Július elején Törökország Oroszországba toloncolt egy háborúellenes megnyilvánulásai miatt otthon körözött orosz nőt, Ariadna Litvinovát. Ez az első nyilvánosan ismert eset, hogy a törökök a háború ellenzése miatt üldözött oroszt küldtek vissza hazájába. Az ország eddig viszonylag biztonságos menedékhelynek számított az emigránsok számára, az esetet ezért sokan precedens értékűnek tartják – annál inkább, mert formálisan nem kiadatás történt, a nőt érvénytelen tartózkodási engedélyre hivatkozva deportálták, ami megkerüli a kiadatási eljárás jogi garanciáit.

Litvinova esete ráadásul pontosan illeszkedik abba a mintázatba, amely szerint számos országban nincsenek biztonságban az Oroszországot politikai okokból elhagyók vagy a sorkötelezettség elől menekülők. Eddig azonban csak a volt szovjet tagállamok számítottak veszélyesnek, de most már egy NATO-tagállamnál is működött ugyanaz a technika.

Családi dráma vezetett a kitoloncoláshoz

Ariadna Litvinova életútjából egészen nyomasztó realista filmdrámát lehetne forgatni a mai orosz valóságról. A szülei ötéves korában elváltak, mindketten újraházasodtak, de rossz viszonyban volt az anyjával és mostohaapjával, a valódi apjától pedig az anyja eltiltotta. Rendőriskolába járt, de nem fejezte be, valószínűleg azért, mert az anyjának nem volt pénze rá. Tavaly, Ukrajna megtámadásának harmadik évfordulóján aztán háborúellenes demonstráción vett részt: „Gyilkosok. Békét Ukrajnának. Szabadságot a politikai foglyoknak” feliratú molinóval zavart meg egy hivatalos megemlékezést.

Eleinte csak rongálás miatt indult ellene eljárás, pár hét után szabadlábra is helyezték. Ekkor lépett be a történetbe az apa, Valerij Krizsanovszkij, aki Törökországba költözött, és egy ottani nőt vett feleségül. Ő hívta meg a lányát, akit ötéves kora óta nem látott.