GazdaságSzerző: economx 2026. 07. 28. 2 percnyi olvasás
Hat év alatt több mint 9 ezer vendéglátóhely tűnt el Magyarországról, miközben a szektor forgalma alig nőtt. Az energiaárak, a bérek és az élelmiszerek drágulása komoly nyomás alá helyezte a vállalkozásokat, amelyek közül egyre többen nem tudnak talpon maradni.
Látványos átalakuláson megy keresztül a magyar vendéglátás: miközben az elmúlt években az éttermek, kávézók és italüzletek példátlan költségnyomással szembesültek, a forgalom gyakorlatilag nem tudott érdemben növekedni. A folyamat egyik leglátványosabb következménye, hogy egyre kevesebb vendéglátóhely működik az országban – derül ki az MBH Bank elemzéséből.
A koronavírus-járványt követő időszakot sokan a vendéglátás újraindulásaként várták, a fellendülés azonban rövid életűnek bizonyult. Az ágazatot egyszerre sújtotta az energiaárak robbanása, az élelmiszerek drágulása és a bérek gyors emelkedése. Bár a vállalkozások igyekeztek a növekvő költségeket áraikban érvényesíteni, ez nem volt elegendő a tartós növekedéshez. A gazdasági bizonytalanság és a visszafogott fogyasztói kereslet miatt a szektor teljesítménye lényegében stagnált.
A számok különösen beszédesek. Míg 2019-ben még több mint 51 ezer vendéglátóhely működött Magyarországon, addig 2025 végére számuk 41 852-re csökkent.
Ez hat év alatt több mint 9 ezer egység eltűnését, vagyis 18 százalékos visszaesést jelent. A legnagyobb veszteséget az italüzletek, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek szenvedték el, amelyek száma 35 százalékkal esett vissza. Az éttermek, büfék és gyorséttermek körében 16 százalékos, a cukrászdáknál pedig 8 százalékos csökkenést mértek.
A visszaesés az egész országot érinti. Budapesten 2019 és 2025 között 20 százalékkal csökkent a vendéglátóhelyek száma, de hasonló mértékű zsugorodás következett be az Észak-Alföldön és több más régióban is. A legkisebb visszaesést a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, ott 14 százalékkal lett kevesebb vendéglátóhely.
Miközben vállalkozások ezrei zártak be, a forgalom sem mutatott érdemi bővülést. A vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között mindössze 1,4 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A szakértők szerint az elmúlt évek növekedése inkább az áremelkedésekből fakadt, mintsem abból, hogy több vendég ült volna be az éttermekbe.
A költségoldali nyomás mértékét jól mutatja, hogy az élelmiszer-infláció 2022–2023-ban meghaladta a 25 százalékot, miközben a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete 2019 és 2025 között több mint a duplájára emelkedett. Az energiaárak ennél is nagyobb sokkot okoztak: 2022-ben a nem lakossági villamos energia ára átlagosan 86 százalékkal, a földgázé pedig 145 százalékkal nőtt.
A problémákat tovább súlyosbítja a munkaerőhiány. Az ágazatban ma 15–20 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint a járvány előtt, miközben a szezonális vendéglátóhelyek egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a dolgozókat.
A szakmai elemzés szerint a vendéglátásban zajló folyamatok már nem egyszerűen egy gazdasági ciklus hatásai. A piac szerkezete átalakulóban van: a fogyasztás egyre inkább a nagyvárosokban és a turisztikai központokban koncentrálódik, terjed az ételkiszállítás, változnak a fogyasztói szokások, miközben a kisebb, alacsony tőkeerejű vállalkozások egyre nehezebben tudnak talpon maradni. A 2025-ös adatok alapján a magyar vendéglátóipar olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a túlélés egyre inkább az alkalmazkodóképességen múlik. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy a javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom erősödése képes lesz-e megállítani a vendéglátóhelyek számának évek óta tartó fogyását.
Napi