A diploma már nem kiváltság, hanem alapkövetelmény a régióban. Miközben a BB tengely országaiban húsz év alatt csaknem megduplázódott a fiatal diplomások aránya, Magyarország hiába lépett előre, a versenytársak gyorsabban fejlődtek. Megnéztük, kik zárkóztak fel a leglátványosabban, kik maradtak le.

Kevés mutató változott olyan gyorsan a régióban, mint a fiatalok körében lévő diplomások aránya. Ami két évtizede még sok országban szűk réteget jellemzett, mára széles körben  elterjedt.

Ez nem pusztán oktatási kérdés: a munkaerőpiac szerkezetét, a gazdaság innovációs képességét és a társadalom fejlődési irányát is tükrözi.

A BB tengely tizenegy országában ez az arány az elmúlt húsz évben látványosan emelkedett, jóllehet eltérő kiindulópontokról és eltérő ütemben. 

Az itt vizsgált mutató a 25–34 éves korosztály felsőfokú végzettségi arányát méri, vagyis azt, hogy a pályakezdő és fiatal felnőtt generációból hányan rendelkeznek diplomával. Ez a korosztály jól mutatja az oktatási rendszer aktuális kibocsátását, és előrejelzi, milyen irányba alakul majd a munkaerő képzettségi szerkezete a következő évtizedekben. 

Megduplázódott a régió átlaga

A régiós átlag húsz év alatt csaknem megduplázódott: 2005-ben még 22,5 százalék volt, 2015-re 36,3 százalékra, mára pedig csaknem 41 százalékra emelkedett. A bővülés a teljes időszakban folyamatos volt, bár az utóbbi években a tempó mérséklődött. A régió tehát általánosságban gyors felsőoktatási expanzión ment keresztül, amely a kétezres évek elején indult és a tizes években tetőzött. 

A jelenlegi rangsor élén kiemelkedő fölénnyel Litvánia áll, ahol a fiatal felnőttek 60,8 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Litvánia a teljes vizsgált időszakban az első helyen állt, és a mutató értéke 2005 óta közel huszonnégy százalékponttal nőtt. Mögötte számos ország szorosan helyezkedik el: Lengyelország (45,2 százalék), Lettország (44,7 százalék), Észtország (44,3 százalék) és Szlovénia (42,8 százalék) gyakorlatilag egymás nyomában következik. Ezek az országok mind a régiós átlag felett teljesítenek, és a közöttük lévő eltérés mindössze néhány százalékpont. 

A felzárkózás tekintetében Lettország és Csehország pályája a leglátványosabb.

Lettországban a felsőfokú végzettség aránya húsz év alatt 21,7 százalékról 44,7 százalékra nőtt, vagyis több mint a duplájára. Csehország ennél is nagyobb arányú bővülést mutat: a 2005-ös 14,2 százalékról 36 százalékra emelkedett, ami közel két és félszeres növekedés – ez a teljes mezőny legnagyobb arányú előrelépése. Horvátország szintén erőteljesen zárkózott fel: a 18 százalékos kiinduló értékről 42 százalékra emelte arányát, és két helyet lépett előre a rangsorban. 

A magyar adat javult, mégis lecsúsztunk a rangsorban

Magyarország esetében a kép összetettebb. A felsőfokú végzettség aránya 2005-ben 19,6 százalék volt, mára 32,6 százalékra nőtt – ez önmagában érdemi bővülés. A régiós összevetésben azonban Magyarország három helyet vesztett: a húsz évvel ezelőtti hetedik helyről a tizedikre csúszott vissza. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar mutató a 2010-es évek közepétől egy időre gyakorlatilag stagnált, miközben a többi ország tovább növelte a diplomások arányát. A magyar érték 2013 és 2024 között nagyjából a 30–33 százalékos sávban mozgott, érdemi emelkedés nélkül. 

A rangsor végén Románia található, ahol a fiatal felnőttek mindössze 23 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Románia a teljes vizsgált időszakban az utolsó helyen állt, és a helyzetet tovább árnyalja, hogy a mutató az utóbbi években enyhén csökkent: a 2017-es 25,6 százalékos csúcsról 23 százalékra mérséklődött. Ez a régió általános emelkedő trendjével ellentétes irányú, és arra utal, hogy a román felsőoktatási expanzió a többi országéhoz képest lassabban halad. Bulgária ezzel szemben érdemi javulást mutat: a 23,7 százalékos kiinduló értékről 41,2 százalékra emelte arányát, és az utóbbi év adata kifejezetten erős növekedést jelez.

A húsz éves adatsor azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettség arányának növekedése a BB tengely országaiban általános és tartós folyamat volt. A kiindulópontok rendkívül eltérőek voltak – a román 13,5 százaléktól a litván 36,9 százalékig -, a növekedés iránya azonban szinte minden országban azonos volt.

A régió egésze látványosan közeledett a fejlett gazdaságokra jellemző magas képzettségi szintekhez, és mára több országban a fiatal felnőttek többsége rendelkezik diplomával. A különbségek a kibővült felsőoktatás után ma már inkább a tempóban és a legfrissebb tendenciákban mutatkoznak meg, mintsem az irányban. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.