Harminc év alatt majdnem egy évtizeddel hosszabb lett az élet a BB tengely országaiban – de nem mindenhol ugyanúgy. Miközben Észtország történelmi felzárkózást hajtott végre, Bulgária leszakadt, a Covid pedig néhány hónap alatt eltüntette egy évtized fejlődését. A születéskor várható élettartam talán a legösszetettebb mutató: egyszerre mesél az egészségügyről, az életmódról, a gazdaságról és egy ország válságállóságáról.

Egy 1995-ben, Lettországban született csecsemő az akkori halálozási viszonyok mellett a 67. életévét sem érte volna meg. Ma ugyanez a szám tíz évvel magasabb. A születéskor várható élettartam a BB tengely országaiban az elmúlt három évtizedben többet mozdult, mint a legtöbb eddig vizsgált mutató – és egyben a legösszetettebb is közülük, hiszen

egyetlen adatba sűríti mindazt, ami egy társadalom egészségi állapotát alakítja: az orvosi ellátástól az étkezési szokásokon és a közlekedésbiztonságon át a munkakörülményekig. 

Érdemes tisztázni, mit mér pontosan ez a szám. A születéskor várható élettartam azt fejezi ki, hány évig élne egy most született gyermek akkor, ha egész életében az adott év halálozási viszonyai maradnának érvényben. Nem jóslat tehát arról, meddig él majd a ma született nemzedék, hanem

pillanatfelvétel az adott év halandóságáról.

Éppen ezért képes egyetlen év alatt is nagyot zuhanni vagy emelkedni – amint azt a járvány évei meg is mutatták. A magasabb érték hosszabb élettartamot jelent, a rangsort tehát eszerint kell olvasni. 

A régiós átlag három évtized alatt látványosan emelkedett: az 1995-ös 70,6 évről 2009-re 74,9-re, 2019-re 77,4-re, mára pedig 78,2 évre. Ez csaknem nyolc év – a pálya azonban korántsem volt egyenletes emelkedés. A jelenlegi rangsor élén Szlovénia áll 82,3 évvel, mögötte Csehország 80 évvel; a két ország mind a négy időpontban ugyanazt a pozíciót foglalta el, ami figyelemre méltó állandóság. Harmadik Észtország (79,3), majd Horvátország (78,9), végül Lengyelország és Szlovákia következik, egyaránt 78,4 évvel. 

Együtt kezdték a balti államok, aztán szétváltak

A mezőny legnagyobb elmozdulása Észtországé: a mutató 1995 és 2024 között 67,5 évről 79,3-ra emelkedett, ami 11,8 éves növekedés és hét helynyi előrelépés, a tizedik helyről a harmadikra. Lettország abszolút értékben hasonlóan nagyot lépett, kereken tíz évvel. A balti számok mögött húzódó történet azonban magyarázatot igényel. 1995-ben a régió három legalacsonyabb értéke Lettországé (66,4), Észtországé (67,5) és Litvániáé (69,0) volt: a kilencvenes évek eleji átalakulás a posztszovjet térségben halandósági válsággal járt, amely elsősorban a munkaképes korú férfiakat érintette, és amelyet a keringési rendszer betegségei, az alkoholfogyasztás, valamint a baleseti és erőszakos halálokok együttesen alakítottak. A vizsgált időszak kezdőéve tehát épp e válság mélypontjának közelébe esik, ami a balti államok későbbi emelkedésének jelentős részét megmagyarázza. 

A három balti ország azonban nem együtt haladt tovább. Az ezredforduló után pályájuk szétvált: Észtországban folyamatos volt a javulás, Lettországban és Litvániában viszont a kétezres évek közepén újabb visszaesés következett – a lett érték 2006-ra 70,9-re, a litván 2007-re szintén 70,9-re süllyedt. Litvánia így 2009-ben 72,9 évvel a mezőny utolsó helyén állt, mára viszont a hetedik helyre lépett. A balti helyezéseket egyébként nagyrészt a férfiak halandósága alakítja: az Eurostat szerint 2024-ben Lettországban volt a legnagyobb a nemek közötti szakadék az egész unióban, 9,8 év. 

A legutóbbi öt év adatai önmagukban félrevezetőek lennének. A 2019 és 2024 közötti változás minden országban pozitív, de szerény: 0,4 és 1 év közötti. A két időpont között azonban nem lassú emelkedés, hanem mély zuhanás és gyors visszapattanás húzódik. A régiós átlag 2021-re 77,4-ről 75,1 évre esett, épp csak meghaladva a 2009-es szintet: a régió átlaga átmenetileg nagyjából egy évtizednyi emelkedést veszített el. A legnagyobb visszaesés Bulgáriában következett be, ahol a mutató 71,2 évre csökkent – ez lényegében az 1995-ös bulgáriai szint (71,1), vagyis az érték rövid időre oda tért vissza, ahonnan huszonhat évvel korábban indult. Szlovákiában 74,6-ra, Romániában 72,8-ra esett a szám. Az időzítés is jellegzetes: míg Nyugat- és Dél-Európa több országában a halandósági többlet zöme már 2020-ban jelentkezett, a régiót a hatás túlnyomórészt 2021-ben érte el. Egyetlen kivétel akad: Szlovéniában a mélypont már 2020-ban bekövetkezett, és a visszaesés is itt volt a legkisebb, pontosan egy év. 2024-re valamennyi ország meghaladta a járvány előtti szintjét. 

Magyarország végig a középmezőnyben

Magyarország a középmezőny alsó részében helyezkedik el. A születéskor várható élettartam 1995 és 2024 között 69,8 évről 76,7-re nőtt, ami 6,9 éves bővülés, nagyjából a régiós átlagnak megfelelő ütem. A rangsorban Magyarország egy helyet csúszott vissza, a hetedikről a nyolcadikra. A járvány alatt a magyar mutató 76,3-ról 74,1-re esett, majd helyreállt; a legutóbbi öt év nyeresége ugyanakkor 0,4 év, ami a mezőny legkisebb ötéves emelkedése. 

A rangsor végén Bulgária áll 75,8 évvel, előtte Lettország (76,4) és Románia (76,5). Bulgária esetében figyelhető meg a mezőny legjelentősebb lefelé irányuló elmozdulása: az 1995-ös hatodik helyről a tizenegyedikre került, öt helynyi visszacsúszással, és a harmincéves nyeresége is itt a legkisebb, 4,7 év. A bolgár mutató mélypontja 1997-ben volt, 70,4 évvel, egybeesve az ország akkori pénzügyi válságával. Érdemes megjegyezni, hogy a korábban vizsgált orvoslétszám és a várható élettartam nem mozog együtt: Bulgáriában jut a legtöbb orvos a lakosságra a régióban, miközben a várható élettartam itt a legalacsonyabb – a két mutató tehát egymástól független dimenziót ír le. 

A harminc éves adatsor egyértelmű tendenciát rajzol ki: a BB tengely minden országában emelkedett a születéskor várható élettartam, a nyereség a bolgár 4,7 évtől az észt 11,8 évig terjed. A mezőny szórása közben szűkült, az 1995-ös 7,6 évről 6,5-re, vagyis az országok valamelyest közelebb kerültek egymáshoz – miközben a rangsor két vége figyelemre méltóan állandó maradt, és a nagy mozgások szinte kizárólag a balti térségben zajlottak.

A járvány évei ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy ez a mutató mindkét irányban gyorsan mozdulhat, és hogy a hosszú távú emelkedés mögött nem törésmentes pálya húzódik. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.