Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök kedden azt mondta, hogy Irak felajánlotta, hogy napi 1 millió hordó olajat szállít Törökországnak, miközben Ali Zeydi iraki miniszterelnök Ankarába látogatott, hogy energiaügyi és regionális biztonságról tárgyaljon.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

"A szomszédunk itt van" - mondta Erdoğan az elnöki komplexumban folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón. "Célunk most egy átfogó energetikai együttműködési megállapodás mielőbbi aláírása, amely mindkét fél számára előnyös."

"Miután 1 millió hordó olajat szállítunk át szomszédunkból, Irakból, az kielégíti az igényeinket" - mondta a török ​​elnök. Zeydi megerősítette az adatot, és hozzátette: "Igen, ez igaz, 1 millió."

Kedden nem írtak alá kötelező érvényű megállapodást sem a mennyiségről, sem az idővonalról. A két fél azonban megállapodást írt alá arról, hogy a Turkish Petroleum 15%-os részesedést szerez a BP kirkuki olajmező tevékenységében, Erdoğan ezt "történelmi lépésnek" nevezte, mivel a szélesebb körű energetikai együttműködési megállapodásról még mindig folynak a tárgyalások.

Törökország olajának mintegy 90%-át importálja, és az iráni háború kitörése óta nyomás nehezedik rá, hogy diverzifikálja kínálatát, ami felpörgette a globális energiaárakat és lezárta a Hormuzi-szorost. Irak már most is az egyik legközelebbi kereskedelmi partnere és a kőolaj jelentős forrása.

Zeydi Washington és Teherán után harmadik tengerentúli látogatására Ankarát választotta. A két vezető megvitatta a tágabb térséggel, köztük Palesztinával, Szíriával és Iránnal kapcsolatos kérdéseket is. Erdoğan kijelentette, hogy Törökország kész védelmi felszerelésekkel ellátni Irakot.

Fejlesztési út és egyéb projektek az asztalon

A 17 milliárd dolláros Fejlesztési út – egy autópálya-, vasút- és vezetékfolyosó, amely nagyjából 1200 kilométerre húzódik az iraki bászrai kikötőtől a török ​​határig és tovább Európába – kulcsfontosságú része volt a tárgyalásoknak.

Zeydi szerint a munka új lendületet kapott. Abdülkadir Uraloğlu közlekedési miniszter elmondta, hogy a két fél közel áll a részletek véglegesítéséhez, és az építkezés 2026 vége előtt megkezdődhet.

A projektet először 2023-ban jelentették be, és az a célja, hogy Irak közvetlen szárazföldi utat biztosítson az európai piacokhoz, csökkentve az Öböl-menti hajózástól való függőségét. A cél a Hormuzi-szoros lezárása óta sürgetőbbé vált.

A több évtizedes Kirkuk-Ceyhan csővezeték-megállapodás 2026 júliusában járt le. A két ország csereszerződésről tárgyal, amelynek Alparslan Bayraktar török ​​energiaügyi minisztere szerint tartalmaznia kell egy olyan mechanizmust, amely garantálja a vezeték akár napi 1,5 millió hordós kapacitásának teljes kihasználását.

A vezetéket 2023 márciusa óta zárták le, miután Törökországgal szemben hozott választottbírósági döntést a kurd olajexport miatt. Újraélesztése mindkét kormány számára prioritás volt.

Bayraktar közölte, hogy Törökország azt is vizsgálja, hogyan küldhet földgázt a hiányokkal küszködő iraki erőművekbe.

A víz terén a két ország új keretet írt alá a közös Eufrátesz és Tigris folyórendszer kezelésére, amely szeptember 1-jén lép hatályba.

A közös infrastrukturális projekteket a Törökországnak történő értékesítésből származó iraki olajbevételek alapján elkülönített számláról finanszírozzák, és török ​​cégek vezetik az építkezést.

A víz hosszan tartó feszültség forrása a két ország között: Irak többször is panaszkodott, hogy a felvízi török ​​gátak kritikusan alacsony szintre csökkentették a vízfolyást.