Az Országgyűlés kedden 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el a hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot. A Fidesz–KDNP nemmel voksolt, a Mi Hazánk viszont megszavazta. A szervezet csak ősszel kezdheti meg majd a munkáját, miközben már tavasszal megtörtént a kormányváltás, így akik tudják magukról, hogy érintettek lehetnek az új hatóság munkájában, kimenekíthették már a vagyonukat, vagy akár ők maguk is külföldre költözhettek.

„Nyilván minél gyorsabban tudunk létrehozni egy hivatalt, annál jobb. Természetesen jobb lett volna, hogyha már a kormányváltás utáni első napon megtörténik ez” – fogalmazott a Tisza frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton az Index kérdésére. Hozzátette, hogy a hosszabb előkészítést a társadalmi egyeztetés és az indokolta, hogy a jogszabály a vádmonopólium kizárólagosságát érinti, ami egy kényes jogi kérdés.

Bízom abban, hogy most kicsit fel fognak gyorsulni az események

– tette hozzá.

A képviselő szerint a vezetői helyek megpályáztatása már szerdán elkezdődhet, a hivatal pedig ősszel kezdheti meg érdemi munkáját.

A vádmonopólium megtörése

A Fidesz politikai rendőrségnek nevezte a szervezetet. Melléthei-Barna szerint a hivatal két funkciót lát el, és bizonyos kiemelt bűncselekmények kapcsán nyomozati, adott esetben vádemelési jogköre is lesz, vagyis megtöri az ügyészség vádmonopóliumát.

Arra a kérdésre, mi a garancia a visszaélések ellen, azt mondta, az Országgyűlés alá rendelt, autonóm szervről van szó, amelynek vezetőit az Igazságügyi Bizottság választja ki nyilvános pályázaton.

Szeretettel fogjuk látni a sajtó munkatársait. Teljesen transzparens módon fogjuk kiválasztani a vezetőket. Nincsen senkinek semmi utasítási jogköre

– fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy az ügyészség függetlenségére az Orbán-kormány tizenhat éve alatt is hasonló érvek hangzottak el, úgy válaszolt, hogy a Tisza éppen ezzel a gyakorlattal szakít, és hogy a hétfőn megválasztott új alkotmánybíró személye is garancia erre.

„Fel sem merül, hogy nekünk olyan politikai célunk lenne, hogy általunk mozgatható vagy általunk irányított személyeket küldenénk bármilyen pozícióba” – mondta.

„Egészen vicces kérdés”

A képviselő határozottan cáfolta, hogy a kormánynak listája lenne az elszámoltatandó fideszes politikusokról. Szatmáry Kristóf, a Fidesz budapesti elnöke a múlt héten Tusványoson azt mondta, belső információik szerint van egy százas lista, amelyen a hatalom végig akar menni, és hogy a párt elnökségi ülésén elhangzott: fél éven belül az elnökségi tagok kétharmadát elvihetik.

Biztos, hogy nincsen a kormánynak ilyen listája, tehát szerintem ez egy egészen vicces kérdés

– felelte Melléthei-Barna. Hozzátette, azt el tudja képzelni, hogy a Fidesz maga írt listát azokról, akik tudják magukról, hogy korruptak.

Arra, hogy Magyar Péter rendszeresen megnevezi, kikkel szemben kellene vizsgálódni, azt mondta, a hivatalok feljelentés alapján és hivatalból is eljárhatnak, korábban pedig sok feljelentést lesöpörtek az asztalról, amikor az kényes volt a Fidesznek.

A vizsgálóbizottságok és a hivatal viszonyáról úgy fogalmazott, hogy a kettő között nincs összefüggés, mert a bizottságok politikai felelősöket keresnek, és nem büntetőeljárás keretében járnak el.

A visszaszerezhető vagyonról

A képviselő a sajtóban megjelent becslésekre hivatkozva 30 és 60 ezer milliárd forint közé tette az eltűnt közpénz nagyságát. Az NVVH-ról szóló törvénytervezet indoklása a legkonzervatívabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintról ír az elmúlt két évtizedre nézve, a Miniszterelnökség kommunikációjában 60 ezer milliárd is szerepelt. Összehasonlításul: a teljes magyar államadósság 2025 végén nagyjából 65 ezer milliárd forint volt.

Azt, hogy ebből mennyi szerezhető vissza, nem tudta megmondani, mert a hivatal még meg sem alakult, és a saját ügyrendje alapján dönt majd az eljárásokról. A befolyó összegek felhasználásáról annyit mondott, hogy az nem az Országgyűlés, hanem a kormány hatásköre lesz.

Biztos, hogy sokkal jobb helye lesz, mint a korrupcióval megszerzett magántulajdonban

– fogalmazott.

Még nem tárgyalt a frakció az új köztársasági elnök személyéről

A köztársaságielnök-jelölt állításáról szóló egyeztetés állásáról nem nyilatkozott, mondván, a frakció még nem tárgyalta a kérdést. A Tisza csökkenő támogatottságáról szóló kérdésre pedig elhárítóan reagált.

Mi nem közvélemény-kutatásokat nézünk, és nem a közvélemény-kutatásokért élünk

– mondta, hozzátéve, hogy őszintén szólva nem érdekli különösebben, ha egy időpillanatban alacsonyabb a frakció támogatottsága. Szerinte a mostani figyelem inkább azt mutatja, hogy soha nem volt ennyire aktív a magyar társadalom a politika iránt.

(Borítókép: Melléthei-Barna Márton 2026. június 9-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)