Az Országgyűlés 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti többséget a Mi Hazánk képviselői egészítették. A Fidesz és a KDNP viszont nemet mondott az Hatóságra.

A jogszabály indoklása célnak nevezi egy olyan jogi keret létrehozását, ami biztosítja a közvagyon védelméhez, a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárásához és a vagyonvisszaszerzéshez szükséges feladatok hatékony ellátását az NVVH számára. A szöveg benyújtói hozzáteszik, hogy a közvagyon sérelmével összefüggő cselekmények megelőzése, feltárása és szankcionálása kiemelt közérdek, aminek érvényesítéséhez olyan szervezetre van szükség, ami a közvagyon védelmére irányuló feladatokat egységes szemlélettel és megfelelő hatáskörökkel látja el. Az NVVH a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében jár el – idézi az MTI a jogszabályt.

Az ügyészség – e törvényben meghatározott kivételekkel – nem gyakorolhatja e törvényben meghatározott hatáskörét az NVVH-nak az ügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozata meghozatalát követően. Ha az eljárási cselekmény elvégzésével járó késedelem az eljárási cselekmény eredményességét ó veszélyeztetné, akkor az ügyészség köteles elvégezni az olyan eljárási cselekményt, amelyre az NVVH-nak az ügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozata hiányában jogosult lenne, köteles azonban erről az NVVH-t haladéktalanul tájékoztatni

– ez a módosítás már az NVVH törvénycsomag későbbi verziójába került be.

Az indokolásban sem kertelt a tiszás törvényalkotó.

A szabályozás egyértelművé teszi az ügy saját hatáskörbe vonásának az ügyészség hatáskörére gyakorolt joghatását. Az NVVH saját hatáskörbe vonásával nem csupán az NVVH eljárási hatásköre nyílik meg, hanem egyidejűleg megszűnik az ügyészség azon, e törvényben meghatározott hatásköreinek gyakorlási lehetősége is, amelyek az ügy saját hatáskörbe vonása következtében az NVVH-hoz kerülnek. Az ügyészség ugyanakkor továbbra is gyakorolhatja azokat a hatásköreit, amelyeket az ügy saját hatáskörbe vonása nem érint, így különösen a törvényesség érdekében igénybe vehető jogorvoslati jogosultságait. A szabályozás emellett biztosítja, hogy az ügy saját hatáskörbe vonása ne vezessen valamely halaszthatatlan eljárási cselekmény elmaradásához vagy eredménytelenségéhez. Ennek érdekében az ügyészség a hatáskörének korlátozása ellenére is köteles elvégezni azt az eljárási cselekményt, amelynek elvégzésére az ügy saját hatáskörbe vonása hiányában jogosult lenne, amennyiben az NVVH előzetes tájékoztatása, illetve intézkedésének bevárása olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztetné. E kötelezettség célja, hogy az ügyészség a halaszthatatlan intézkedések megtételével támogassa az NVVH eljárását

- indokolták a hatáskörök átalakítását.

A tét nagy

A kormányzat még előző nap is arról kommunikált, hogy az elmúlt két évtizedben felfoghatatlan nagyságú összeg, becslések szerint több tízezer milliárd forint vándorolt az államtól magánzsebekbe korrupciós bűncselekmények és jogellenes ügyletek során. Ez a pénz az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy fejlesztéséből hiányzik: a köz gyarapodása helyett magánvagyon lett belőle.

A Miniszterelnökség szerint a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához, az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül működik majd, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz.

A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, mentelmi joggal, a négy elnökhelyettesből hárman ügyészek lesznek.

A hivatal elnökének éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Emellett munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit, a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.––