Az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A döntés az Európai Unió hivatalos lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba. Az Infostart összegzése szerint Magyarország kevesebb mint három hét múlva hivatalosan is csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozás bejelentése és megerősítése önmagában még nem jelenti azt, hogy a testület azonnal megkezdheti működését Magyarországon.

A csatlakozás ugyan eldőlt, a tényleges működésre azonban még várni kell. Gálik Zoltán szerint most egy mintegy féléves előkészítő időszak következik, amelynek során a magyar jogszabályokat össze kell hangolni az európai ügyészség működését szabályozó uniós előírásokkal. Ennek egyik legfontosabb lépése a magyar delegált európai ügyész kinevezése lesz, amelynek folyamata hamarosan elindulhat.

Milyen jogkörökkel rendelkezik az Európai Ügyészség?

A Corvinus Egyetem docense szerint az Európai Ügyészség az uniós integráció egyik legelőrehaladottabb intézménye, mivel az Európai Unió ezen keresztül közvetlenül is felléphet a pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. A testület nyomozást indíthat, vagyont foglalhat le, házkutatást rendelhet el, gyanúsítottakat hallgathat ki, kezdeményezheti a szabadság korlátozását, valamint vádat is emelhet. 

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az Európai Ügyészség milyen időszakra visszamenőleg vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket. Gálik Zoltán szerint a hatáskör ebből a szempontból nem a magyar csatlakozás időpontjához, hanem az intézmény működésének kezdetéhez igazodik. Az Európai Főügyészséget és az Európai Ügyészséget 2017-ben hozták létre, tényleges működésüket pedig 2021. június 1-jén kezdték meg. A hivatal az ezt követően történt, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, visszaélésgyanús ügyeket vizsgálhatja.

Felmerülhet, hogy ez visszaható hatályú jogalkalmazást jelentene, a szakértő szerint azonban erről nincs szó. Mint rámutatott, azok a bűncselekmények, amelyek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartoznak, a magyar büntetőjog szerint is üldözendő cselekmények. Az Európai Ügyészség nem új tényállásokat hoz létre, hanem lehetőséget kap arra, hogy a nemzeti hatóságoktól átvegye az uniós pénzügyi érdekeket érintő ügyeket, és azokat saját hatáskörben vizsgálja ki.

Ezeket az ügyeket veheti célba az Európai Ügyészség

Az Európai Ügyészség elsődleges feladata az uniós források felhasználásának ellenőrzése, valamint az ezekkel kapcsolatos visszaélések feltárása és kivizsgálása. Hatáskörébe tartoznak többek között az uniós támogatásokkal elkövetett csalások, a fiktív pályázati dokumentációk, a hamisított iratok, a túlárazott teljesítések, az összejátszással lebonyolított beszerzések, illetve a fiktív számlázási láncok is. Ha ilyen ügyekben bűncselekmény gyanúja merül fel, az Európai Ügyészség önálló eljárást indíthat.

Legalább ennyire fontos terület a korrupció elleni fellépés. A testület vizsgálhatja például azokat a közbeszerzéseket, ahol a gyanú szerint vesztegetéssel befolyásolták a döntéseket, vagy azokat az eseteket, amikor egy uniós támogatás elnyeréséért cserébe jogellenes jutalékot vagy kenőpénzt kértek, illetve fogadtak el. Az Európai Ügyészség hatásköre azonban nem merül ki a támogatásokkal kapcsolatos csalások és a korrupciós ügyek kivizsgálásában. Kiemelt területnek számít a hűtlen kezelés és a sikkasztás felderítése is, amennyiben ezek az Unió pénzügyi érdekeit érintik.

Emellett a szervezet pénzmosási ügyekkel, a szervezett bűnözés elleni fellépéssel, valamint a több tagállamot érintő, határokon átnyúló áfacsalások felderítésével is foglalkozik. Ezekben az ügyekben a csatlakozott tagállamok hatóságaival együttműködve folytathat nyomozást, és szükség esetén vádat is emelhet. A tevékenység tehát nem tud átterjedni olyan ügyekre, amelyek kifejezetten egy országon belül, de nem európai uniós pénzekre vonatkoznak.

A csatlakozással párhuzamosan Magyarországnak három jelöltet kell állítania az európai ügyészi posztra, akik közül végül az Európai Tanács választja ki a magyar delegáltat. A jelölteknek tapasztalt, független ügyészeknek vagy bíráknak kell lenniük. Emellett a magyar államnak biztosítania kell az Európai Ügyészség működésének magyarországi feltételeit: létre kell hozni a szükséges szervezeti és informatikai hátteret, valamint szabályozni kell a magyar hatóságokkal való együttműködést és az ügyek átvételének rendjét.