Sok német gazdálkodó számára a június végi hőhullám nem is jöhetett volna rosszabbkor. Míg az árpa Németország nagy részén már készen állt a betakarításra, a szárazság más növényeket is sújtott egy különösen érzékeny fejlődési szakaszban.

„Az idei év újabb nehéz a gazdaságok számára” – mondta Horst Gömann, a német észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági kamara munkatársa a DW-nek.

A kukoricát különösen súlyosan érintette, mivel a rendkívüli hőség egybeesett a virágzás időszakával – mondta. "Már azt látjuk, hogy egyes kukoricanövények nem képeznek csutkát. Ez természetesen lényegében teljes terméskiesést jelent" - mondta Gömann.

A kukoricában az energia a csutkában összpontosul. Ha hiányoznak, a hozam drámaian csökken.

A júniusi hőhullám a 40 Celsius-fokot meghaladó csúcshőmérsékletekkel még erősebben érintette a többi európai termőrégiót. A Coceral, a gabonakereskedők európai szövetsége friss elemzése szerint ez több mint 2 milliárd euróval (2,3 milliárd dollárral) csökkentette az európai gabonatermés értékét, a legnagyobb veszteséget Franciaország és Magyarország szenvedte el.

A Coceral a hőhullám miatt alig 9 millió tonnával, 3%-os visszaeséssel csökkentette az Európai Unió és az Egyesült Királyság gabonatermelésére vonatkozó várakozásait. A londoni székhelyű Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) kutatóintézet még 5 százalékos visszaesésre is számít. Az európai gabona-előrejelzés lefelé módosításának legnagyobb részét a kukorica teszi ki, ami a kiigazítás mintegy felét teszi ki.

A német gazdáknak diverzifikálniuk kell

Az időjárás is megviselte a búzát és az árpát. Egyes esetekben az árpát a szokásosnál több héttel korábban betakarították.

Gömann szerint az idei árpatermés valamivel átlag alatti lesz. A búzánál körülbelül 10%-os veszteségre számít.

A kockázatok diverzifikálása ezért fontos alkalmazkodási stratégia. Ahelyett, hogy csak egyfajta gabonát termesztene, sok gazdaság különböző gabonafajtákra támaszkodik, eltérő érési aránnyal.

„Soha nem tudhatod, mikor támad ekkora hőség” – mondta Gömann. Kifejtette, hogy azok a gazdálkodók, akik több fajtát termesztenek, a kockázatot a fejlődés különböző szakaszaira osztják meg.

Az árpának van egy természetes előnye ebből a szempontból. Korábban érik, mint a búza, és gyakran fejezi be a szemképződést, mielőtt beállna a nagy kora nyári szárazság.

A gyümölcstermesztés késői fagyokkal és leégéssel küzd

Míg a szárazság fenyegeti a szántóföldi termést, a késői fagy a gyümölcstermesztésben komoly gondot okoz. A klímaváltozás és az enyhe téli hőmérséklet miatt korábban kialakulnak a virágbimbók, amelyekből végül kifejlődik a termés. A fagyos éjszakák azonban már tavasszal is előfordulhatnak.

Ezért sok gyümölcstermesztő fagyvédő locsolóval védi virágait. A virágokra vizet permeteznek, jégréteget képezve. "Ez elegendő hőt zár be a belsejében, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen olyan alacsonyra, mint a fagyvédő locsolók nélkül" - magyarázza Gömann. Ezek a rendszerek öntözésre is használhatók nyáron, hosszú szárazság idején.

Műszaki megoldások is léteznek a hőség leküzdésére. A jégesővédő hálók ma már nem csak a szélsőséges időjárás elleni védelmet szolgálják, hiszen árnyékolják a gyümölcsöt és megakadályozzák a leégést.

Emellett már folynak kísérletek a félig átlátszó fotovoltaikus fóliákkal végzett gyümölcs- és bortermesztésben. Áramot termelnek, és megvédik a növényeket a túlzott napfénytől, miközben elegendő fényt engednek át rajta.

