Július 28-án, kedden délután ült össze a jobboldali-konzervatív lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnöksége, hogy döntsenek a Mateusz Morawiecki által életre hívott, párton belüli politikai platform, a Rozwój Plus (Növekedés Plusz) tagjainak sorsáról.

Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök még múlt hét csütörtökön éjfélig adott határidőt, hogy a párt képviselői és tagjai aláírjanak egy nyilatkozatot, miszerint nem tagjai más politikai szervezetnek, ugyanakkor Morawiecki és 30 képviselő, valamint 3 EP-képviselő ezt nem írta alá – Kaczynski értelmezése szerint ezzel ők kiléptek a frakcióból és a pártból, míg Morawiecki szerint ők nem léptek ki, hanem ezzel akarják erőszakkal eltávolítani a frakcióból.

A párt politikai bizottságának kedd délutáni ülésén végül úgy döntöttek,

Az elnökségi ülésen egyébként Morawiecki nem vett részt, mondván, abban az időben egy másik találkozója van, és amúgy sem kapott meghívót, csak egy értesítőt, hogy ezen a napon fog ülésezni a PiS politikai bizottsága. Emellett még korábban bejelentette, este nyolckor fog összeülni a Rozwój Plus, hogy a platform jövőjéről beszéljenek – valószínűleg itt dönthetnek arról, hogy végül hány fővel hoznak létre új frakciót a Szejmben, valamint hogy mikorra válik hivatalosan is párttá az eddig PiS-en belüli platform.

Korábbi belső törésvonalak vezettek a szakításhoz

Az, hogy a PiS-en belül több politikai irányzat is megfért korábban, valamint hogy egy politikailag heterogén pártról beszélhetünk, nem újdonság – elvégre a párt színeiben politizált a technokrata, inkább jobbközép Morawiecki és a Jaroslaw Kaczynski által miniszterelnöknek javasolt kultúrharcos-populista Przemyslaw Czarnek, vagy Morawiecki elődje, a keményen euszkeptikus és a párt rendkívül vallásos oldalán lévő Beata Szydlo.

Emellett a választásokon a párt eleve más pártokkal szövetségben indult, amelyek később akár bele is olvadtak a PiS-be – ez a sors várt végül az igazságszolgáltatás elől először Magyarországra, majd az Egyesült Államokba menekülő Zbigniew Ziobro által életre hívott Szuverén Lengyelország (SP), ami az erős jobboldal és a szélsőjobb között helyezkedett el a maga nacionalista és vallásos ideológiájával, amíg be nem léptek a PiS-be.

A párton belül így mindig is jelen volt több ideológiai irányzat, valamint politikai csoportok, amelyek sokszor kerültek egymással vitába zárt ajtók mögött, valamint versengtek egymással, ugyanakkor ez egy újabb eszköz volt a pártot vaskézzel irányító Jaroslaw Kaczynski pártelnök kezében:

A 2023-as választás után ellenzékbe vonuló párton belül a különböző csoportok el is kezdték a felkészülést a pártelnök jövőbeli nyugdíjazására, ám Kaczynski végül nemhogy visszavonult volna, hanem még inkább centralizálta hatalmát a párton belül, és ő maga döntött a 2025-ös elnökválasztást végül megnyerő Karol Nawrocki támogatásáról.

Azonban Kaczynski hatalmának az ereje fokozatosan csökken a párton belül: ugyan a 2023-as választás után felmerült az ő felelőssége is, amiért 8 év kormányzás után ellenzéki pártként kellett folytatnia a PiS-nek, de a 2024-es önkormányzati választásokon elért eredmény után valamennyire stabilizálta a párton belüli erőviszonyokat, viszont hiába győzött tavaly az általuk támogatott elnökjelölt,

A Slawomir Mentzen és Krzysztof Bosak kettőse által vezetett nacionalista-libertariánus Konfederacja megerősödése, valamint a pártszövetségből kizárt, olykor nyíltan náci eszméket hirdető, szélsőjobboldali, oroszpárti, EU- és NATO-ellenes Grzegorz Braun új pártja, Lengyel Korona Konföderációja (KKP) erősödése miatt a PiS-en belül eltérő stratégiát választottak volna a következő, jövő évi parlamenti választásokra.

és a jelenlegi még inkább jobbra tolódásra helyett visszatérni a jobbközéphez, hogy majd aztán elsősorban gazdasági és megélhetési témákat felkarolva próbálják megszerezni a szavazatok többségét – a megfontolás mögött az áll, hogy ezzel a párt által elengedett és elhagyott középosztálybeli és értelmiségi szavazókat visszaszerezhetnék (ahogy a fiatalok egy részét is), miközben a PiS-től jobbra álló pártok szavazóinak egy része végül inkább a PiS-re szavazna, hogy így akadályozzák meg Donald Tusk miniszterelnök pártjának a győzelmét.

Az elnökválasztás eredményéből, valamint a PiS-től jobbra álló politikai erők erősödéséből ő azt olvasta ki, hogy a lengyelek a jelenleginél is harciasabb és jobboldalibb politikát akarnak, és az elnökválasztási kampány során Nawrocki bebizonyította, hogy elsősorban a kultúrharcos témák és érzelmekre ható populista üzenetek segíthetik vissza a pártot a kormányrúdhoz – emiatt is nevezte meg, hogy jövőre Przemyszlav Czarnek lenne a párt miniszterelnök-jelöltje.

Morawiecki emiatt még idén áprilisban létrehozta a platformját, és egy kezdeti viszály után úgy tűnt, hogy azt Kaczynski is elfogadja annak a létét, mondván, az „egy ököl” helyett a „két tüdő” koncepciója a választók szélesebb körét képes megszólítani – utalva arra, hogy egy harcias álláspont helyett kettő egymást kiegészítő erő hasznosabb a párt számára.

Azonban július végén Kaczynski válaszút elé állította a Rozwój Plus tagjait, miután rájöhetett, a platform léte veszélyeztetheti a párton belüli hatalmát, és az nemcsak a PiS irányvonaláról, hanem a vezetőjéről is kinyit egy vitát. Emiatt Kaczynski ultimátumot adott: vagy írjanak alá egy féloldalas nyilatkozatot, amiben vállalják, hogy más politikai szervezetekben felfüggesztenek minden politikai tevékenységet, vagy akár ki is léphetnek a PiS-ből.

Ez vezetett végül a július 24-i, pénteki sajtótájékoztatóhoz, ahol bejelentette, hogy 30 képviselő és 3 EP-képviselő döntött úgy, hogy kilép a pártból – Morawiecki értelmezése szerint pedig nem ők döntöttek a kilépés mellett, hanem mivel a kommunista időkben kellett hitesküt tenni egy pártelnök mellett, emiatt azt nem írták alá, és valójában Kaczynskiék akarták kitúrni őket a pártból.

Erre végül július 28-án a pártelnökség ülése után került sor.

Co dalej, polska prawico?

Azzal, hogy a PiS immáron hivatalosan is kettészakadt, új helyzetet jelent a lengyel politikában, miközben már az elnökválasztást megelőzően is átalakulásnak indult a lengyel pártrendszer.

2015 és 2023 között a PiS részint amiatt tudott sikeres lenni és választásokat nyerni, mert nem engedett teret tőle jobbra lévő politikai erőknek, egyszerűen elszívva a levegőt előlük, miközben továbbra is elsősorban a középosztályhoz szóltak – sikerükben ugyanakkor nagy segítségükre volt az a nem elhanyagolható tény, hogy korábbi váltópártjuk, a Donald Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) gyenge volt, az ellenzék többi része pedig aprózódott volt.

és elsősorban a fiatalok körében vált népszerű jobboldali alternatívává a PiS és a KO-váltógazdaságával szemben. Sőt, az azóta eltelt közel három évben még szélsőjobboldali párt számára is vállalhatatlan kijelentéseket tevő Grzegorz Braun új pártja, a KKP is erősödött – az elnökválasztáson a Konfederacja elnökjelöltje a harmadik, míg Braun a negyedik helyet érte el 14,81, illetve 6,34 százalékos eredményekkel, de azóta már mindkét pártot a közvélemény-kutatások 10 százalék felé mérik.

Morawiecki új pártja rövid távon a PiS-re lesz nagyobb veszéllyel, és korábbi pártjától szív el szavazókat, és a nem túl barátságos válás – az elmúlt négy napban Morawiecki már megkapta korábbi pártjától a németügynök jelzőt is, ami az ottani sorosozással ér fel, miközben a vele tartó képviselőket megpróbálták visszacsábítani a PiS-be – miatt jelenleg kétséges, hogy a jövő évi parlamenti választáson képesek lennének együtt indulni. Noha épp Morawiecki mondta azt a napokban, hogy a politikában soha ne mondd, hogy soha, és hogy a jobboldal összefogva, és erős programmal lehet legyőzni Tuskékat.

Az Onet-en július 28-án publikált közvélemény-kutatás szerint Morawiecki leendő pártjára a lengyelek 4,9 százaléka voksolna egy most vasárnapi szavazáson, és a legtöbb szavazóját a PiS-től szedi, amivel immáron tíz százalékpontos előnye lenne a Donald Tusk vezette Polgári Koalíciónak Kaczynski pártjával szemben (KO – 31,76, PiS – 21,52). De egy másik kutatás szerint a Rozwój Plust 7,4 százalékra mérik, míg a PiS a szavazóinak 6 százalékpontját elveszítve 17,3 százalékos támogatottságon áll, közel 13 százalékponttal lemaradva Tuskéktól. 

Emiatt a PiS szakadásának leginkább most nyilvánvalóan Tuskék örülhetnek – Radoslaw Sikorski, KO-s külügyminiszter például úgy nyilatkozott, hogy ő annyira szereti a PiS-t, hogy úgy örülne, ha kettő is lenne belőle.

A PiS esete pedig akár tanulságokkal szolgálhat a Fidesz–KDNP számára is, hiszen ellenzékben a folyamatos népszerűségvesztés könnyen a felszínre hozhatja a párt belső törésvonalait és ellentéteit. Ugyanakkor a PiS és a Fidesz–KDNP helyzete annyiból más, hogy Lengyelországban arányos a választási rendszer, míg Magyarországon (jelenleg) nem, így míg Lengyelországban a kisebb pártok is könnyen szerezhetnek mandátumot és maradhatnak életképesek, addig itthon a többségi választási rendszer bünteti a töredezettséget, ami a Fideszt pártszakadás helyett a belső kompromisszumra kényszerítheti.

Emellett a 77 éves Kaczynski felett láthatóan eljárt az idő – ez már a 2023-as kampányon is látszódott –, és voltak belső potens kihívói, Morawiecki pedig nem félt felvenni vele szemben a harcot, noha ez végül a pártból való távozásával járt.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki és Jaroslaw Kaczynski 2023. október 13-án. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)