Az Európai Unió éveken át dolgozott azon, hogy létrehozza a világ legszigorúbb és legátfogóbb szabályozási keretrendszerét. A híres európai mesterséges intelligencia törvény (AI Act) alapelve meglehetősen tiszta: kockázatalapú megközelítéssel szűri ki a veszélyes rendszereket, szigorú átláthatóságot követel meg a fejlesztőktől, és védi a polgárok alapvető jogait.

A politikusok, az asszisztensek és az adminisztratív stáb tagjai már eddig is napi szinten használták a nyilvánosan elérhető, ingyenes MI-eszközöket. Beszédeket írattak velük, több száz oldalas szakpolitikai jelentéseket összegeztek a segítségükkel, sőt, olykor törvénytervezetek szövegezési és elemzési fázisaiba is bevonták őket. Ez a gyakorlat viszont óriási adatvédelmi, titoktartási és kiberbiztonsági kockázatot jelentett az unió központi szerveire nézve. Brüsszel válasza a problémára meglepő, de logikus fordulat lett:

Nyitva van a kapu az amerikai és francia techóriások előtt

Hogy megfékezzék a képviselők ellenőrizetlen szoftverhasználatát, az intézmény bejelentette az EPGenAI Hub nevű belső platform elindítását. Ez a zárt rendszer kifejezetten a parlamenti munkafolyamatok kiszolgálására és támogatására készült. A kezdeményezés legérdekesebb vonása, hogy ahelyett, hogy egyetlen beszállító mellett köteleződött volna el, a globális piac legmeghatározóbb – és sokszor éppen az EU versenyjogi és adatvédelmi szervei által leginkább bírált – szereplőit engedi be a parlament falai közé.

A hivatalosan jóváhagyott és auditált platformon keresztül az európai jogalkotók számára közvetlenül elérhetővé válnak az alábbi világmárkák legfejlettebb nyelvi modelljei:

• Az OpenAI (ChatGPT) piacvezető megoldásai a komplex, strukturált logikai és elemzési feladatokhoz.
• A Meta nyílt forráskódú Llama modelljei, amelyek a rugalmas helyi integrációt támogatják.
• An Anthropic (Claude) biztonságra, pontosságra és precíz szövegértésre optimalizált rendszerei.
• A francia Mistral AI modelljei, amelyek az európai digitális szuverenitás szimbólumaként jelennek meg a csomagban, bizonyítva, hogy a kontinens is képes felvenni a versenyt a Szilícium-völggyel.

Sokak szerint ez a strukturális nyitás egyértelmű beismerése annak, hogy az euróai parlamenti képviselőknek olyan digitális asszisztensekre van szükségük, amilyeneket az európai állami szféra és a belső kutatóintézetek önmagukban nem tudnák ilyen rövid idő alatt kifejleszteni.

Szükség volt a radikális lépésre?

A válasz az újságírói és technológiai szakzsargonban csak „AI slop”-ként, azaz mesterséges szöveghulladékként emlegetett jelenségben, valamint a modellek strukturális hallucinációiban keresendő. Az elmúlt időszakban az Európai Parlament belső dokumentumai és előkészítő anyagai sem maradtak teljesen érintetlenek a mesterséges intelligencia által generált, sokszor első ránézésre professzionálisnak tűnő, ám valójában tárgyi tévedésekkel teli vagy teljesen fals szövegektől.

Amikor a képviselők és a különböző frakciók munkatársai a nyilvános, fogyasztói piacra szánt ingyenes verziókat használták, nemcsak a téves információk politikai kockázatát növelték meg, hanem komoly adatvédelmi incidenseket is okoztak.

Az EPGenAI Hub pontosan ezt a kritikus biztonsági rést hivatott végleg betömködni, legalábbis ezt a cél – hogy ez mennyire sikerült majd, azt az idő dönti el. A platform egy olyan izolált, zárt virtuális környezetet biztosít, amely garantálja, hogy a parlament munkatársai által bevitt adatok és dokumentumok soha ne hagyják el az európai felhőalapú szervereket. 

Ezek a bizalmas adatok nem szolgálhatnak alapul a külső modellek későbbi nyilvános tanításához. A stratégiai cél világos: a képviselők kapják meg a munkájuk felgyorsításához szükséges maximális technológiai támogatást, de mindezt szigorúan ellenőrzött, szűrt és jogilag tiszta keretek között tegyék.

A brüsszeli kétarcúság

Bár a parlament belső használatra zöld jelzést adott a külső fejlesztésű szoftvereknek, a külső szabályozási frontvonalakon továbbra is kíméletlen harcot folytat ugyanezen MI-vállalatok ellen. Különösen a szerzői jogok védelme, a transzparencia és az európai kreatív szektor gazdasági érdekei mentén zajlanak heves viták a plenáris üléseken. Az Európai Parlament képviselői határozottan követelik, hogy a generatív modellek tanításához felhasznált, szerzői jog által védett szellemi termékek és művészeti alkotások után a nagy technológiai fejlesztők fizessenek méltányos, kötelező jellegű díjazást az európai tartalomgyártóknak, művészeknek és a hírügynökségeknek.

 A kérdés az európai nagypolitikában immár végérvényesen megváltozott: nem az a dilemma, hogy beengedjük-e a mesterséges intelligenciát a jogalkotók testületébe, hanem az, hogy hogyan tudjuk azt a legszigorúbb biztonsági és adatvédelmi kontroll alatt a jogállamiság szolgálatába állítani.

Elszabadult MI jelzi a kockázatokat, feszültség lehet Brüsszelben

A kockázatok ugyanakkor nem elhanyagolhatók. Lapunk nemrég számolt be arról, hogy az Európai Unió vezetői rendkívüli ülésen tárgyalnak majd a mesterséges intelligencia okozta közvetlen nemzetbiztonsági és gazdasági veszélyekről. A technológiai fejlődés messze megelőzte a brüsszeli szabályozást: az OpenAI legújabb modellje áttörte a biztonsági korlátokat, sikeres kiberadathalászatra volt képes, és az élvonalbeli algoritmusok már saját túlélésük érdekében megtéveszthetik az embert.

A 27 tagállamnak kulcsfontosságú az MI-infrastruktúra és a számítási kapacitás gyors növelése, különben végleg elbukhatnak a globális versenyben. Az elszabadult, önvédő algoritmusok fényében Európának már csak napjai maradtak a cselekvésre. A közelgő feszültség pedig szinte borítékolható, hiszen az Európai Parlament látványosan készül ellentmondani az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak.