Az U21-es percek száma két év alatt 200 százalékkal emelkedett az NB I-ben, ahol a második legfiatalabb kerettel rendelkező ETO lett a bajnok a legutóbbi idényben. Többek között ezekkel a statisztikákkal állt ki Szalai Ádám a központilag tavaly bevezetett produktivitási rendszer – vagyis a „fiatalszabály” – mellett.

A magyar válogatott korábbi csapatkapitánya, a Bundesliga történetének legjobb magyar gólszerzője (54 találattal) jelenleg a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozik.

„A 2025/26-os szezon egyértelmű üzenetet küldött: a fiatal játékosok szerepeltetése már nem csak stratégiai cél, hanem eredményességi tényező is” – szögezte le Szalai Ádám, aki a közösségi oldalán tette közzé az első idény eredményeit.

Szalai Ádám: Semmi sem kötelező, de a pénzért van elvárás is

Szerinte a rendszer azt is „bizonyította, hogy a magyar fiatalok növekvő számban tudnak a magyarnál előrébb rangsorolt bajnokságokba igazolni”. Szalai Ádám szerint a fiatalok szerepeltetése és a versenyképesség nem egymást kizáró tényezők.

Voltak, akik ezt megkérdőjelezték. A klubok gyakran panaszkodtak arra, hogy a fiatalszabály miatt az edzők szakmai döntései korlátozottak. A Fradi volt az egyik legnagyobb kritikusa a rendszernek, miután a nemzetközi szereplés miatt leigazolt légiósait az NB I-ben háttérbe kellett szorítani a központi támogatás megszerzése miatt. Sokak szerint ennek nagy szerepe volt abban, hogy a Ferencváros elveszítette a bajnoki címet az ETO-val szemben.

Szalai Ádám azonban hangsúlyozta: „A fiatalszabály nem egy kötelezően előírt szabály, hanem egy elvárás azokkal az akadémiákkal és klubokkal szemben, amelyek évek óta jelentős állami támogatásban részesülnek. Ennek az a célja, hogy a hosszú évek óta biztosított központi finanszírozáshoz végre konkrét szakmai elvárás is társuljon.”

Kiemelte, hogy minden klubnak joga van teljesen piaci alapon működni, a bevételeit más, nem központi forrásból biztosítani, így az elvárások sem szűkítik a lehetőségeit.

– jelentette ki Szalai Ádám.

A fiatalszabály első idénye utáni statisztikák:

• Az NB I bajnoka a második legfiatalabb átlagéletkorú csapat lett.
• A harmadik legtöbb fiatalpercet felmutató csapat feljutott az NB I-be.
• A 6 legfiatalabb NB I-es csapat közül 5 bent tudott maradni az első osztályban.
• A 25/26-os szezon végén az akadémiák első csapatainak átlagéletkora 0,3 évvel volt fiatalabb, mint az előző szezonban.
• Csapatonként átlagosan 6591 percet játszottak a fiatalok egész szezonban, amely 3,5 fiatal játékost jelent csapat/mérkőzés viszonylatában.
• Míg az NB I 24/25 szezonjában átlagosan 2,2 játékos debütált csapatonként, a 25/26 szezonban ez a szám már 3,6-ra nőtt.
• Az akadémiával rendelkező NB I-es klubok 24/25 idényben 44, a 25/26 szezonban pedig 67 fiatalnak adtak játéklehetőséget, amely 34,3%-os növekedést eredményezett e tekintetben.
• A fiatal játékperceket tekintve a 25/26-os szezon +32% növekedést hozott a 24/25 szezon összehasonlításában. Ezek közül voltak olyan akadémiával rendelkező NB I-es klubok, ahol a korábbi szezonhoz képest 50% feletti növelés volt tapasztalható.
• A két szezon összevetésében szintén jelentős volt a növekedés, mivel az akadémiával rendelkező NB I-es csapatok fiatal átlagai mérkőzésenként 1,15-ről 3,5-re nőttek.
• Az NB I-ben az U21 játékperceket tekintve a teljes mezőny több, mint 60.000 U21-es percet tud felmutatni, amely az előző szezonhoz képest 44%-os, míg a 2 évvel ezelőtti szezonhoz képest közel 200%-os növekedést jelent.
• Az U19-es játékpercek is látványos robbanást mutatnak, hiszen az akadémiával rendelkező NB I-es csapatok 25/26 szezonban (7), több mint háromszor annyi U19-es játékost szerepeltettek, mint a teljes 12 csapatos (!) mezőny a korábbi szezonban.