EgyébSzerző: euronews 2026. 07. 28. 6 percnyi olvasás
Egymásnak ellentmondó állítások jelentek meg Magyarországon arról, hogy egy szélesebb körű korrupciós nyomozás keretében miért csaptak le egy, Orbán Viktor volt miniszterelnök fideszes pártjához köthető adatközpontba. A Cube megnézi.
Orbán Viktor volt miniszterelnök azzal vádolta meg az igazságszolgáltatást, hogy politikai indíttatású nyomozást indított a szélsőjobboldali Fidesz ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A követelések egy július 21-i, Fideszhez köthető szervereket befogadó budapesti adatközpontban történt razziát követtek el.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az akció része az állami fenntartású Nemzeti Kulturális Alapnál történt szabálytalanságok kivizsgálása.
A nyomozók azt gyanítják, hogy a pénztár döntéshozó testülete 1079, több mint 17 milliárd forint (47 millió euró) értékű támogatást ítélt oda jogellenesen, a finanszírozási szabályokat megsértve.
Orbán Viktor azonban a Fidesz székháza előtt beszélt arról, hogy a korrupciós nyomozást arra használták, hogy igazolják a párt szervereinek lefoglalását.
"Tegnapra rájöttem, miről van szó" - mondta újságíróknak a razzia után. "Az történt, hogy ez ürügyül szolgált a Fidesz szervereinek lefoglalására."
A vizsgálatot "politikai indíttatású jogi eljárásnak" minősítette, amelynek célja a Fidesz "jogilag életképtelenné tétele".
Orbán a lefoglalás jogalapját is megkérdőjelezte.
"Szerintem, ha egy politikai párt szerverét egy rivális politikai erő kormánya ragadja meg, az probléma" - mondta.
Állításait a külföldi politikai szövetségesek is visszhangozták. Marine Le Pen francia parlamenti képviselő, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter szolidaritását fejezte ki a Fidesszel az X-en, jogállamiság megsértésével vádolva a magyar hatóságokat.
A művelettel Orbán Balázs, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója is hasonló vádakat fogalmazott meg.
Azt mondta a The Cube-nak, az Euronews tényellenőrző csapatának, hogy a lefoglalásnak nem sok köze van a korrupciós nyomozáshoz, ehelyett érzékeny információk megszerzésére tett kísérletet a pártról.
"Bementek a Fideszbe, és begyűjtöttek minden információt – az összes támogatót, az összes aktivistát, a párton belüli kommunikációt –, mert ez volt az a hamis narratíva, amelyre a nyomozáshoz szükség volt" – mondta. "De nyilvánvalóan nem. Arról van szó, hogy nyomást gyakorolnak egy politikai pártra."
Az ügyészség azonban vitatja ezt a beszámolót.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség érdeklődésünkre közölte, hogy a kutatást egy párthoz köthető elektronikus adatok tárolásáért felelős szolgáltatónál végezték.
A közlemény szerint az adatok mennyisége, valamint az érintett fél együttműködésének hiánya azt jelenti, hogy az információkról nem lehetett a helyszínen biztonsági másolatot készíteni.
"Az ügyészség ezért az adattároló eszközök lefoglalása mellett döntött" - közölte, hozzátéve, hogy a hatóságok azon dolgoznak, hogy biztosítsák az eszközökhöz való hozzáférést, biztonsági másolatot készítsenek az adatokról és elemzik azokat.
A politikai állítások ellenére jogi szakértők azt mondták a The Cube-nak, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy maga a vizsgálat a jogállamiság megsértését jelenti.
Lattmann Tamás, a budapesti Tomori Pál Főiskola és a prágai New York-i Egyetem jogi docense elmondta, hogy az eddig leírt akciók megfelelnek a magyar jognak és az európai emberi jogi normáknak egyaránt.
„Jelenleg ezekben a tettekben és helyzetekben nem látok semmilyen további vagy fokozott veszélyt a jogállamiságra vagy az emberi jogok védelmére” – mondta.
Hozzátette: továbbra is fennállnak azok a jogi biztosítékok, amelyek az eljárásban érintettek rendelkezésére állnak.
„Ezek a folyamatok jelenleg összhangban vannak a magyar jogszabályokkal és az európai emberi jogi normákkal” – magyarázta. "Minden garancia rendelkezésre áll, és minden lehetséges bírósági lehetőség nyitva áll, úgyhogy nem hiszem, hogy ezen a ponton van ok arra, hogy farkast kiáltsunk."
Lattmann szerint Orbán és politikai szövetségesei üldözésként mutatják be a nyomozást, de úgy érvelt, hogy ezt inkább politikai kommunikációként kell érteni, nem pedig egy tényleges jogállami válság bizonyítékaként.
"Nem hiszem, hogy ez valós, egyértelmű és jelenlévő veszélynek minősül" - mondta.
Daniel Hegedüs, a berlini székhelyű Német Európai Politikai Intézet (Institut für Europäische Politik) igazgatóhelyettese is azt mondta, hogy a vizsgálatot Magyarország változó politikai helyzetének összefüggésében kell szemlélni.
Elmondta, hogy az ügyészség az elmúlt 16 év nagy részében a Fidesz politikai befolyása alatt állt. Véleménye szerint a mostani vizsgálat példa volt arra, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálja az állítólagos jogsértéseket.
„Amit látunk, az az, hogy a magyar igazságszolgáltatás azt teszi, amit egy többé-kevésbé független igazságszolgáltatási rendszernek, független ügyészségnek meg kell tennie az állítólagos jogsértések ügyében” – mondta.
Hegedüs hozzátette: a Fidesz vádjai, amelyek szerint a vizsgálat jogállamiság megsértését jelenti, az általa ismert politikai mintát követik.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én bejelentette, hogy lemond, megbízatása 2026. augusztus 25-én jár le.
Nagy a döntését ismertető közleményében elmondta, hogy az igazságszolgáltatás, így az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megőrzése a demokratikus intézményrendszer alapvető része.
"Az ügyészség nem válhat a politikai harcok kiszolgáló eszközévé, sem a napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színterévé" - áll a közleményben.
A lemondást üdvözölte Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter, aki az áprilisi parlamenti választáson legyőzte Orbán Viktort.
Magyar az X-ről írt posztjában úgy fogalmazott, hogy a főügyész távozása azt jelenti, hogy "az ország megszabadul a politikai átalakulást akadályozó újabb Orbán-bábtól".
Magyar "maffiarendszernek" minősítette az elődje alatt létrehozott rendszert, és ígéretet tett annak felszámolására az általa "Tisztítótűz" hadművelettel.
Napi