– A második negyedéves GDP-adat kapcsán jelentős a bizonytalanság. A rendelkezésre álló ágazati számok alapvetően kedvező képet festenek: az április-májusi mutatók alapján az első negyedévhez képest a kiskereskedelem kisebb, míg az ipar és az építőipar – utóbbi az ágazat januári beszakadása nyomán is – jelentősebb mértékben növekedhetett. A turizmus ezzel szemben gyengébb teljesítményt nyújthatott, amiben az iráni háború mellett az erős forintárfolyam is szerepet játszhatott. Számolni kell még emellett az aszályhelyzet miatt a mezőgazdaság visszaesésével – közölte a Magyar Nemzettel Mondár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzőke. 

Ismét a fogyasztás lehet a gazdaság növekedésének fő motorja

– Felhasználási oldalról ismét a fogyasztás lehetett a gazdasági növekedés motorja, amit a reálbérek érdemi emelkedése, valamint az év eleji kormányzati juttatások és adócsökkentések támogathatnak – magyarázta. A beruházások jelentik a legnagyobb kérdőjelet: az elmúlt időszakban ugyan megállt a visszaesés, azonban a növekedési fordulat még nem következett be a vállalati támogatások ellenére sem. 

– Összességében azzal számolunk, hogy negyedéves alapon 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, miközben az éves ráta 1,7 százalékon stagnálhatott, ugyanakkor egy nagyobb növekedés sem jelentene meglepetést az ágazati adatok alapján. A tavalyi második fél év gyengébb negyedéves növekedései miatt is az év végéig gyorsulhat a dinamika, így az év egészét tekintve két százalék alatti gazdasági bővülést prognosztizálunk, ami jövőre, kedvezőbb külső környezetben, három százalék közelébe gyorsulhat – magyarázta. 

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jelezte: ha a turizmus számaira nézünk, akkor már kevésbé kedvező a kép, a vendégéjszakák száma éves összevetésben az eddig ismert adatok alapján csökkent – ismertette. 

Jelezte: összességében persze eddig is a lakossági fogyasztás volt a növekedés fő húzóereje, ami inkább újdonságnak számít, az az, hogy az ipar is kezd felzárkózni ehhez – talán leginkább az új gyárak miatt, a külső kereslet kapcsán az eurózóna adatait nézve továbbra sem lehetünk túl optimisták. 

Jelentős kockázattal is érdemes számolni

– Van azonban egy nagyon jelentős kockázat a második negyedéves gazdasági teljesítménynél – és ez az, amire már a májusi építőipari adat is rávilágított. Az első negyedévben az előző kormányzat jelentős költekezést hajtott végre a választásokhoz kapcsolódóan. Ez nagyban tudta ösztönözni a fogyasztást, ami nyomot hagyott a kiskereskedelmi forgalomban is, meg persze számos szolgáltató ágazatot is érintett. A második negyedévben a költségvetési politika ennél jóval szigorúbb volt, azaz az első negyedév költségvetési expanziója részben (de csak részben, hiszen egyes intézkedések hatása folyamatos) kifutott – magyarázta.

Regős Gábor szerint az idei év hátralévő részében a fogyasztás továbbra is erős maradhat, ez mindenképpen húzni tudja a növekedést. Az uniós források gazdaságserkentő hatása fokozatosan jelenhet meg. Az export kapcsán nagy kérdés, hogy az iráni háború meddig tart és ez milyen gazdasági károkkal jár majd – egyre inkább úgy tűnik, hogy nem is annyira az olaj, mint a gáz ára lesz meghatározó. Ez persze nemcsak a hazai inflációra lehet kedvezőtlen hatással, de a cégek versenyképességét, illetve a külső keresletet is ronthatja. Ennek súlyosságától függ, hogy az idei növekedés a 1,5-2,0 százalékos sáv melyik részén – vagy esetleg valamivel alatta – lesz.

– A másik oldalról persze a választások utáni eufória mindenképpen pozitív hatással lehet a gazdaságra is Hosszabb távon azonban a növekedéshez szükséges lesz a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek előtérbe helyezése, az innováció erősítése is – tette hozzá.