Az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozat ellen bejelentett panaszt a főügyészség a múlt héten elutasította. A 2025. március 21-én történt balesetben egy 28 éves, a Miniszterelnökségen dolgozó kormánytisztviselő nő az egyik oldalon csukló, a másik oldalon alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérülést szenvedett. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség szerint a feltárt szabálytalanságok és a robbanás között nem volt közvetlen ok-okozati kapcsolat, amely megalapozná a büntetőjogi felelősséget. A nyomozás szerint a baleset közvetlen oka a nem megfelelő kézigránát kezelés (a biztosítókar felengedése) volt, ugyanakkor számos – a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentőséggel nem bíró – hiányosságot állapított meg az ügyészségi vizsgálat:

• A kiképzendők és a katonák között büntetőjogi értelemben vett alá-fölé rendeltségi viszony nem jött létre, ezért nem lehetett a katonai bűncselekmények köréből az elöljárói bűncselekményeket megállapítani.

• A képzés során használt kiképzési tervek, szabályok katonáknak készültek. Nem készült olyan oktatási tematika, amely az oktatási anyagot és a módszereket a nem katona kiképzendőkhöz alakította volna.

• A dobató katonák számára nem volt felkészítés arra, hogy pontosan milyen feladataik vannak a dobatás során, mit, mikor, hogyan kell végrehajtaniuk.

• A dobatásra ezen felül sem volt kidolgozott egységes szabályrendszer.

• A képzésen a kiképzendők gyakorló gránáttal dobtak, éles-gyakorló gránáttal nem. Ez utóbbi alkalmas lett volna annak megtapasztalására, hogy a sasszeg kihúzása után a biztosító kar leválik.

• Az előírások szerint éles kézigránátdobás esetén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna, ez itt nem teljesült.

• Az előírások szerint az éles kézigránátdobásból ki kell zárni azt, aki 25 méternél közelebb dobta a gyakorló, vagy éles kézigránátot, ez itt nem teljesült.

„Furcsa döntés született”

Magyar György ügyvéd legújabb blogbejegyzésében felteszi a kérdést:

Tényleg senki nem tehet arról, hogy egy kormánytisztviselő kezébe éles kézigránátot adtak Újdörögdön, ami az eldobása előtt felrobbant, örökre tönkre téve egy fiatal nő életét?

Szerinte jogászi szemmel nézve meglehetősen furcsa döntés született, miközben nem vitatták, hogy a gyakorlat lebonyolítása során több szabálytalanság is történt. Állításuk szerint azonban a balesetet a szerencsétlenül járt sértett „önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája” okozta. Érdemben azt sem vizsgálták, hogy a nő kapott-e megfelelő kiképzést, mert ha igen, nem követhetett volna el „önhibáján kívül” ekkora hibát. Ráadásul az előző nap a kormánytisztviselő egyetlen alkalommal sem volt képes a gyakorlógránátot legalább 30 méteres távolságra eldobni, mégis alkalmasnak minősítették a gyakorlat folytatására.

Magyar György szerint a sértettnek nem marad más lehetősége, minthogy jogi képviselője útján pótmagánvádlóként bíróság elé vigye az ügyét. Mivel az ügyészség sem vitatja, hogy a kiképzés során történtek szabálytalanságok, mindenképpen érdemes polgári perben az okozott vagyoni károk, illetve sérelemdíj megállapítását kérni, ami százmilliós nagyságrendű összeg is lehet.

Az új vezérkari főnökkel egy új vizsgálatot fogok elrendelni, és valóban nyilvánosságra fogjuk hozni azt, hogyha a katonák hibáztak, akkor ki hibázott és miért, és megkerülhetetlen lesz a politikai felelősségre vonás is

– reagált még június 7-én videóüzenetében Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az ügyészség közleményére. Ugyanakkor állást is ígért a minisztériumban a sértettnek. A politikai felelősség kapcsán pedig arra utalt, hogy szerinte a kiképzést nem a honvédség rendelte el, és a végrehajtás módját sem a katonák találták ki, inkább „a politikusok tartották nyomás alatt a katonákat, hogy akár kézigránátot is kell dobni”. Ez felvetheti a civileknek szervezett Adaptív Védelem program teljes felülvizsgálatának kérdését is. Magyar György szerint „itt fennáll a büntetőjogi felelősség, és a sérelemdíj nem orvosolhatja az életre szóló durva jogsértést”.

(Borítókép: Magyar György 2021. október 13-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)