GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 28. 4 percnyi olvasás
Az uniótól és egy nemzetközi szervezettől érkeztek adóemelő és támogatásokat megvágó javaslatok.
Az elmúlt hónapokban két dokumentum is napvilágot látott arról, miként kellene az új kormánynak átalakítania a magyar adószabályokat, a nyugdíjrendszert és a lakosságnak járó állami támogatásokat. Brüsszel június 3-án adta ki legfrissebb országspecifikus ajánlásait, majd a közelmúltban, egy hete a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD publikálta kétévente megjelenő országjelentését. Utóbbit tegnap röviden úgy jellemeztük: megszorításokat javasol a kormánynak a nemzetközi szervezet, amelynek listáján az árkorlátozások kivezetése, a nyugdíjak visszavágása és adóemelések szerepelnek.
– Az unió és az OECD dokumentuma kísértetiesen hasonló javaslatokat tesz a magyar kormány számára – kezdte lapunknak Szalai Piroska, akit arra kértünk: gazdasági és politikai szempontok mentén elemezze a Tisza-kormánynak címzett ajánlásokat. A Fidesz parlamenti képviselője elöljáróban arról beszélt, hogy a helyzet nem új, a Fidesz–KDNP-kabineteknek is rendre lakossági megszorításokat javasolt a két szervezet. Az Orbán-kormányok ezeket a tanácsokat nem fogadták meg, ehelyett úgy értek el gazdasági fejlődést, hogy bevonták a közteherviselésbe a nagy vállalatokat.
A Tisza a jelek szerint éppen ellenkezőleg cselekszik majd és inkább a lakossági megszorítások irányában indul el – mondta Szalai Piroska, erre pedig abból következtet a képviselő, hogy Magyar Péter kormánya nem kívánja fenntartani a nagy cégek különadóit.
A Fidesz képviselője szerint az EU júniusi ajánlásai és az OECD mostani országjelentése kapóra is jöhet a kormánynak. Például azért, mert mindkét dokumentum olyan adóreformot javasol, amely felszámolná a mostani egykulcsos személyi jövedelemadózást és progresszív rendszert vezetne be, a jelenlegi családi adókedvezmények, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének szűkítésével. – Mindkét dokumentum túlzottan bőkezűnek tartja a kedvezményeket, és szociális alapú, célzott, azaz a mostaninál jóval kisebb kör számára javasol kedvezményeket – fogalmazott Szalai Piroska, aki szerint akár az is elképzelhető, hogy
teljesen kiiktatnák a családok kedvezményeit.
Hozzányúlna az EU és az OECD a nyugdíjrendszerhez is, az ugyanis szerintük nem fenntartható. – Akkor nem fenntartható a jelenlegi szisztéma, ha a foglalkoztatás és a reálkereset csökkenne. Jelenleg azonban a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája majdnem 81 százalék, ami az unióban a nyolcadik legmagasabb, a hazai reálkereset-növekedés pedig a legnagyobb az EU-ban és az OECD országok között is. Ezek a kimagaslóan jó munkaerőpiaci mutatók a zálogai a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett rá: ma egymillióval dolgoznak többen, mint 2010-ben, az átlagkereset pedig közel négyszerese az akkorinak, emiatt jóval magasabb a társadalombiztosítás bevétele. – Ez adta a hátteret ahhoz, hogy az Orbán-kormány bevezesse a 13. és a 14. havi nyugdíjat – jegyezte meg a képviselő, majd rámutatott:
az OECD és az EU is kivezetné ezeket, ahogy a nők 40-et is, miközben a nyugdíjkorhatár emelését is szorgalmazzák.
A Fidesz politikusa négy további javaslatot emelt még ki. Az egyik, hogy mindkét dokumentum szélesebb körben adóztatná meg a tőkejövedelmeket. Az államadósság-kezelő legutóbbi jelentése szerint 1,4 millió lakossági állampapírral rendelkező ügyfél van Magyarországon, emellett közel 440 ezer gyermeknek gyűlik pénz babakötvényben. – Ezek a számok is mutatják, hogy a lakosság jelentős részét érintené az adómentesség eltörlése. Ha ezt a javaslatot megvalósítja a kormány, akkor a mostani 20 százalékról könnyen visszaeshet a 2010-es 2-3 százalékra a lakossági állampapír-megtakarítások aránya, ez pedig külföldi hitelfelvételnek nyitna utat.