Míg azonban az öntözés fontos eszköz, Gömann úgy véli, hogy gazdaságilag nem mindig életképes. Elmondta, hogy a zöldség, a burgonya és a gyümölcs magas megtérülést generál, és indokolja a befektetést. Hozzátette, hogy a gabonák vagy a kukorica esetében nem érdemes öntözni. „A költségek egyszerűen túl magasak” – mondta.

A víz elsősorban a talajvízből származik. A gyakori aszályos időszakok ellenére Németország nem vízhiányos ország. „Lényegében még mindig van elég víz Németországban” – hangsúlyozta Gömann. A probléma szerinte inkább az egyenlőtlen eloszlás. Télen heves esőzések fordulnak elő, nyáron pedig egyre gyakoribb a száraz időszak.

Új, melegebb éghajlatra alkalmas fajták

A növénynemesítés központi szerepet játszik. Észak-Rajna-Vesztfáliában már termesztenek olyan fajtákat, amelyek genetikai eredete Európa melegebb vidékein található.

„Például a búzánál már széles körben használjuk a Franciaországból származó genetikát” – mondta Gömann. Az ottani éghajlati viszonyok bizonyos tekintetben már Németország felé tolódnak el.

A rövidebb szárú szemek, az úgynevezett féltörpék sok éve léteznek. A rövid szárak jelentősen nehezebb füleket viselhetnek, kevésbé valószínű, hogy elpattannak heves esőben, jégesőben vagy szélben, és kevesebb vizet igényelnek.

Emellett mélyebb gyökerű búzafajtákkal is kutatnak. A német Julius Kühn Intézetben, a Kultúrnövények Szövetségi Kutatóközpontjában folyó kutatások célja olyan búza kifejlesztése, amelynek gyökerei dinamikusan reagálnak a szárazságra, és csak akkor nőnek mélyebbre, ha a termőtalajban megfogyatkozik a víz.

A szójabab és a köles csak réstermékek

A mezőgazdasági szektor is kísérletez új növényekkel. Németország egyes részein jelenleg szójababot termesztenek, bár nagyon kis mennyiségben. Kísérleteket végeznek még a köleslel is, amely a világ száraz vidékeiről ismert kultúrnövény, szintén csak nagyon kis mennyiségben. Még a szőlőtermesztés is lassan északabbra terjeszkedik, ami jól látható jele a vegetációs zónák eltolódásának.

Gömann számára a talaj állapota legalább olyan fontos, mint az új növényfajták. Azt mondta, kulcsfontosságú elkerülni a talaj tömörödését, hogy a gyökerek mélyen behatolhassanak a talajba.

Gazdálkodók, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó modern mezőgazdaság

A gazdáknak mindig is alkalmazkodniuk kellett a változó körülményekhez – mondta Gömann. Ami viszont újdonság, az a tempó. Míg korábban az éghajlatváltozás nemzedékeken keresztül ment végbe, ma már néhány évtizeden belül észrevehető.

"Az egész most elég gyorsan történik" - mondta.

Ugyanakkor a modern mezőgazdaságnak lényegesen jobb lehetőségei vannak, mint a korábbi generációknak. Néhány éven belül új fajtákat fejlesztenek ki, és a nemzetközi nemesítő cégek folyamatosan dolgoznak olyan növényeken, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a meleget.

A mezőgazdasági szakember számára egy biztos: nem véletlen, hogy az elmúlt években megszaporodtak a szélsőséges időjárási viszonyok. A 2018-as és 2019-es súlyos aszályokat, valamint a közelmúlt hőhullámait egy tendencia részének tekinti.

"Ez minden bizonnyal a feltörekvő klímaváltozásnak tudható be" - mondta Gömann a DW-nek.

A mezőgazdaságnak ezért folytatnia kell az alkalmazkodást, ahogyan évszázadok óta tette – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezt sokkal gyorsabban kell megtennie, mint korábban.

Ez a cikk eredetileg német nyelven jelent meg.