KülföldSzerző: euronews 2026. 07. 28. 6 percnyi olvasás
A Berlin Pride-támadás újra felpörgette a vitát arról, hogy elegendő-e a hírszerzési információk megosztása az EU tagállamai között. A támadót ismerték a német hatóságok, és Törökországba utazott, hogy Szíriába akarjon bejutni.
A berlini Pride-felvonuláson történt halálos merénylet újból megvizsgálta, hogyan osztják meg az EU-tagállamok a feltételezett szélsőségesekkel kapcsolatos hírszerzési információkat, és hogyan figyelik a határokon átnyúló mozgásukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A gyanúsított, a 21 éves Abdul Ballout a schengeni övezeten kívülre utazott, mielőtt visszatért az EU-ba, de nem vették őrizetbe, annak ellenére, hogy ismert kapcsolata volt az iszlamista szélsőségességgel.
A libanoni származású német állampolgár, Ballout több éve ismerte a német rendőrség és titkosszolgálatok előtt, mert részt vett az iszlamista szélsőséges tevékenységekben. Törökországba utazott, hogy Szíriába akarjon bejutni.
Az ügy újra felvetette a kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy Európa titkosszolgálati és határokon átnyúló biztonsági rendszerei képesek-e azonosítani és megállítani azokat a személyeket, akik esetleg terrortámadásokat hajtanak végre.
A Schengeni Térség útlevélmentes utazási övezetét alátámasztó adatbázisként ismert Schengeni Információs Rendszer (SIS) 31 európai ország rendőrei, határőrei és vámtisztei számára is lehetővé teszi, hogy valós idejű riasztásokat érjenek el a keresett bűnözőkről, eltűnt személyekről, valamint a terrorizmushoz és más súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó személyekről.
A frissített SIS 2023-as bevezetése óta a tagállamok figyelmeztető jelzést adhatnak ki a terrorista tevékenységekben való részvétellel gyanúsított személyekről, lehetővé téve egy másik schengeni ország hatóságai számára, hogy diszkrét vagy célzott ellenőrzéseket hajtsanak végre, ha ezeket a személyeket rendőri ellenőrzések vagy határellenőrzések során megállítják.
Az Európai Bizottság szerint a terrorizmus elleni küzdelem továbbra is elsősorban az egyes tagállamok felelőssége, de az EU továbbra is erősíti az együttműködést a hírszerzési információk megosztásával és a közös biztonsági eszközökkel.
"A Schengeni Információs Rendszer – az EU közös biztonsági adatbázisa – lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy azonosítsák és megtalálják a terroristagyanús személyeket" – mondta a Bizottság szóvivője az Euronews-nak, hozzátéve, hogy a tagállamok már kötelesek riasztást létrehozni minden terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmény esetén.
A Bizottság szerint a rendszerrel évente több milliárdszor konzultálnak, és több tucat terrorista gyanúsítottat segített azonosítani. Több millió riasztást tartalmaz, és naponta használják a bűnüldözési és határvédelmi hatóságok a schengeni övezetben, így Európa egyik legszélesebb körben használt biztonsági adatbázisa.
A berlini Pride-ünnepség elleni halálos támadást követően ismételten megvizsgálták Európa határokon átnyúló megfigyelésének hatékonyságát.
A német hatóságok Abdul Ballout 21 éves, libanoni származású német állampolgárként azonosították a gyanúsítottat, akit a rendőrség és a titkosszolgálatok több éve ismertek. Korábban elítélték testi sértésért és rablásért, és többször is megpróbált Törökországon és Libanonon keresztül Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az úgynevezett Iszlám Államhoz.
2026 májusában egy berlini fiatalkorúak bírósága egy év és 10 hónap fiatalkorúak letartóztatására ítélte, mert súlyos erőszakos cselekményt készített elő, megpróbált csatlakozni a dzsihadista szervezethez, és propagandáját terjesztette az interneten.
Az ügyészek fellebbeztek az ítélet ellen, azzal érvelve, hogy az túl enyhe. A fellebbezési eljárás során azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy már nincs elegendő ok a letartóztatásra, és elrendelte a szabadlábra helyezését.
