A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallak kapcsolatos tervezet értelmében a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Az ígéretek szerint az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, mentelmi joggal. A négy elnökhelyettesből három ügyész lesz. A hivatal vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot. Elnöke éves nyilvános beszámolót készít a tevékenységéről az Országgyűlésnek.

A hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és felügyelet alá vonást rendelhet el. Munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba. Átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés, elvileg pályázaton választják ki a vezetőket. Magyar Péter azonban korábban elszólta magát, amikor az Országgyűlés június 22-i ülésen a leendő vezetőkről azt mondta: „Az egyik egy pénzügyőr, egy neves NAV-os pénzügyőr lesz…”

A Fidesz az ÁVH-hoz hasonlította a szervezetet

Szűcs Gábor fideszes honatya a kommunista pártállami diktatúra terrorszervezetéhez, az ÁVH-hoz hasonlította az NVVH-t, amely nyilvánosságra került törvénytervezet alapján akár hétköznapi állampolgárokat is vegzálhat. 

– hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő. Hozzátette: amikor a hivatal magánszemélyként vagy vállalkozóként vizsgál valakit, akkor bemehetnek az illető magánlakásába, irodájába és betekinthetnek a szerződéseibe egyéb irataiba és lementhetik azokat. „Úgyhogy jobb ha felkészülsz, mert minderről vagy értesítenek előzetesen, vagy nem” – hangsúlyozta. A politikus azt is kiemelte: ha Magyar Péter hivatala a vizsgálat során úgy ítéli meg, hogy az illető nem működik együtt, akkor magánszemélyként ötvenmillió forintig, vállalkozásként pedig ötmilliárd forintig bírságolhatnak.

A Helsinki Bizottságnak sem tetszik

Kritikákat fogalmazott meg a törvény tervezetével kapcsolatban a Helsinki Bizottság is. A jogvédő szervezet szerint „az elbitorolt közvagyon visszaszerzése” legitim cél, sőt úgy ítélik meg, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetést is folytatott. Mint írták, a kormány sokszor megerősített célja az új hivatal felállításával a társadalom igazságérzetének és az állami szervek és a közhatalmat gyakorlók közérdek iránti elhivatottságába vetett közbizalomnak a helyreállítása, az NVVH működése már ezért sem mellőzheti a legalapvetőbb jogállami normákat.

– mutattak rá.

A szervezet szerint, noha a Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ez nincs így. Álláspontjuk szerint ugyanis a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.

Már csak azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. „Bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet vonhatna magáncégeket, amennyiben megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének” – fejtették ki.