Egy kutya- vagy macskatulajdonos rémálma, ha nem találja házikedvencét. Ezer oka lehet az állat eltűnésének: elszökhet, elcsatangolhat, megriadhat váratlan hanghatástól (villámlástól, tűzijátéktól stb.) és elmenekül, véletlenül kizárják, baleset éri, és nem tud hazajutni, jó szándékkal befogadják, mert azt hiszik, kóbor állat, elveszik séta közben, vagy éppen ellopják.

A Budakeszi hírmondó megosztott egy bejegyzést arról, hogy a városban lopják a kutyákat.

A mai reggelen a párom azt tapasztalta, hogy egy fekete kombi áll a házunk előtt, nyitott csomagtartóval, és egy férfi a kutyánkat csalogatja a kerítésen keresztül

– számolt be a helyi kutya- és macskabarátok közösségi felületén egy kutyatulajdonos. Az önkormányzati hírportál szerint a jelenség és a módszer már országszerte ismert. Valamiféle ürüggyel, javítást vagy szolgáltatást ajánlva bezörgetnek a kertes házakba, majd amíg tulajdonos nem figyel, elviszik a kis testű, fiatal kutyákat. Főleg a tacskók, uszkárok vannak kitéve ennek a veszélynek, de más fajtatiszta, több százezer forintot érő ebeket is lopnak. A kutyák általában szaporítókhoz vagy külföldi tulajdonosokhoz kerülnek. Ezért azt tanácsolják, aki ilyesmit tapasztal, jelentse a rendőrségnek vagy az önkormányzati rendészetnek.

Különösen veszélyeztetett ebek

A kutyák eltulajdonításáról, illetve annak gyanújáról sajnos országszerte időről időre lehet hallani, ezért a Budakeszin leírt esetet sem szabad elbagatellizálni – értékelte a történteket az Index megkeresésére Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője, aki szerint a konkrét körülmények ismerete és hatósági vizsgálat nélkül nem állítható, hogy az érintett személy valóban kutyalopásra készült, általánosságban azonban elmondható, hogy a kutyák jogellenes eltulajdonítása valós kockázat.

Ez a veszély nem kizárólag a fajtatiszta állatokat fenyegeti, mert keverék, fajtajellegű, illetve bizonyos bull típusú kutyák is áldozattá válhatnak.

Lopás, lopási kísérlet, állatkínzás

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint lopást követ el, aki idegen dolgot azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ha az elkövető az állat elvitelét már közvetlenül megkezdi, de a cselekmény nem fejeződik be, a lopás kísérlete valósulhat meg – magyarázta szakértőnk.

Az, hogy az eset szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e, továbbá milyen büntetés szabható ki, az állat értékétől, az elkövetés módjától és az esetleges minősítő körülményektől – például az üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetéstől – függ.

Az állatvédelmi szakjogász szerint az eltulajdonítás módját külön is vizsgálni kell. Állatkínzás valósulhat meg, ha a gerinces állatot indokolatlanul bántalmazzák, vagy vele szemben olyan indokolatlan bánásmódot alkalmaznak, amely maradandó egészségkárosodást vagy az állat pusztulását okozza. A törvényi tényállás megvalósulásához nem feltétlenül szükséges, hogy ez a súlyos következmény ténylegesen bekövetkezzen. Ha tehát a kutyát az eltulajdonítás során bántalmazzák, fojtják, durván megkötözik, vagy az életét és egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények között szállítják vagy tartják, a lopás mellett, azzal halmazatban az állatkínzás is megállapítható. Viszont a lopás önmagában még nem jelent automatikusan állatkínzást: ehhez az állattal szembeni magatartásnak is ki kell merítenie az állatkínzás törvényi feltételeit.

Illegális állatkereskedelem

Az ellopott állatokat belföldön vagy külföldön továbbértékesíthetik, vagy illegális szaporításba vonhatják. Előfordulhat az is – folytatta Vetter Szilvia –, hogy az eredetük elfedése érdekében mentett vagy örökbe fogadható kutyaként adják tovább őket külföldön, komolyabb összegekért. Az Európai Bizottság illegális kutya- és macskakereskedelmet vizsgáló bizottsága olyan eseteket is feltárt, amelyekben a menhelyi vagy állatvédő szervezeti státusszal visszaélve, a mentés látszata alatt folytattak szaporítást vagy kereskedelmet.

A szaporítótelepeken nem a felelős tenyésztés, hanem a lehető legnagyobb és leggyorsabb haszonszerzés a cél. A nőstény állatokat ismételten szaporíthatják, miközben elmaradhat a megfelelő tartás és állatorvosi ellátás, a kölyköket pedig túl fiatalon, hiányos vagy hamis dokumentumokkal értékesíthetik

– mondta az állatvédelmi jogi szakértő, aki szerint az ilyen tevékenység súlyosan veszélyezteti az állatok egészségét, emellett járványügyi, fogyasztóvédelmi és bűnügyi kockázatot is jelent. Az Európai Bizottság vizsgálata hamis vagy hiányos okmányokat, valótlan származási és oltási adatokat, valamint túl fiatal állatok illegális értékesítését is dokumentálta.

Tiltott állatviadal szervezése

Keverék, illetve bizonyos bull típusú kutyák eltulajdonítása mögött szélsőséges esetben tiltott állatviadalokhoz kapcsolódó cél is állhat. Az állatokat nemcsak közvetlenül a viadalokon használhatják fel, hanem más kutyák támadókészségének tesztelésére vagy harci célú felkészítésére, úgynevezett gyakorló- vagy áldozati állatként is. Éppen ezért a Btk. nemcsak az állatviadal megszervezését és megtartását bünteti, hanem az azon való részvételt, valamint az állat viadal céljára történő megszerzését, tartását, tenyésztését, kiképzését, idomítását és forgalmazását is.

A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszerének adatai szerint 2022-ben 65 tiltott állatviadal szervezése elnevezésű bűncselekményt regisztráltak. Azóta a regisztrált esetszám jelentősen csökkent. Az állatviadalok jellemzően zárt, rejtett körben zajlanak, ezért a hatóság tudomására jutott esetek száma nem feltétlenül mutatja meg a tényleges előfordulás nagyságát.

Megelőzés és gyors reagálás

Vetter Szilvia szerint a gazdik számára a legfontosabb a megelőzés és a gyors reagálás. A kutyát lehetőség szerint ne hagyják felügyelet nélkül könnyen megközelíthető előkertben, a kaput és a kerítést biztonságosan zárják, a mikrochiphez tartozó adatokat tartsák naprakészen. Gyanús esetben érdemes a személyleírást, a gépkocsi rendszámát, az esemény pontos időpontját és a távozás irányát rögzíteni, valamint azonnal megőrizni a rendelkezésre álló kamerafelvételeket.

Ha a feltételezett cselekmény folyamatban van, a 112-es segélyhívót kell hívni; eltűnés vagy lopás gyanúja esetén késedelem nélkül rendőrségi feljelentést kell tenni, továbbá értesíteni kell az állatorvost, a környékbeli menhelyeket, ebrendészeti telepeket és állatvédő szervezeteket. A közösségi médiában is érdemes lehet felhívást közzétenni

– tanácsolta az állatvédelmi szakjogász.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Papajcsik Péter / Index)