Megeshet, hogy az állam kevesebbet fizetne, de a kamat újra külföldre menne, és nem a magyar lakossághoz kerülne, vagy nem maradna a hazai gazdaságban, ahogyan most.
Második pontként Szalai Piroska a vagyonadóról beszélt, az ugyanis szintén szerepel az EU és az OECD ajánlásaiban. – Ez azért érdekes, mert Európában az utóbbi időben még olyan országban is kivezették a vagyonadót, ahol több mint egy évszázadon át létezett. – Ráadásul éppen az OECD mutatta ki, hogy hosszabb távon ez az adó a GDP-t 4-5 százalékkal csökkenti – mondta a képviselő, aki harmadikként az otthonteremtést említette meg. Az EU és az OECD javaslata is tartalmazza az otthonteremtési programok – azaz a jelenlegi lakástámogatások – kivezetését. – Ezt láttuk már 2002-ben is, amikor az Orbán kormány támogatott hitelét megszüntette Medgyessy Péter, s jött helyette a devizahitel, amiből aztán alig tudtuk kimenekíteni honfitársainkat – fogalmazott a Fidesz politikusa. Felidézte: akkor is beszéltek bérlakásprogramokról.
Bár semmi nem lett belőlük, azt tudni kell, hogy a bérlakásprogram a lakások tulajdonosainak igazán jó, azok pedig sokszor külföldi befektetők.
A negyedik pedig a rezsicsökkentés. – A javaslatok a környezeti fenntarthatóság álcája mögé rejtik a rezsicsökkentés kivezetésének javaslatát. A két szervezet szerint a környezetre káros fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatások megszüntetendők. Ez brutális inflációt indítana el, s hatalmas elszegényedéshez vezetne – jelentette ki Szalai Piroska. Hozzátette: a magyar átlagos lakossági energiaköltség (áram, gáz, más díjak és adók) az uniós átlag 38 százalékát teszik ki, ami a legalacsonyabb egész Európában. Csehországban például ez az érték 106 százalék, Lengyelországban pedig 84 százalék. Szalai Piroska úgy számolt: ha a lakosság és a mikrovállalkozók számára elérhető rezsitámogatás megszűnne, felugrana a magyar érték is a cseh vagy a legalább a lengyel szintre.
A duplázódás vagy háromszorozódás pedig szerinte olyan terhet róna a lakosságra, ami sokak számára elviselhetetlen lenne.
Összegzésképpen a képviselő úgy látja, hogy ha a két ajánlásban szereplő megszorításokat megvalósítja a kormány, akkor olyan mértékben szivattyúznák ki a lakosságtól a pénzt, hogy az nagyobb krízist okozna, mint amilyet a Bokros-csomag. A Fidesz képviselője ezután egészen drámai folyamatot vázolt fel. Az infláció éves szinten is húsz százalék fölé ugorhat, ami magával hozhatja a reálkereset jelentős csökkenését, ezzel pedig a társdalom egyes széles rétegeinek elszegényedését. Fenyegetne annak réme is, hogy a foglalkoztatási ráta jelentősen esik, hiszen ha szűkül a keresetek vásárlóereje, akkor a szolgáltatásokat nyújtó kkv-knál csökken a forgalom, ami elbocsátásokhoz vezethet. A romló foglalkoztatásból pedig az következik, hogy mérséklődnek a nyugdíjrendszer bevételei, s akár az is kérdésessé válhat, hogy az állam tud-e időben nyugdíjat fizetni. Innen pedig már csak idő kérdése, mikor kell a kormánynak segítséget kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól, vagy mikor fognak hozzá annak az állami vagyonnak a kiárusításához, amelyet az Orbán-kormányok vásároltak vissza külföldi kézből, s ami jelenleg számottevő költségvetési bevételt termel. Mindezek alapján Szalai Piroska szerint világos: nem akármiért emlegette tusványosi beszédében Orbán Viktor, hogy közeleghet az ország ötödik kifosztása.
Napi