hold Gazdaság

Nem egészségesebb, csak kevesebbet panaszkodik: ellentmondásos az egészségügyi statisztika

Szerző: hold 2026. 07. 23. 4 percnyi olvasás


Nem egészségesebb, csak kevesebbet panaszkodik: ellentmondásos az egészségügyi statisztika

Nem feltétlenül ott élnek a legtovább egészségben, ahol az emberek egyébként a legtovább élnek. A régiós rangsort Bulgária vezeti, miközben a várható élettartamban az utolsók…


Nem feltétlenül ott élnek a legtovább egészségben, ahol az emberek egyébként a legtovább élnek. A régiós rangsort Bulgária vezeti, miközben a várható élettartamban az utolsók között szerepel, Csehország pedig éppen fordított utat jár be. Az egészségben töltött évek adatai szerint egyre több jó év jut a BB tengely lakóinak – a látványos ugrások azonban legalább annyit árulhatnak el arról, mit érzünk betegségnek, mint arról, valójában mennyire vagyunk egészségesek.

A régió lakói évtizedről évtizedre tovább élnek – de vajon a megnyert évek egészségben vagy betegségben telnek? A várható élettartam erre nem ad választ, hiszen minden évet egyformán számol, függetlenül attól, milyen állapotban éljük meg. Épp ezt a hiányt pótolja az egészségben töltött évek mutatója: azt méri, hány évet élhet le valaki tartós egészségügyi korlátozottság nélkül. A BB tengely tizenegy országában ez a szám az elmúlt évtizedben emelkedett – a mögötte húzódó kép azonban jóval zajosabb és ellentmondásosabb, mint a korábban vizsgált egészségügyi mutatóké. 

A mutató, amelyet fogyatékossággal nem terhelt várható élettartamnak is neveznek, azt fejezi ki, hány évet élhet le egy most született gyermek tartós tevékenységkorlátozottság nélkül. Kiszámítása két forrást ötvöz: a halálozási adatokat és egy kérdőíves felmérést, amelyben a válaszadók arról nyilatkoznak, mennyire korlátozza őket valamilyen egészségi probléma a mindennapi tevékenységekben.

Épp ez a kérdőíves, önbevalláson alapuló elem az, ami miatt a mutatót óvatosabban kell kezelni a többinél: az, hogy ki mit érez korlátozottságnak, országonként és kultúránként eltérhet, így az adatok nemzetközi összevethetősége korlátozottabb, az egyes évek értékei pedig érzékenyebben ingadoznak. A magasabb érték több egészséges évet jelent.  

Bolgár ellentmondás, szlovén siker

A régiós átlag tíz év alatt 59,1 évről 62,5-re emelkedett, ám a növekedés szinte teljes egésze az utóbbi öt évre esett: 2014 és 2019 között az átlag alig mozdult, majd 2019 után ugrott meg. A jelenlegi rangsor élén pedig meglepő szereplő áll: Bulgária, 69,1 egészséges évvel. 

Ez az eredmény első pillantásra ellentmond mindannak, amit a régió egészségügyi mutatói eddig mutattak. Bulgária ugyanis a születéskor várható élettartam tekintetében a mezőny legvégén állt, és az elkerülhető halálozása is a magasabbak közé tartozott – most viszont az egészségben töltött évek listáját vezeti. A látszólagos ellentmondás feloldása magában a mutató természetében rejlik: mivel az egészséges évek számát részben az önbevallott korlátozottság határozza meg,

a bolgár eredmény nem annyira a lakosság objektív egészségi állapotát, mint inkább azt tükrözi, hogy a válaszadók viszonylag kevesen számoltak be tartós korlátozottságról.

Magyarországon még mindig túl sokan halnak meg elkerülhető okokból

Ugyanez a minta figyelhető meg Romániában, amely 59 évről 65-re javítva a harmadik helyre lépett, tíz év alatt négy pozíciót előre. 

A mutató ingadozó természetét jól szemlélteti Szlovénia, amely a rangsor legnagyobb elmozdulását produkálta: a 2014-es 58,7 évről 67,5-re javított, hat helyet lépve előre a nyolcadikról a másodikra. A növekedés jelentős része azonban rendkívül rövid idő alatt következett be – a szlovén érték 2018 és 2020 között több mint kilenc évvel ugrott meg -, ami valós népegészségügyi változásként aligha értelmezhető, sokkal inkább a felmérés érzékenységét jelzi. Hasonló, egyetlen évhez köthető kiugrás figyelhető meg Romániában is, ahol az érték 2023 és 2024 között csaknem hat évvel nőtt. Ezek a mozgások arra figyelmeztetnek, hogy a rangsor egy-egy pillanatképét érdemes fenntartással kezelni. 

A magyar mutató a járvány alatt sem lengett ki

Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és a volatilis mezőnyben kifejezetten kiegyensúlyozott pályát futott be. Az egészségben töltött évek száma 2014 és 2024 között 59,9-ről 63,3-ra nőtt, ami 3,4 éves bővülés, nagyjából a régiós átlagnak megfelelő ütem. A rangsorban ez ennek ellenére két helynyi visszacsúszást jelentett, a negyedikről a hatodikra, mivel néhány ország – mindenekelőtt Szlovénia és Románia – nagyobbat ugrott. A magyar mutató a járvány éveiben is végig stabil maradt, érdemi kilengés nélkül.

A rangsor másik vége is tartogat tanulságot. Csehország a teljes mezőny legnagyobb visszaesését könyvelte el: a 2014-es első helyről a nyolcadikra csúszott, és egyike a két országnak, ahol az érték hosszú távon egyáltalán csökkent. Csehország esete a bolgár paradoxon tükörképe: miközben az ország a várható élettartam és az elkerülhető halálozás terén egyaránt a régió élmezőnyébe tartozik, az önbevalláson alapuló egészséges évek számában a mezőny alsó felébe került. A rangsor legvégén Lettország áll 52,5 évvel; itt viszont a különböző mutatók egy irányba mutatnak, hiszen az ország a várható élettartam és az elkerülhető halálozás tekintetében is a mezőny végén szerepelt.

Egy dologban ez a mutató élesen elüt a korábban vizsgált egészségügyi adatoktól. Míg a várható élettartam és az elkerülhető halálozás esetében a mezőny szórása szűkült, vagyis az országok közeledtek egymáshoz, addig az egészségben töltött évek terén épp ellenkezőleg: a legmagasabb és a legalacsonyabb érték közötti különbség a 2014-es 10,7 évről 2024-re 16,6 évre tágult.

A járvány sem hagyott egységes nyomot: míg a várható élettartam 2021-ben minden országban egyszerre zuhant, addig az egészséges évek száma országonként eltérően – néhol csökkenve, máshol tovább emelkedve – alakult, ami szintén a mutató felmérésen alapuló, eltérő természetére utal. 

A tízéves adatsor kettős tanulsággal zárul. Egyfelől az egészségben töltött évek száma a BB tengely legtöbb országában emelkedett, ami arra utal, hogy a hosszabb élet mellett a jó egészségben megélt időszak is bővült. Másfelől a mutató zajos, ingadozó jellege és korlátozott nemzetközi összevethetősége óva int attól, hogy pusztán a rangsor alapján vonjunk le következtetéseket.

Az egészségben töltött évek mutatója önmagában keveset árul el – igazi értékét akkor nyeri el, ha a halálozási és élettartam-adatok mellé helyezve olvassuk, hiszen épp a kettő közötti eltérés világít rá arra, hol válik el egymástól az élet hossza és annak minősége. 


A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.

ad

További tartalom Önnek