A BB tengely országai között ma is másfélszeres különbség van abban, hogy a GDP mekkora részét fordítják közoktatásra. Az elmúlt harminc évben a régiós átlag alig változott, de a sorrend jelentősen átrendeződött: a balti államok stabilan az élre kerültek, Magyarország pedig visszacsúszott a mezőny második felébe. Az oktatás minőségét önmagában nem ez a mutató dönti el, de jól megmutatja, mely országok tekintik valódi stratégiai befektetésnek a jövő generációit.

Egy társadalom hosszú távú fejlődésének egyik legfontosabb alapja az oktatás. Hogy egy állam mennyit áldoz rá, sokat elmond a prioritásairól. A közoktatási kiadások GDP-hez mért aránya azt mutatja meg, hogy egy gazdaság teljesítményének mekkora hányadát fordítja az állam az oktatási rendszer finanszírozására. A mutató önmagában nem méri az oktatás minőségét, de jól jelzi, mekkora erőforrást csoportosít egy ország erre a területre.

A BB tengely tizenegy országában e mutató mentén három évtized alatt viszonylag stabil, de országonként eltérő kép rajzolódik ki. 

A balti államok tartósan az élmezőnyben

A régiós átlag három évtized alatt keveset változott: 1995-ben a GDP 5,5 százaléka volt, mára 5,2 százalék. A köztes időszakban a mutató enyhén csökkent – a 2010-es évek közepén átmenetileg 4,6 százalék közelébe süllyedt -, majd az utóbbi években ismét emelkedett. A relatív állandóság mögött azonban jelentős országos eltérések és átrendeződések húzódnak. 

A jelenlegi rangsor élén Észtország áll, ahol a közoktatási kiadások a GDP 6,3 százalékát teszik ki. Észtország a teljes vizsgált időszakban a legmagasabb szinten költött oktatásra, bár az érték a kilencvenes évek 7 százalék feletti szintjéről fokozatosan mérséklődött. Mögötte Lettország (6,1 százalék), majd Lengyelország (5,6 százalék), Litvánia és Szlovénia (egyaránt 5,5 százalék) következik. A balti államok tehát egységesen a mezőny felső felében helyezkednek el. 

A rangsor alsó végén Románia áll, ahol a közoktatási kiadások a GDP 4 százalékát teszik ki. Románia a teljes vizsgált időszakban a legalacsonyabb szinten finanszírozta oktatását, és az érték csak kismértékben emelkedett a kilencvenes évek 3,3 százalékos szintjéhez képest. Felette Bulgária (4,3 százalék) és Csehország (4,5 százalék) helyezkedik el; mindkét ország a régiós átlag alatt költ oktatásra. 

Magyarország enyhén visszacsúszott

A rangsor legjelentősebb átrendeződése Horvátország esetében figyelhető meg. A kilencvenes években Horvátország a GDP 6,2 százalékát fordította oktatásra, ami a régió harmadik legmagasabb értéke volt. Mára ez az arány 5 százalékra csökkent, és az ország a hetedik helyre esett vissza — ez négy helynyi visszaesés, a teljes mezőny legnagyobb negatív irányú elmozdulása. Ezzel szemben Litvánia három helyet lépett előre a rangsorban, Lettország és Lengyelország pedig két-két hellyel javított pozícióján. 

Magyarország esetében a közoktatási kiadások aránya 1995-ben a GDP 5,5 százaléka volt, mára 4,9 százalékra csökkent. A rangsorban ez két helynyi visszaesést jelentett, a hatodik helyről a nyolcadikra. A magyar mutató a 2010-es évek elején még 5,5 százalék körül mozgott, majd fokozatosan alácsúszott öt százalék alá, és az utóbbi években a 4,3 és 4,9 százalék közötti sávban maradt.

A magyar oktatásfinanszírozás tehát a három évtized alatt mérsékelten csökkenő GDP-arányt mutat. 

A három évtizedes adatsor szerint tehát a közoktatás finanszírozása a BB tengely országaiban viszonylag szűk sávban mozog: a jelenlegi értékek 4 és 6,3 százalék között szóródnak. A régió országainak többsége stabilan tartja oktatási kiadásait, bár a legtöbb esetben enyhe csökkenés figyelhető meg a kilencvenes évek szintjéhez képest. A balti államok tartósan a magasabb, Románia és Bulgária pedig tartósan az alacsonyabb tartományban költ oktatásra. A különbségeket elsősorban az eltérő költségvetési prioritások és a gazdasági szerkezet sajátosságai magyarázzák. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.