Korábban, július első felében a kriptotörvény általános vitájában olyan ismerethiány mutatkozott meg egyes képviselők részéről, hogy csak az ismert szólás juthat eszünkbe: mi kérünk elnézést. De kezdjük az elején, vagy inkább a közepén! A Magyar-kormány pár hónapja bejelentette: eltörli a kriptopiacon a validálási eljárást, amellyel egy nehezen meghatározható rendszert vezetnek ki, aminek senki nem örült, még az Európai Unió is kötelezettségszegési eljárást indított.

Majd beterjesztették a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot. Az indoklás szerint ugyanis a kriptoszolgáltatás terén a validálási kötelezettség, mint versenyt korlátozó elvárás nem fenntartható a belső piac megvalósítása tekintetében, és nincs összhangban az európai MiCA-rendelettel.

Furcsa vita után

Majd ezzel párhuzamosan július elején a parlament lefolytatta az általános vitát a törvényjavaslatról, ahogy azt említettük. A hozzászólások alapján még az a gyanú is felmerülhet, hogy a többség nem igazán érti a blokkláncok és a kripto alapvető céljait, néha mintha aktualizált politikai környezetben próbálnák meg értelmezni az iparágat. Sőt, ez nem gyanú, hanem teljes bizonyosság. A Tanú című klasszikus filmalkotás kapcsán az ürgebőrbe bújt békaemberek juthatnak az eszünkbe, akik a Duna-parton kapták el Pelikán Józsefet.

Az általános vitában ugyanis számos összeesküvés-elmélet, izgalmas és kreatív gondolat bukkant fel, többek között egy DK-hoz köthető, de aztán már mégsem kötődő illető állítólag lopott árammal kriptobányászati tevékenységet folytatott. El kell, hogy áruljuk, alapvetően a blokkláncoknak, a kriptónak, a tokenizációnak, az AI-megoldásoknak és általában a digitális technológiáknak nem az a legfőbb sajátosságuk, hogy lopott árammal egyes politikai csoportokhoz köthető, vagy nem köthető egyének gazdasági tevékenységet folytassanak.

A vitában az egyik felszólaló félmegoldásnak nevezte a javaslatot, szerinte a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelettel (MiCA) kapcsolatban is számos kritikát fogalmaztak meg az uniós tagállamok és a startupok. A törvényben nincs benne, hogy kik fogják kiadni az engedélyeket, ráadásul a túlzott liberalizáció elősegítheti a tiltott pártfinanszírozást vagy egyéb, pénzmosással kapcsolatos tevékenységeket. Egy másik országgyűlési tag arról beszélt, hogy terrorszervezetek finanszírozását is részben kriptoeszközökkel oldják meg.

De az is elhangzott, a kriptoeszközök átváltását validáló szolgáltatás kötelezővé tétele egyedülálló volt egész Európában. Az EU-ban a felnőtt lakosság 9 százaléka tart valamilyen kriptovalutát, Magyarországon a törvény bevezetése előtt 210 ezren használták a technológiát, a törvény bevezetése után ez a szám 80 ezerrel csökkent. Pedig minden adott ahhoz, hogy a blokklánc-technológia a mindennapok része legyen.

Mi történt ma?

A most elfogadott törvény a kriptoeszköz-szolgáltatók validálási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó büntető törvénykönyvi tényállásokat (kriptoeszközzel visszaélés és jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása) helyezi hatályon kívül, az indoklás szerint azért, mert a validálás előírása nincs összhangban az uniós joggal.

Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában hangsúlyozta, hogy a kriptoeszköz-kereskedelem határon átnyúló kereskedés, így a nemzeti szabályozás értelmetlen és értelmezhetetlen. A MiCA a leginkább befektetőbarát szabály. Az adatok a szolgáltatónál vannak, és nem a validátornál, a validátori intézmény pedig meg fog szűnni. Ha nincs intézmény, amely kezelné, akkor nincsen jogalap, hogy bármit is kezeljünk, tehát ott az adatokat nem lehet tárolni – fogalmazott.

Egyébként pedig a MiCA-engedélyes kriptotőzsdék kérik az ügyfelek adatait, amelyeket bármikor a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsáthatnak, ha helyzet van. Nyilvánvalóan a felhasználók többsége nem terrorista, politikai aktivista, pénzmosodák alkalmazottja félszuterén penészes helyiségekben, hanem olyan egyének, akik értik az idők szavát, és nem a XIX. század romantikus világában képzelik el a jövőt, hanem mondjuk a digitalizációs forradalom legújabb eredményeit kívánják hasznosítani.

Külön érdekesség, hogy az Országgyűlés 143 igen, 46 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztést.

Nézzük az előzményeket!

Az ügy előzménye, hogy a hazai kriptopiacot a 2024. évi VII. törvény (kriptotörvény) és a 10/2025. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendelet szabályozta, amelynek értelmében a törvény a Büntető Törvénykönyv módosításával egyes esetekben bűncselekménnyé nyilvánította a validáció nélküli kriptováltásokat. Azóta is teljes volt az értetlenség az új szabályok kapcsán, de már nem is fontos.

Ugyanis a Tisza Párt győzelme után várható volt, hogy itt is lépni fog az új kormány. Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője így nyilatkozott korábban: „2025 végén egyik napról a másikra született egy olyan rendszer, amely Európában szinte példátlan módon külön validátori kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Először egyetlen cég, később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tett működésképtelenné”.

„Természetesen kell a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztóvédelem, az átláthatóság és a felelős működés. De nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni, ezért visszatérünk az arányos, kiszámítható rendszerhez, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek” – magyarázta korábban a miniszter.

A hivatalosan bejegyzett validáló szolgáltatók az on-chain adatok, vagyis a blokkláncon zajló mozgások elemzésével ellenőrizték a tranzakciók hátterét és kockázati szintjét. Véleményük szerint ez a folyamat transzparenciát teremtett a hagyományos pénzügyi szektor és a digitális eszközök világa között, mivel a validátorok képesek voltak igazolni a kriptoeszközök legális forrását, minimálisra csökkentve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát.

Nagy a rombolás

Az elmúlt csaknem egy év teljes bizonytalanságát a számok is alátámasztják. A PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38 százalékkal szűkült. A változások hátterében leginkább a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése állt.

A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan aktív felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38 százalékos lemorzsolódást jelent.

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74 százaléka ezen a felületen keresztül kereskedett. Nem véletlenül a magyar CoinCash is szüneteltette a tevékenységét, de a minap a Magyar Nemzeti Bank engedélyével az első — és jelenleg egyetlen — magyar székhelyű kriptoeszköz-szolgáltató lett, amely az Európai Unió egységes kriptoszabályozása (MiCA) alatt működhet. Az ország legnagyobb kriptobrókersége a következő hónapokban újraindítja szolgáltatásait.