Az Országgyűlés elfogadta az Országos Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényt, amely széleskörű felhatalmazást biztosít a közvagyonnal való visszaélés gyanúja kivizsgálására és a jogellenesen megszerzett állami vagyon visszaszerzésére.

Új iroda az uniós források visszaszerzésére

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról, a közvagyon védelmével, az állami vagyonnal való visszaélés gyanúja kivizsgálásával és a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésével foglalkozó új hatóság létrehozásáról.

A törvényjavaslatot kedden 143 igen és 47 nem szavazattal fogadták el.

A jogszabály értelmében az új hivatal biztosítja majd a közvagyon védelméhez, az állami vagyonnal való jogellenes kezelés feltárásához és a vagyonvisszaszerzés megkönnyítéséhez szükséges jogi kereteket.

Széles körű nyomozati jogkörök a vagyon-visszaszerzéshez

Az NVVH felhatalmazást kap arra, hogy közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végezzen, valamint szükség esetén a szervezeteket közvagyonvédelmi felügyelet alá helyezze.

Hatásköre kiterjedt. A vizsgálatok során a tisztviselők bejuthatnak a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, beleértve az irodákat, irattárakat, raktárakat és szerverszobákat. Jogosultak lesznek a vonatkozó dokumentumok, nyilvántartások, szerződések és elektronikus adattároló eszközök vizsgálatára is.

A Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a felügyelete alá helyezett szervezetek bankszámláinak és pénzügyi vagyonának ellenőrzésére is jogosult lesz. Ezen túlmenően közvagyon visszaszerzését és védelmét célzó nyomozati és ügyészi feladatokat is elláthat, miközben szükség esetén segítséget kér a rendőrségtől, az ügyészségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) és más hatóságoktól.

A törvény előírja a büntetőeljárást megelőző szakaszt is, amelynek során a hivatal a feltárt bizonyítékok függvényében kockázatelemzést végezhet, mielőtt döntene arról, hogy közvagyonvédelmi eljárást indít vagy büntetőeljárást indít.

A megbízott elnök aláírja a törvényt

Az Országgyűlés jóváhagyását követően szerdán Forsthoffer Ágnes megbízott köztársasági elnök a Facebookon jelentette be, hogy aláírta a jogszabályt azt követően, hogy a Sándor-palotában jogi szakértők alkotmányossági felülvizsgálaton estek át.

Alkotmányos aggályokat nem tártak fel a felülvizsgálat során, és hozzátette, hogy az új hivatal feladata lesz a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének támogatása, valamint a hasonló esetek jövőbeni megakadályozása.

A törvény a bejelentése napján, azaz 2026. július 29-én, szerdán lépett hatályba.

A vezetőt 30 napon belül ki kell nevezni

A jogszabály értelmében az Országgyűlésnek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell választania az NVVH elnökét és alelnökeit.

Az iroda létrehozása a kormányzó Tisza-párt egyik zászlóshajó kampányfogalma volt, amely amellett érvelt, hogy a közvagyon védelmének erősítéséhez és a jogellenesen megszerzett állami vagyon visszaszerzésének javításához dedikált intézményre van szükség.