A rejtélyes mintázatot a Kanári-szigeteken működő William Herschel-távcsőre szerelt kísérleti műszer, az ExPo segítségével sikerült rögzíteni. A Vénusz atmoszférája kizárólag polarizált fényben fedte fel ezeket a gigantikus, a bolygó napos oldalának jelentős részét beborító gyűrűket. A felfedezésről szóló kutatás eredményeit a The Planetary Science Journal című tudományos folyóiratban publikálták. 

Az ExPo műszer kifejezetten a Vénusz légköréből érkező polarizált fényt érzékelte, amely a gázokon és a légköri aeroszolokon való szóródás során jön létre. Ez a különleges technológia tette lehetővé, hogy a kutatók olyan finom, korábban láthatatlan atmoszferikus részleteket is megfigyelhessenek, amelyek a hagyományos módszerekkel teljesen rejtve maradtak volna. 

Légköri gravitációs hullámok okozhatják a Vénusz titokzatos gyűrűit

A számítógépes szimulációk is alátámasztják, hogy a felső légkörben fellépő sűrűségingadozások képesek hasonló gyűrűket formálni. Ezeket a változásokat valószínűleg a légköri gravitációs hullámok idézik elő, amelyek terjedésük közben folyamatosan összenyomják, majd kitágítják a gázt. A Vénuszon a hullámok akár több ezer kilométeres távolságba is eljuthatnak, miközben jelentős mennyiségű energiát szállítanak a légkör különböző rétegei között. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a most megfigyelt gyűrűk nem maguk a hullámok. Csupán a polarizált fényben kirajzolódó nyomokról van szó, amelyeket a sűrű gázburokban tovagyűrűző apró sűrűségváltozások hagynak maguk után. 

A végső bizonyítékra még várni kell

Bár a jelenség lenyűgöző, a hullámok kialakulásának pontos mechanizmusa egyelőre rejtély. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a Vénusz légköre ily módon reagál a napsugárzásra, de a csillagászok hangsúlyozzák: a kiterjedt gyűrűk létezését még további vizsgálatoknak is meg kell erősíteni.