KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 28. 3 percnyi olvasás
A katasztrófa a globális technológiai szektort is megbéníthatja, mivel a térségben található mikrochip- és tech-óriások üzemei is leálltak.
A természeti katasztrófa helyi idő szerint délután 16:35-kor rázta meg Kumamoto prefektúrát. A rengés epicentruma Uki városában volt, mindössze 10 kilométeres mélységben, ami rendkívül intenzív felszíni mozgásokat idézett elő.
A földmozgás a Japán Meteorológiai Ügynökség által használt, úgynevezett shindo szeizmikus intenzitási skálán elérte a létező legmagasabb, 7-es fokozatot.
Ez a szint a gyakorlatban a totális kontrollvesztést jelenti: az érintett Uki és Hikava városokban az emberek képtelenek voltak talpon maradni, sokakat szó szerint a levegőbe lökött a föld rázkódása. A rögzítetlen nehéz bútorok felborultak, és a megerősített betonfalak is összeomlottak.
Romba dőlt lakóházakat és az utcákon hömpölygő füstöt lehetett látni az első televíziós felvételeken. Uki város tűzoltóságát elárasztották a segélyhívások, mivel a gázvezetékek és elektromos hálózatok sérülése miatt pillanatok alatt számos ponton tűz ütött ki.
A földrengést követően a japán meteorológiai szolgálat azonnal cunamiriadót adott ki az Ariake- és a Jacushiro-tenger part menti övezeteire. Minoru Kihara kabinetfőtitkár rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte, hogy akár egyméteres hullámok is elérhetik a partokat.
A hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy azonnal hagyják el a strandokat és a kikötőket, és húzódjanak magaslati helyekre. Az első hullámok vélhetően már percekkel a rengés után elérték a partvonalat, és a szakértők szerint a veszély még órákig nem múlik el, újabb hullámok bármikor érkezhetnek.
A kormány azonnal megkezdte a kritikus infrastruktúra ellenőrzését is. A kabinetfőtitkár megnyugtatásul közölte, hogy a térségben működő nukleáris erőműveknél – beleértve a Kagosima prefektúrában található Szendai létesítményt – nem észleltek semmilyen rendellenességet vagy szivárgást. Az egyik üzletben azonban bennrekedtek az emberek.
A helyi áramszolgáltató hivatalos tájékoztatása szerint a katasztrófa miatt mintegy ötvenezer háztartás maradt teljesen áram nélkül Kumamoto prefektúrában. A vállalat fokozott óvatosságra inti a túlélőket és a mentőcsapatokat: mindenkit arra kérnek, hogy a leszakadt, földön fekvő elektromos vezetékeket semmiképpen se érintsék meg.
A pánikot tovább fokozza, hogy alig 30 perccel a főrengés után egy újabb, a skálán gyenge 5-ös erősségű utórengés rázta meg ugyanezt a területet. Takaicsi Szanae miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében figyelmeztetett, hogy a következő napokban rendkívül nagy a valószínűsége egy újabb, a mostanihoz hasonló erejű főrengésnek. A kormány jelenleg is teljes erőkkel dolgozik a károk és az esetleges áldozatok pontos számának felmérésén.
A Richter-skála és a japán shindo skála közötti legfőbb különbség az, hogy míg az előbbi a földrengés energiáját méri a mélyben, addig az utóbbi a felszíni rázkódás és pusztítás mértékét mutatja meg egy adott helyszínen. A Richter-skála (magnitúdó) a földrengés abszolút méretét jelzi. Egy rengésnek mindig csak egyetlen Richter-értéke van, mert a kiindulópontban felszabaduló energia mennyisége állandó. A cikkünkben szereplő katasztrófa esetében ez a fizikai erő 7,1-es volt.
Ezzel szemben a shindo skála (intenzitás) azt mutatja meg, hogy a felszínen lévő emberek, tárgyak és épületek mit tapasztalnak a rengésből. Emiatt egy földrengésnek számtalan különböző shindo értéke van: az epicentrumban a leghevesebb (cikkünkben itt érte el a maximális, pusztító shindo 7-es fokozatot), míg a távolabbi városokban és prefektúrákban fokozatosan gyengül, így ott már csak 5-ös vagy 6-os fokozatot mértek.
Összességében tehát a Richter-skála azt mondja meg, mekkora volt maga a földrengés, a shindo skála pedig azt, hogy mennyire rázkódott a föld a lábunk alatt egy konkrét településen.
A helyiek számára a mostani tragédia lelkileg is hatalmas csapást jelent, ugyanis szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2016 áprilisában már elszenvedett a térség két egymást követő, rendkívül súlyos földrengést. Az akkori katasztrófa 278 ember életét követelte, és több mint 2800-an sebesültek meg.
A sors fanyar fintora, hogy a város szimbólumának számító Kumamoto-i várkastély a 2016-os rengések során olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a jelenlegi tervek szerint a teljes műemléki helyreállítási munkálatok egészen 2052-ig tartanak. A mostani, újabb shindo 7-es erejű mozgás minden bizonnyal újabb törést jelent a régió újjáépítési folyamatában.
A mentési munkálatok és a kármentés jelenleg is folyamatban van, a hatóságok folyamatosan frissítik a biztonsági előírásokat.
Napi