GazdaságSzerző: hold 2026. 07. 28. 3 percnyi olvasás
A BB tengely országaiban húsz év alatt emelkedett az egészségügyi kiadások GDP-aránya. Magyarország azonban kivétel: míg Észtország hét helyet javított a rangsorban, Magyarország nyolcat veszített. A GDP-arányos mutató ugyanakkor csak a történet egyik oldalát mutatja meg….
Minden költségvetés mögött ott húzódik egy döntés arról, mi élvez elsőbbséget. Az egészségügyre fordított összeg ennek az egyik legbeszédesebb lenyomata: megmutatja, hogy egy ország gazdasági teljesítményének mekkora részét szánja gyógyításra, megelőzésre és az ellátórendszer működtetésére. A BB tengely tizenegy országában ez az arány az elmúlt két évtizedben összességében emelkedett.
A vizsgált mutató az egészségügyi kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított arányát fejezi ki. A kiadások körébe az állami finanszírozás, a kötelező és önkéntes biztosítások, valamint a lakosság saját zsebből fedezett költései egyaránt beletartoznak, a beruházások azonban nem. Értelmezésekor két szempontot érdemes szem előtt tartani. Egyrészt nem az ellátás minőségét méri, hanem kizárólag a ráfordítás mértékét. Másrészt az arány alakulását nemcsak az egészségügyi kiadások, hanem a GDP változása is befolyásolja: egy gyorsan bővülő gazdaságban a mutató akkor is csökkenhet, ha az egészségügyre fordított összeg közben abszolút értékben emelkedik.
A régiós átlag húsz év alatt mérsékelten emelkedett: a 2003-as 6,4 százalékról 2023-ra 7,4 százalékra. A rangsor élén a teljes időszakban Szlovénia áll, amely mind a négy vizsgált évben a legtöbbet fordította egészségügyre, aránya pedig 8,2-ről 9,3 százalékra nőtt. Mögötte Csehország zárkózott fel a második helyre: a 2003-as 6,5 százalékról 8,4 százalékra emelte a mutatót, két helyet lépve előre.
A legnagyobb elmozdulást Észtország érte el. Az ország 2003-ban a mezőny legalacsonyabb arányával, 5,1 százalékkal zárta a sort, mára viszont 7,5 százalékkal a negyedik helyen áll – ez hét pozíciós előrelépés és 2,4 százalékpontos növekedés, a teljes mezőny legnagyobb bővülése. Hasonlóan erőteljesen emelte a mutatót Szlovákia és Lettország is, mindkettő több helyet lépve előre a rangsorban.
Egyetlen ország mozdult a többivel ellentétes irányba: Magyarország. Az egészségügyi kiadások GDP-aránya 2003-ban még 8,1 százalék volt – Szlovénia mögött a második legmagasabb a régióban –, mára azonban 6,4 százalékra mérséklődött. Ez a mezőny egyetlen csökkenése húszéves távlatban, és a rangsorban nyolchelyes visszacsúszást jelentett: a második helyről a tizedikre. A háttér megértéséhez fontos, amit a mutató természetéről elmondtunk: a GDP-arány csökkenése nem feltétlenül jelenti a kiadások abszolút csökkenését. A magyar egészségügyi kiadások nominálisan és egy főre vetítve is emelkedtek, de a teljes nominális egészségügyi kiadás 2003 és 2023 között lassabban nőtt, mint a nominális GDP, ezért a GDP-hez viszonyított aránya csökkent.
A rangsor végén Románia áll, jelenleg 5,7 százalékkal. Az ország a teljes vizsgált időszakban a legalacsonyabb kiadási arányú országok közé tartozott. Ez a szám azonban önmagában félrevezető lehet. Bár Románia a GDP egyik legkisebb hányadát fordítja egészségügyre, egy főre vetítve épp itt nőttek a leggyorsabban az egészségügyi kiadások: az Eurostat adatai szerint a román egy lakosra jutó egészségügyi költés 2014 és 2023 között több mint két és félszeresére emelkedett, ami a régió, sőt az egész Európai Unió legnagyobb nominális bővülése volt. A GDP-arány ugyanakkor ebben az időszakban nem csökkent, hanem mérsékelten emelkedett; a gyors gazdasági növekedés inkább azt magyarázza, hogy az egészségügyi kiadások jelentős növekedése ellenére ez az arány továbbra is alacsony maradt. Ez jól mutatja, hogy a GDP-arányos mutató a ráfordítások dinamikájának csak az egyik oldalát ragadja meg.
A 2023-as pillanatképet érdemes a járvány tükrében is vizsgálni. A koronavírus-járvány éveiben az egészségügyi kiadások GDP-aránya szinte minden országban megugrott, majd részben visszaállt: a régiós átlag a 2018-as 6,7 százalékról 2021-re 8,0 százalékra emelkedett, mielőtt 2023-ra 7,4 százalékra mérséklődött volna. A kiugrás kettős okra vezethető vissza: egyrészt a járvány valós többletkiadásokkal járt, másrészt a 2020-as gazdasági visszaesés önmagában is felfelé húzta az arányt. A leglátványosabb példa Lettország, ahol a mutató 2021-ben egészen 9,4 százalékig ugrott, majd 2023-ra 7,3 százalékra tért vissza. A mostani értékek tehát több országban még mindig magasabbak a járvány előttieknél.
A húszéves adatsor arra emlékeztet, hogy a GDP-arányos egészségügyi kiadás önmagában óvatosan értelmezendő mutató. Egyrészt a ráfordítás mértékéről szól, nem az ellátás eredményességéről: a korábban vizsgált egészségügyi mutatók azt is megmutatták, hogy a magasabb kiadási arány nem feltétlenül párosul kedvezőbb egészségi kimenetekkel. Másrészt a GDP-hez viszonyítás elfedi, hogy a régió minden országában – még ott is, ahol az arány csökkent vagy stagnált – érdemben nőtt az egy lakosra jutó egészségügyi költés. A BB tengely országai tehát abszolút értékben egyaránt többet fordítanak ma az egészségügyre, mint két évtizede; a különbségek elsősorban abban rejlenek, hogy ez a bővülés miként viszonyult a gazdaság egészének növekedéséhez.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.
Napi