Magyarország 2026. augusztus 31-ig eleget kíván tenni azoknak az adóztatást érintő feltételeknek, amelyek révén hozzáfér az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) forrásaihoz. A vállalásokat tartalmazó törvényjavaslat-csomagot az Országgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalta, és elfogadta. Többek között megszűnik a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadózásban biztosított adómentessége, szűküla társasági adó kedvezményes elemeinek köre, egységesebbé válnak a kiskereskedelmi adó versenyfeltételei, valamint csökken az adónemek száma.

A fő változásokat – amelyek egyben az RRF-forrásokhoz való hozzáférés feltéteit jelentik – a Világgazdaság a PWC azon összefoglalója alapján számol be, amely a javaslatcsomag alapján készült.

Kulcsfontosságú változások lesznek az adózásban

Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok adózása esetében jelentős szja-szigorítás várható. A törvény érdemben alakítja át a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok személyi jövedelemadózási szabályait. A szén-dioxid kvóta adó a bevezetésének időpontjára (2023. október 7.) visszamenőleges hatállyal megszűnik, amely összhangban van az Európai Unió Bíróságának 2026 áprilisában hozott azon döntésével, hogy a CO2 kvóta adó sérti az uniós jogot. A törvény rendelkezik a korábban megfizetett szén-dioxid kvóta adó és a kapcsolódó kamatok visszaigényléséről is, amelyet az adózók a hatálybalépést követő 90 napon belül benyújtott kérelem alapján kérhetnek vissza az adóhatóságtól.

Az adózó akkor jogosult a visszaigénylési kérelmet előterjeszteni, ha a szén-dioxid kvóta adóval és annak kamataival összefüggő követelését más úton nem érvényesítette, a kamatot a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékében határozzák meg.

A szén-dioxid kvóta adó kivezetésével a duplájára nő a környezetterhelési (levegőterhelési) díj. A módosítás célja továbbra is a „szennyező fizet” elvének érvényesítése és a kibocsátások csökkentésének, a tisztább technológiák alkalmazásának ösztönzése.

Megszűnik a növekedési adóhitel, de a már vállalt fizetési kötelezettségek a jelenlegi szabályok szerint teljesíthetők. A kedvezményezett beruházási érték is csak a 2027. január 1. előtt esedékes növekedési adóhitel összegét csökkentheti.

Megszűnnek a műemlék ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezményeket (utoljára a 2026-os adóévben érvényesíthetők), valamint a KEKVA-khoz köthetők is 2027. január 1-jével. Ez alól kivétel a KEKVA fenntartású egyetemeket támogató 300 százalékos adóalapkedvezmény, amely utoljára a 2027-es adóévben vehető igénybe. A KEKVA-kedvezmény az energiaellátók jövedelemadójából is kikerül.

Az RRF-kötelezettségek teljesítése érdekében megszűnik az adó hatálybalépését követő szétválás, kiválás vagy eszközátadás során kapcsolt vállalkozási viszonyba került adózók árbevétel-összeszámítási kötelezettsége, amelyet már a 2026-os adóévtől sem kell alkalmazni.

Szükségessé váltak olyan jogharmonizációk is, amelyet az Európai Bizottság azon döntése tett szükségessé, hogy 2026. július 1-jén megszűnt a legfeljebb 150 euró belső értékű áruk vámmentessége, és ezen árukra tételenként 3 euró egységvámot kell fizetni. Ezzel összhangban megszűnnek a 10 euró alatti vám és általános forgalmi adó esetén a fizetési könnyítések. Tehát ezeket a jövőben meg kell fizetni, illetve visszatérítésre okot adó helyzetben azokat vissza kell fizetni.

Az általános forgalmi adóra vonatkozó változás a belföldi összesítő nyilatkozat szabályait érinti. Most jogszabályi szinten is megerősítették, hogy az M-lapokra vonatkozó, részletesebb adatszolgáltatási kötelezettséget, amelyet eredetileg 2026. július 1-jén kívánták hatályba léptetni, végül nem vezetik be. Így a befogadott számlák teljes összege mellett továbbra sem kell adómértékenként külön feltüntetni a levonásba helyezett adóalapot és adóösszeget.

A 2026. évi XXXII. törvény a kőolajtermék-előállítók különadóját 2027-re is kiterjeszti. A világpiaci árkülönbözet pozitív részére azonban sávos adómértéket vezet be, ami fajlagosan csökkenti az érintett vállalkozások adóterhét. Az új szabályokat első ízben a 2026. augusztusi kötelezettségekre kell alkalmazni.

További módosítások sora született az RRF-forrás érdekében

Megszűnik

• az ebrendészeti hozzájárulás,
• a bevándorlási különadó,
• és a települési adó kivetésének lehetősége.

 A PWC összefoglalójának készítésekor a javaslat szövegezése alapján bizonytalan volt, hogy az érintett önkormányzatoknak milyen kötelezettsége keletkezik a már bevezetett települési adókkal kapcsolatban.

A NAV elnöke a jövőben – a 2016 előtti modellhez hasonlóan – közigazgatási-szakmai vezetőként látja el feladatait, és a tisztség nem kapcsolódik államtitkári jogálláshoz.
A javaslat törvényi szinten rögzítette továbbá az idegenforgalmiadó-mentességet, amelyet korábban veszélyhelyzeti kormányrendelet biztosított az Ukrajnából érkező menekülteknek.
A helyi iparűzési adóban új előlegfizetési szabályok lépnek érvénybe a 2024-től alkalmazható társasági jogi jogintézményhez, a leváláshoz kapcsolódóan.