Az első félév forinterősödése nagyon érzékenyen érintette azokat, akik a korábbi árfolyamgyengítő jegybanki politika ellen védekezve euróban takarítottak meg. A forint vs. euró kérdésben viszont az az igazán fontos, hogy ki és miért tartja euróban vagy dollárban a befektetésének egy részét. A tudatos vagyonkezelésben meglévő igazi stratégiai szempontok ugyanis többet számítanak fél évnyi devizamozgásnál.

Eur-óóó… ez nem elírás. Azok, akiknek nem volt kifejezett stratégiájuk az eurótartásra, –mint a fentebb említett biztonságkeresés – a forint elmúlt pár hónapját nézve azt gondolhatják, hogy rossz döntést hoztak. Hogy mit jelent ez? Sokan – félve valamilyen Magyarországot vagy a forintot érintő negatív hatástól – inkább euróban tartják megtakarításaik jelentős részét. Mondhatni, bevezették maguknak az eurót. Mindez kapcsolódik a pénz pszichológiájához – érdemes a könyvet is elolvasni róla.

A legtöbben tehát stratégiát építettek fel arra, milyen legyen a devizaarány, illetve a kötvény-, részvény-, ingatlan- és céges vagyon aránya a portfólióban. Ha nagy változás történik a körülményekben, mint most is, akkor a stratégiát felül lehet vizsgálni. De a hosszútávú stratégia fontosabb, mint a féléves devizamozgások. Jómagam például pontosan tudom, miért és mennyi eurót, illetve dollárt tartok a portfóliómban.

Kicsit sem zavar a forinterő, nem forintban nézem a hozamot, hanem saját devizában. Nem spekulálok, hosszútávú céljaim vannak.

A forint mostantól euró, ha hiszünk a csatlakozásban

Matolcsy György idejében a folyamatos forintleértékelődés miatt nem okozott különösebb problémát az eurótartás, azok számára sem, akik forintban nézik a vagyonuk értékét, hiszen a csúszó leértékelés miatt körülbelül annyit gyengült a forint, amekkora a kamatkülönbözet volt. Forintban nézve szinte mindegy volt, hogy valaki forintban vagy euróban tartotta a megtakarítását.

2026 első félévében, szigorúan véve azonos kockázati szinten, azok jártak jól, akik forintban tartották a megtakarításaikat, mivel eltűnt a forint leértékelésre játszó politika. Volt egy nagy riadalom a Hormuzi-szorost ért blokád miatt, ami még most sem oldódott meg teljesen, de egyelőre megtanultunk együtt élni a problémával, ahogy az ukrajnai háború okozta nehézségekkel is.

Rövid távon nem biztos, hogy a forint a nyerő

Ha előre tekintünk, nem biztos, hogy a jövőben is a forint tartása lesz a nyerő. Számos elemző gyengébb forintot vizionál. Csökkent az infláció – és az inflációs várakozás is –, ami hatással van a kamatokra. Az alapkamat vágása is indokolt, csökkennek a kötvényhozamok is. Kevésbé lesz érdekes a forint a carry tradereknek, ami magával hozhatja a gyengülését is, hiszen megszűnik a nagy vételi erő a forintpiacról. Van persze számos forint erőre ható tényező is, mint az uniós források, ezért nehéz jóslatokba bocsátkozni, hol lesz az árfolyam 2026 év végén.

Egy másik érdekes összefüggést is érdemes figyelembe venni. Ha a dollár megítélésében változás történik, és erősödik a dollár az euróval szemben, a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint – szinte mindig gyengülnek. Bár logikátlannak tűnhet, hogy két európai deviza egymáshoz viszonyított értékét egy amerikai pénznem mozgassa, a háttérben meghúzódó piaci mechanizmusok közvetlen és erős láncreakciót indítanak el: gyengülhet a forint az euróval és dollárral szemben is.

A következtetésem tehát az, hogy akik nem devizaspekuláció miatt tartanak eurót a portfólióban, kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkoznak az árfolyammal. Ők a biztonságot veszik meg. Ha egy idő után úgy érzik, hogy a forint is biztonságos, kevesebb új megtakarítás kerül majd euróba- függetlenül az euró bevezetési szándéktól.

A napokban írtam arról, mennyivel másképp viselkedünk a pénz megteremtése és a megteremtett pénz gondozása kapcsán. A cikk meglepően sok beszélgetést indított házon belül és az ügyfeleink között is, és ehhez kapcsolódik az euróbevezetés is. A stratégiai szemléleten túl a forint leértékeléstől, inflációtól való félelem, nagyobb kiszámíthatóság iránti vágy lehet az oka annak is, hogy oly sokan szeretnék az euró bevezetését Magyarországon.

Ha jelentősen csökken a költségvetési hiány, növekedési pályára áll az ország, stabilan alacsony marad az infláció, stabilabb lesz a forint árfolyam – és sorolhatnám, kinek mi fontos, – nőni fog a biztonságérzet. Elképzelhetőnek tartom, hogy a csehekhez és lengyelekhez hasonlóan kevesebben kívánják majd az euró bevezetését, Magyarországon is, mint korábban és szívesebben tartják új megtakarításaikat forintban.

---

Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelőjének írásait és szemléit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.