Az Országgyűlés kedden nem tartotta fenn a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVHH) létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat.

A parlament ezt követően elfogadta a kétharmados, valamint az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket, majd 

Az újonnan létrejövő szervezet elsődleges célja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek átfogó feltárása. 

A hivatal felállítása nemzetközi szempontból is kulcsfontosságú lépés: közvetlenül kapcsolódik a jogállamisági aggályok miatt visszatartott, mintegy 10,4 milliárd eurónyi uniós helyreállítási alap felszabadításához, így működése döntő hatással lehet az Európai Unióval való megállapodásra.

Ezzel a háttérrel a szervezet teljes körűen átvilágíthatja az uniós és hazai közpénzből finanszírozott projekteket, az állami támogatásokat, valamint a lefolytatott közbeszerzéseket is.

Komoly viták és kritikák kísérik az új szervet

A hivatal létrehozását már a kezdetektől fogva éles politikai és szakmai viták övezik. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint az intézmény túlzott hatalmat összpontosít egy kézben. Mivel a hivatal eljárása nem tekinthető klasszikus közigazgatási folyamatnak, a politikus arra figyelmeztetett, hogy az érintettek jogorvoslati lehetőségei és bírósági védelme súlyosan korlátozottá válik.

A törvénytervezetet a Magyar Helsinki Bizottság is bírálta, míg független jogi szakértők arra mutattak rá, hogy a hatályos büntető- és polgári eljárásjog már jelenleg is biztosítja a vagyonvisszaszerzéshez szükséges eszközöket. Meglátásuk szerint a siker nem egy új intézmény felállításán, hanem a meglévő jogszabályok alkalmazási szándékán múlik.

Az ellenzéki és a piaci szférából több hang is aggodalmát fejezte ki a szervezet lehetséges politikai célú felhasználása miatt. A viták súlyát jelzi az is, hogy Hadházy Ákos független képviselő korábban tisztázta: nem kíván pályázni az újonnan létrejövő hivatal vezetői pozíciójára.