzel. A Kövizig működési területén kiépített 17 mezőgazdasági öntözőrendszerből jelenleg 15 üzemel, csaknem 35 ezer hektár szántóföldi területet, 2 ezer hektár rizsföldet és 2,7 ezer hektár halastavat lát el.
(Borítókép: A drónnal készült felvételen a Velencei-tó Gárdony közelében 2026. július 22-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Napi