Az Országgyűlés hosszan vitatja a Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszter által felterjesztett törvénymódosítást, amely visszaállítaná a vármegyék és főispánok elnevezését.

• A miniszter szerint a modern megye, valamint a kormánymegbízott elnevezés sokkal inkább az intézmények ügyfélközpontúságáról szól,
• az ellenzék politikusai azonban azt hangsúlyozzák, hogy ezeket Rákosi Mátyás idején vezették be, hasonló címszavak alatt.

A KDNP-t vezető Rétvári Bence azt is felemlegette, hogy ha a megyék nevéből ki kell venni a feudálisnak hangzó „vár” szórészt, akkor esetleg települések nevéből vagy a saját vezetéknevéből is kivehetnék, így akár Réti Bence névvel indulhatna a következő választásokon is.

A Tisza képviselői elutasították a vádakat, és felemlegették, hogy 2011-ben már felmerült a kérdés, és akkor maga Lázár János fogalmazott úgy, hogy az ilyen elnevezések érzékenyen érinthetik az egykori kubikus- vagy cselédcsaládok sarjait, ezért nincs helyük a 21. századi Magyarországon.

Magyar Péter a Fidesz és a KDNP felszólalásaira reagált, amelyek elsősorban a választási kampányban tett ígéretek szó szerinti számonkérésével igyekeztek keretezni a Tisza mintegy három hónapja tartó kormányzását.

A miniszterelnök amellett, hogy hazugnak nevezte az ellenzéki politikusok állításait, elsősorban azt kérte számon, hogy miért szavaztak olyan intézkedések ellen, amelyek lehetővé teszik hazahozni az Európai Bizottsággal tárgyalt mintegy 6000 milliárd forintnyi forrás lehívását.

Bár a kampányban valóban elhangoztak például a iskolakezdési támogatás, valamint az áfacsökkentések különböző verziói, azt már akkor is tudni lehetett, hogy a Tisza-kormánynak meglehetősen szűk mozgástere lesz ilyen intézkedéseket hozni, a költségvetés jelentős hiánya miatt.

Itt főleg a kedvezmények érintettségi körét kritizálják a korábbi kormánypártok politikusai. Azt teszik szóvá, hogy 700 helyett 400 ezer gyermeket fog első körben érinteni a támogatás, és az áfaeltörlés egyelőre csak a vényköteles gyógyszereket érinti.

A Mi Hazánk frakcióját vezető Toroczkai László rendpárti kormányzásra szólította fel a Tisza-kormányt, mivel szerinte a „liberális” hozzáállás tipikusan a bűnözők érdekeit helyezi előtérbe az áldozatokéval szemben.

A kérdésre válaszolva Magyar Péter miniszterelnök kritizálta az ellenzéki képviselő Orbán-kormányhoz való elnézőbb viszonyulását, és elmondta:

nem ideológiai keretek között kell értelmezni a rendfenntartást, hanem gyakorlatiasan kell hozzáállni a kérdéshez.

Ehhez egyrészről meg kell oldani a rendfenntartó szervek állományhiányát, hogy valóban fel tudjanak lépni az illegális cselekményekkel szemben, de egyúttal a megelőzésre is komoly figyelmet kell fordítani.

Hegedűs Zsolt az új egészségpolitika alapjairól beszélt a keddi ülésrend indulásakor. Elmondása szerint csak őszintén érdemes beszélni az egészségügy helyzetéről és jelenleg egyszerűen

túl sok beteg vár túl sokáig, miközben szakorvosok és dolgozók tízezrei hiányoznak a rendszerből.

Az egészségügy minisztérium hétfőn este hozta nyilvánosságra új szervezeti és működési szabályát, amelyről a Portfolio-n részletesen beszámoltunk.

A forrásteremtés kérdésére egyelőre a prioritásváltás a válasz. Ezzel kapcsolatban felemlegette, hogy az Orbán-kormány állítólagos „Tisza-adó” kampányának árából például 4000 csípőprotézis-műtétet lehetett volna elvégezni.

A kormány azonnal 3,6 milliárd forintot különített el a kórházi hűtés rendbetételére 32 meghatározott helyszínen, amelyek közül 18 kórházban már be is fejezték a munkálatokat. Emellett kiemelte, hogy eltörölték a vényköteles gyógyszerek áfáját, és az orvosi, illetve dolgozói életpályamodell újragondolását is említette.

Hegedűs alapvetően azt hangsúlyozta, hogy igyekeznek gyors eredményeket felmutatni, de nem lehet egyik pillanatról a másikra újjáépíteni a rendszert.

Hétfőn az Alkotmánybíróság tagjává választották Sonnevend Pált, Magyar Péter pedig újabb áfacsökkentéseket jelentett be, köztük a tűzifa forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra mérséklését, amelyről a ma 9 órától induló ülésszakon fognak hivatalos döntést hozni.

A keddi nap legfontosabb szavazása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvény elfogadása lesz. Az új szervezet létrehozása része a Tisza-kormány Európai Unió felé tett korrupcióellenes vállalásainak: egy politikailag és szervezetileg független, az eddigi intézményeknél jóval szélesebb hatáskörökkel rendelkező szerv felállításával erősítenék meg a közpénzek védelmét és a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzését.

Az NVVH egyszerre kap majd pénzügyi elemzési, nyomozással összefüggő, vádképviseleti és polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat.

Törvényben meghatározott ügyekben közvádlóként képviselheti az állam büntetőigényét, felkutathatja és azonosíthatja a jogellenesen megszerzett vagyonelemeket, továbbá eljárásokat kezdeményezhet azok visszaszerzése és a további vagyonkimentések megakadályozása érdekében.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választhatja majd meg, az elnöknek pedig évente be kellene számolnia a szervezet tevékenységéről. Az NVVH munkatársai emellett nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A kormány várakozása szerint az egy szervezeten belül összpontosított jogosítványok az eddigieknél gyorsabb és összehangoltabb ügymenetet tehetnek lehetővé.

Magyar Péter hétfői közlése szerint

a Tisza-kormány tavaszi megalakulása óta már mintegy 1300 milliárd forintnyi közpénz felhasználásával összefüggésben tettek feljelentést, indult nyomozás vagy merült fel visszaélés gyanúja.

Ezeket az ügyeket jelenleg a meglévő hatóságok vizsgálják, az NVVH létrehozása azonban a későbbiekben jelentősen lerövidítheti a feltárás, a büntetőjogi fellépés és a közvagyon tényleges visszaszerzése közötti folyamatot. Emellett azonban más fontos ügyekről is döntés várható a keddi ülésen.

Szavaznak a közösségi közlekedés átalakításáról szóló törvénycsomagról is, amely egy országos közlekedésszervező és egy állami gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásának jogi feltételeit teremti meg, ezzel segítve az uniós helyreállítási alapból finanszírozott vasúti járműfejlesztések végrehajtását.

Ugyancsak az uniós források lehívásához kapcsolódik a magyar helyreállítási terv energetikai vállalásait végrehajtó törvénycsomag. A módosítások elsősorban a megújuló energiaforrások és a geotermikus energia hasznosításának felgyorsítását célozzák, így elfogadásuk az Európai Bizottsággal kialkudott mérföldkövek teljesítésében is szerepet játszik.

A parlament mindezeken túl dönt a tűzifa áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentő, az RRF-hez és egyes kormányprogramokhoz kapcsolódó adócsomagról, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer módosításáról, valamint egyes kriptoeszköz-átváltási szabályok hatályon kívül helyezéséről. A keddi ülés ismét Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik majd.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán