EgyébSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 28. 2 percnyi olvasás
Robespierre munkásságának köszönhetjük „a forradalom felfalja gyermekeit” aranyköpést. Ma is aktuális.
Daniel Ortega még múlt vasárnap mesélt terveiről, amikor a sandinista forradalmat ünnepelték Nicaraguában. Ortega odahaza viszonylag biztonságban van, hiszen a teljes politikai életet a kezében tartja, de nem tudni, a külvilág elfogadja-e álláspontját.
Nem lesznek többé választások. A jenkik által iderakott pártok, vagy a Somoza-rezsim által kijelöltek visszajönnének? Nem, ennek vége
– mondta az elnök.
Ortega az 1979-es sandinista forradalomnak köszönheti a hatalmát, és ma is a Sandinista párt élén vezeti az országot. Nicaragua azt megelőzően egyike volt azon banánköztársaságoknak, ahol az Egyesült Államok által támogatott vezetők sokszor brutális módon intézték ügyleteiket, ilyen volt a Somoza-rezsim is, amely 43 éven át irányította Nicaraguát három elnök egymást követő uralmával. Bukásuk, vagyis a Sandinista forradalom után Washington nem hagyta el a térséget, tovább segítette a szocialista jellegű, végletesen korrupt forradalmi irányítás ellen küzdő régi elitet, majd a kialakuló polgárháborúban is tevékenyen részt vett.
Ortega először 1984-ben került hatalomra, de 1990-ben általános meglepetésre kikapott a választásokon.
A hatalmat 2007-ben tudta csak visszaszerezni, de azóta nem engedte ki a kezéből.
Már 2009-ben arról beszélt, hogy meghosszabbítaná elnöki ciklusát, ezt végül is elérte, hiszen azóta is ő az állam- és kormányfő, miközben társelnökként felesége, Rosario Murillo ül mellette. A 2018-ban kezdődött diáktüntetéseket a hatóságok brutális keménységgel verték le. A 2021-ben tartott választások után – amelyeket senki se tartott nemzetközileg jogszerűnek, mivel szinte mindenki börtönben ült, aki ellene indulhatott volna – az elnök saját magát hozta ki győztesnek. Mostani kijelentése azt mutatja, valóban belátható időn belül nem szerveznek választásokat, a hatalom pedig szilárdan Ortega és felesége kezében marad.
Az Egyesült Államok soha nem ismerte el Ortega irányításának jogszerűségét, ez pedig annak fényében lehet aggasztó a nicaraguai elnök számára, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfőt is nemes egyszerűséggel elfogták amerikai katonák és az Egyesült Államokba hurcolták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Washington számára fontos volna Ortega esetleges elmozdítása.
Ugyanakkor Javier Milei argentin elnök azt tervezi, hogy körbelátogatja Latin-Amerika vezetőit, azokat, akik politikailag közel állnak hozzá.
Elsőként Brazíliába utazik, ahol Flávio Bolsonaróval, a korábbi elnök fiával fog találkozni, aki el fog indulni az októberben esedékes elnökválasztáson. Utána Keiko Fujimori beiktatásán vesz részt Peruban, majd Abelardo de la Espriella kolumbiai elnök eskütételére látogat el Bogotába, onnan pedig az ecuadori elnökhöz, Daniel Noboához utazik.
A felsoroltak mindegyike jobboldali és Mileiről ismert, hogy milyen közel áll Donald Trump amerikai elnökhöz. Mivel az Egyesült Államok számára Latin-Amerika ma is kiemelten fontos régió, ahol fennállnak a régi hadállások, Milei útját sokan úgy tekintik, mint Trump hírnökének látogatását.
Borítókép: Daniel Ortega nicaraguai elnök (Fotó: E19 Digital/CESAR PEREZ)
Napi