A hatóságok azt is elrendelték, hogy vegyen részt egy deradikalizáló programon, mielőtt állítólag egy furgonnal berohant a berlini Pride-felvonulásra, megölt egy nőt és megsebesített 29 másikat.
A támadás újra felpörgette a vitát arról, hogy Európa biztonsági architektúrája kellően teljes képet ad-e azokról a személyekről, akik terrorfenyegetést jelenthetnek.
Noha a Schengeni Információs Rendszer lehetővé teszi a terrorizmussal kapcsolatos figyelmeztető jelzések határokon átnyúló megosztását, nincs az egész EU-ra kiterjedő titkosszolgálati nyilvántartás, amely kimutatná, hány ember van megfigyelés alatt az iszlamista szélsőséges hálózatokban való feltételezett részvétel miatt.
Ehelyett a hírszerzés továbbra is nemzeti felelősség marad, és minden tagállam saját jogi definícióit, megfigyelési küszöbértékeit és megfigyelési gyakorlatát alkalmazza.
Az európai országok különböző rendszereket használnak a feltételezett szélsőségesek megfigyelésére, ami megnehezíti a közvetlen összehasonlítást, mivel mindegyik saját jogi definícióit, megfigyelési kritériumait és fenyegetési besorolását alkalmazza.
Németország az iszlamista szélsőséges színteret körülbelül 28 000 emberre becsüli, köztük nagyjából 450 személyt, akiket potenciális erőszakos elkövetőknek ("Gefährder") minősítettek.
A francia FSPRT figyelőlistája több ezer embert tartalmaz, akiket az erőszakos radikalizálódás veszélye fenyeget, míg a belga GGB T.E.R. Az adatbázis 529 kiemelt entitást sorol fel, amelyek közül 446 kötődik az iszlamista szélsőségességhez. Az Egyesült Királyságban az MI5 azt állítja, hogy körülbelül 43 000 „érdeklődő témát” kezel a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások során.
Az Europol azonban nem vezet saját, az egész EU-ra kiterjedő hírszerzési figyelőlistát. A terrorizmus elleni küzdelem továbbra is a tagállamok felelőssége, míg az ügynökség a határokon átnyúló nyomozásokat támogatja hírszerzési adatok elemzésével, operatív koordinációjával és információmegosztásával.
Az eredmény egy többrétegű európai biztonsági keret: a SIS lehetővé teszi az országok számára, hogy határokon átnyúlóan nyomon kövessék a terrorizmussal gyanúsítottakat, míg a nemzeti hírszerző ügynökségek döntik el, hogy kit kell megfigyelni, hogyan értékelik őket, és milyen lépéseket kell tenni.
A berlini támadás mindazonáltal új kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a hírszerzési adatok megosztása és a nemzeti megfigyelési mechanizmusok elegendőek-e ahhoz, hogy azonosítsák azokat a személyeket, akik szélsőséges rokonszenvből erőszakos cselekményekké fejlődhetnek.
Annak ellenére, hogy szerepet játszik a határokon átutazó gyanúsítottak nyomon követésében, a szakértők szerint a Schengeni Információs Rendszernek eredendő korlátai vannak.
"A SIS egy hatékony eszköz, de arra tervezték, hogy azonosítsa a határokat átlépő személyeket" - mondta Christian Kaunert, a Dublin City University nemzetközi biztonsági professzora az Euronews-nak.
Elmondta, hogy a terrorizmusellenes hírszerzési adatok EU-szerte történő megosztása továbbra is nagyrészt a tagállamok közötti önkéntes együttműködésen alapul.
"Nincs olyan bűnüldözési mechanizmus, amely kötelezné a tagállamokat ezen információk megosztására" - mondta, megjegyezve, hogy a nemzeti hatóságok visszatarthatják az érzékeny titkosszolgálati információkat, hogy megvédjék a folyamatban lévő nyomozásokat, vagy elkerüljék a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges többletforrásokat.
Napi