A csupasz turkáló nem tartozik a Föld legszebb élőlényei közé. Szőrtelen, ráncos bőre és előre álló metszőfogai szokatlan külsőt kölcsönöznek neki. Ha külleme nem is megnyerő, tulajdonságai mégis ámulatra méltók. Hangjelzéseiben különböző akcentusok figyelhetők meg, ráadásul akár 18 percig is életben marad oxigén nélkül. Fájdalomtűrése rendkívül magas. Elrabolhatja más kolóniák kölykeit, amelyeket aztán rabszolgasorba kényszeríthet. 

Leginkább azonban hosszú élettartamáról ismert. A faj egyes példányai akár 40 évig is élhetnek – tízszer tovább, mint más rágcsálók. Emellett az idő vasfoga is alig fog rajta: 

A kutatók már régóta vizsgálják, miben különbözik a csupasz turkáló más emlősöktől. Azt is szeretnék kideríteni, hogy hosszú és egészséges életének megismerése segítheti-e az orvostudomány fejlődését. 

A csupasz turkálóknál csak a királynő hozhat világra utódokat

A csupasz turkálók életük nagy részét föld alatti járatokban töltik. A hangyákhoz és a méhekhez hasonlóan kooperáción alapuló kolóniákban élnek. A közösségben egyetlen szaporodóképes nőstény van: a királynő. A többi nőstény nem hoz világra utódokat. Ehelyett járatokat ásnak, védelmezik a fészket és gondozzák a kölyköket. Ha a királynőt eltávolítják, rendszerint komoly hatalmi harc kezdődik. A domináns nőstények azért küzdenek, hogy átvehessék a helyét. Az összecsapások valódi élet-halál harcok, és rendszerint valamelyik állat pusztulásával járnak. 

A Nature magazinban közölt legfrissebb tanulmányban a szakértők azt akarták megtudni, miként akadályozza meg a királynő a többi nőstény szaporodását. 

Kozmetikumokban is használják a rendet fenntartó vegyületet

A vizsgálatok során sikerült azonosítani egy izopropil-mirisztát (IPM) nevű vegyületet. Az anyagot a királynők bocsátják ki, a nem szaporodó állatoknál azonban nem mutatható ki. Bár az IPM szagát az ember nem képes érzékelni, a kozmetikumokban kiterjedten hasznosítják. 

Ezek a kémiai jelzések szintén akadályozzák a dolgozó méhek és hangyák reprodukcióját. A csupasz turkáló azon kevés ismert emlősök egyike, amely a rovarokhoz hasonló módon szabályozza saját közösségének működését.