A gyógypedagógus-hiány jóval súlyosabb lehet annál, mint amit az álláshirdetések száma alapján sejteni lehet. Becslések szerint három-négyezer gyógypedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Spirit FM műsorában.

A szakember kiemelte, hogy a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott: míg másfél évtizede 54 ezer ilyen diák volt, ma már közel 120 ezren szorulnak valamilyen speciális támogatásra.

A gyógypedagógusokra ráadásul egyre több feladat hárul. Az utóbbi években például az iskolaérettség megállapításában is kulcsszerepet kaptak, ami tovább növeli a szakemberigényt.

A PSZ már három évvel ezelőtt kezdeményezte az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) működésének ombudsmani vizsgálatát, és azt kérte, hogy az állam kezelje a feltárt hiányosságokat.

Totyik Tamás szerint sokan saját gyermekük érintettsége miatt végzik el a gyógypedagógus-képzést, a végzettek közül azonban sokan a magánszektorban helyezkednek el. Ennek egyik fő oka a jelentős bérkülönbség.

Mint fogalmazott:

a közoktatásban gyógypedagógusként túlórázni bruttó 7-8 ezer forintos óradíjért lehet, míg a magánszektorban egy óra díja gyakran 20 ezer forintnál kezdődik.

A szakszervezeti vezető szerint a gyermekek megfelelő fejlesztéséhez és támogatásához nemcsak több gyógypedagógusra, hanem kiszámíthatóan működő és megfelelően finanszírozott ellátórendszerre is szükség lenne.

A július 23-án kihirdetett felvételi ponthatárok alapján 2026-ban a gazdaságtudományok bizonyultak a legnépszerűbb képzési területnek 21 274 felvett hallgatóval. Ezt követte a pedagógusképzés 16 199, a műszaki tudományok 13 314, a bölcsészettudományok 9855, az informatika 7753, a társadalomtudományok 7447, valamint az orvos- és egészségtudományok 7432 felvett hallgatóval.

Totyik Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusképzésekre rendkívül alacsony ponthatárral lehetett bekerülni. Elmondása szerint több szakon már valamivel 200 pont felett felvételt lehetett nyerni, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók körében már a képzés alatt is jelentős a lemorzsolódás.

Egyre több az SNI-s tanuló

Közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy tovább nő a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma.

Az integráltan oktatott SNI-tanulók esetében a leggyakoribb ok a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az érintettek 69 százalékánál áll fenn. Az SNI-tanulók 11 százalékát autizmus spektrum zavarral diagnosztizálták, míg 8 százalékuk beszédfogyatékos.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a nemek között is: a lányok 6,7 százaléka, míg a fiúk 12,6 százaléka minősül sajátos nevelési igényűnek.

Területi bontásban szintén nagy eltérések láthatók. Az SNI-tanulók aránya Békés vármegyében a legmagasabb, 15,6 százalék, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legalacsonyabb, 6,2 százalék.

A nappali oktatásban tanuló általános iskolások 9,7 százaléka sajátos nevelési igényű.

Míg az első évfolyamon ez az arány 8,7 százalék, a nyolcadik évfolyamra már meghaladja a 11 százalékot. A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, 3,2 százalék.

A 2025/2026-os tanévben az integráltan oktatott SNI-tanulók aránya az alsó tagozaton 6, a felső tagozaton pedig 8,3 százalék volt. Az általános iskolákban jelenleg 4900 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, 949 fejlesztőpedagógus, valamint az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózat további 1404 szakembere segíti az SNI-tanulók ellátását.