KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 28. 3 percnyi olvasás
Felmérések szerint a választók 52 százaléka támogatja a tárgyalások újranyitását, míg 48 százalékuk ellenzi azt.
Gudrún Hafsteinsdóttir ellenzéki vezető azután lépett a nyilvánosság elé, hogy Brüsszel legfelsőbb körei és több európai vezető nyíltan üdvözölte és bátorította az izlandi csatlakozási tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Az országban hivatalosan is megkezdődött az előrehozott szavazás a 2026. augusztus 29-én esedékes történelmi referendumra.
El a kezekkel a szuverenitásunktól!
– fogalmazott az ellenzéki vezető politikus. Gudrún Hafsteinsdóttir a Politiconak adott telefonos interjújában azt is kijelentette, hogy az augusztusi népszavazást teljes egészében az izlandi nemzetre kell hagyni, külföldi befolyás nélkül. Úgy vélte, az európai uniós elitnek semmi joga nyomást gyakorolni a választókra.
Az ellenzéki vezető szerint a kérdés mélyen érinti az izlandi nemzeti identitást. Az északi állam ugyanis a történelme során mindössze nagyjából az utolsó egy évszázadban élvezhette a teljes függetlenséget, és ezt a nehezen kivívott önállóságot a lakosság többsége érthető módon érzelmi alapon is védi.
Hafsteinsdóttir hangsúlyozta, hogy az EU-tagság nem jelent univerzális megoldást Izland gazdasági problémáira, és nem működik mágikus védőpajzsként a geopolitikai kockázatokkal szemben sem. Kifejtette azt is, hogy az ország biztonságát a NATO és az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú védelmi megállapodás garantálja, nem pedig Brüsszel.
Miközben a hazai ellenzék elutasítja a külföldi politikusok jelenlétét, az Európai Unió vezetői látványos lelkesedéssel figyelik a fejleményeket. A csatlakozási folyamat felélesztését az uniós bővítési biztos, Marta Kos is nyilvánosan üdvözölte, erős és megbízható partnerként hivatkozva Izlandra. Valérie Hayer, az Európai Parlament Renew Europe frakciójának vezetője pedig a The Guardian hasábjain megjelent véleménycikkében egyenesen úgy fogalmazott, hogy Brüsszelnek minden követ meg kell mozgatnia a csatlakozás érdekében, mivel a tagság drasztikusan megerősítené Európa északi-sarki védelmi képességeit a globális nagyhatalmi versenyben.
Nemzetközi diplomaták is nyíltan kampányolnak az országban. Nemrég Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter reykjavíki látogatása során szintén arról győzködte a helyieket, hogy a tárgyalások újraindításával nincs mit veszíteniük. Ez a látványos külföldi nyomulás verte ki a biztosítékot az izlandi ellenzéknél, akik szerint a brüsszeli politikusok saját geopolitikai céljaik és az északi-sarki befolyásszerzés miatt akarják az integráció felé lökni a szavazókat.
Izland eredetileg még a 2008-as globális gazdasági válság után, 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. A tárgyalások azonban a halászati kvóták körüli viták miatt megfeneklettek, és egy euroszkeptikus kormányváltást követően, 2013-ban hivatalosan fel is függesztették őket.
A kérdés most a Kristrún Frostadóttir miniszterelnök által vezetett balközép koalíciós kormány programja nyomán került újra napirendre. A fordulat hátterében két fő ok áll:
A The Telegraph brit lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a tárgyalások újraindítása esetén a halászati jogok mellett a bálnavadászat kérdése is óriási ütközőpont lesz, mivel Brüsszel szigorú környezetvédelmi szabályai teljesen betiltanák az izlandi bálnavadász-hajók működését.
Bár az uniós piacokhoz az Európai Gazdasági Térség és a Schengeni-övezet tagjaként Izland már most is hozzáfér, az augusztus 29-i szavazás mégis sorsfordító. Fontos hangsúlyozni, hogy most a választók nem magáról a belépésről szavaznak, hanem kizárólag a befagyasztott tárgyalások újraélesztéséről. Ha a többség igennel szavaz, és a tárgyalások lezárulnak, egy második népszavazás dönt majd a tényleges tagságról.
A legfrissebb Gallup-felmérések szerint egyébként az ország teljesen kettészakadt: a választók 52 százaléka támogatja a tárgyalások újranyitását, míg 48 százalékuk ellenzi azt. Mivel a különbség hibahatáron belüli, az ellenzék attól tart, hogy a külföldi európai politikusok kéretlen kampányolása billentheti el a mérleget, ami szerintük súlyos sértés az izlandi szuverenitásra nézve.
Napi