GazdaságSzerző: vg 2026. 07. 28. 3 percnyi olvasás
Az állam eddig közel kétmilliárdos segítséget adott.
Piaci hírek szerint továbbra is vannak érdeklődők a dunaújvárosi acélgyártás valamilyen formában való továbbvitele iránt, de erről hivatalos tájékoztatás, megerősítés nincs. A hajdani ISD Dunaferr leány- és utódvállalatai 2022 óta felszámolás alatt állnak.

A Világgazdaság is rendre beszámolt a volt Dunaferr, illetve az eszközeit megörökölt cégek utáni piaci érdeklődésről, de új a befektetésig nem jutott el egyik történet sem. A Dunaferr legutolsó tulajdonosa az indiai Liberty volt, ez vitte padlóra a már hozzá is új cégekbe szerezve került dunaújvárosi társaságot.
Találgatások és meg nem erősített, értesülések szintjén tavaly arról is lehetett hallani, hogy esetleg a Mol vagy a magyar állam lesz a vasmű megmentője, és felmerült kínai befektető esetleges megjelenése is. Ezzel kapcsolatban tavaly októberben a Duol tett fel kérdéseket a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökének. Magyar Zoltán ugyan üdvözölt minden új lehetőséget, de megerősíteni egyiket sem tudta. A Világgazdaság most a Molnál érdeklődött a társaság esetleges dunaújvárosi terveiről. A társaság nem kommentálta a lehetőséget.
A Dunaferr egyébként ma Dunai Vasmű néven fut, de ez nem hivatalos elnevezés. A vállalatot az alapítása és 1984 között hívták így. Dunaújvárosban, később pedig országosan is azért tértek vissza az eredeti név használatához, mert ez takarja a dunaújvárosi valamikori acélipari tevékenység egészét.
A Világgazdaság megkérdezte a Gazdasági és Energetikai minisztériumot a vasmű jövőjéről és arról, hogy a vasmű erőműve esetleg tovább működik a város energiaellátása érdekében. A válasz szerint „A kormány a közszolgáltatási szerződés többszöri meghosszabbításával hárította el a Dunai Vasmű területén fenyegető iparbiztonsági kockázatot és a környezeti károkozás veszélyét. A feladat finanszírozásához két ütemben eddig összesen 1,82 milliárd forint költségvetési forrást biztosított. Az ágazat jövőképét a készülő nemzeti acélipari stratégia fogja meghatározni.
A cselekvési tervet is tartalmazó szakpolitikai dokumentum összeállításán nyár végi határidővel dolgozik a minisztérium.
Lapunk azért érdeklődött külön is a vasmű erőművének sorsáról, mert néhány napja kiderült: a korábbi tervekkel ellentétében mégsem küldik el a körülbelül 300 fős ISD Power mintegy 150 dolgozóját. Szükség van rájuk az erőmű létesítményeinek fenntartásához.
Ők pedig nem az acélgyártásban, hanem az acélgyártáshoz szükséges energiatermelésben vesznek részt. Elbocsátásuk felfüggesztése alapján (az előbbi indoklásban szereplőn felül) két további dologban bízhatunk:
A város alpolgármestere, Szabó Zsolt a Világgazdaság egyik feltételezését sem tudta megerősíteni, mondván az önkormányzat ilyen vonalon nem áll kapcsolatban sem a vasművel, sem az erőművel. Mindössze a vasmű hitelezőjeként (az iparűzési adó ideiglenes elengedésével) vesz részt a Dunaferr utódvállalatainak felszámolásában.
Azonban más területen, az elbocsátott alkalmazottak érdekében már lépett. A város közvetlenül pályázott uniós támogatásra, és nyert is a Duna Interrégió programban, még a Fidesz kormányzása idején. Szabó Zsolt reméli, hogy az új kormány alatt megvalósulhatnak a támogatás felhasználásával kijelölt feladatok. A SteelCityZen projekt két részből áll: az egyik egy szakmai, munkaerőpiaci koncepciót takar, a másik átképzésről szól.
Az erőmű sorsa kapcsán az alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a létesítmény nélkül nem képzelhető el a vasgyártás esetleges folytatása, amiről azonban nincs értesülése. Leszögezte viszont, hogy Magyarországon egyedül Dunaújvárosban áll rendelkezésre az ehhez szükséges szaktudás. Piaci forrásunk szerint viszont a magyar energiapiacnak aligha van szüksége az ISD Power által termelt hőre.