Megrázó emlékeket élt újra Karen Teasdel, aki pszichopata édesanya mellett nőtt fel. Megmérgezték, megkorbácsolták egy övvel és a saját anyja arra kényszerítette, hogy ássa meg a saját sírját. A nő azt hitte, sikerült megszabadulnia őrült anyjától, ám amikor az anyja a férjére vetette ki a hálóját, végképp betelt nála a pohár.

Karent a bátyja, Brian figyelmeztette arra, hogy 72 éves anyjuk meg akarja mérgezni Karen férjét, Kennyt. A figyelmeztetést jókor jött, ugyanis az anyjuk 20 perccel később megjelent az ajtóban és felajánlotta, hogy főz egy kávét Kennynek.

"A vízforraló mellett állva láttam, hogy valamit szorongat. Megragadtam a kezét, és hátrahámozva az ujjait, láttam, hogy néhány fehér tablettát tart a kezében, amiket a zsebébe dugott, és azt állította, hogy az övéi. Lehet, hogy sokan azt gondolják, a bátyám vagy én csak fantáziálunk – hogy létezik tökéletesen ártatlan magyarázat arra, hogy egy idősebb nő miért hord magánál gyógyszereket. Bárcsak ez igaz lenne" - kezdte a visszaemlékezést Karen.

Nem ez volt Isobel, az anya első próbálkozása, hogy bántson egy családtagot.

A pszichopata anya folyamatosan mérgezte a lányát

"Gyerekkoromra kitörölhetetlen nyomot égetett a bántalmazása. És bármennyire is megdöbbentően hangzik, régóta gyanítottam, hogy anyám szándékosan mérgező anyagokat adott nekem, hogy megbetegítsen, egy elferdült kísérletben a vágyott hatalom és figyelem megszerzésére.

46 évesen már rég elhagytam az otthonomat, és próbáltam lerázni magamról traumatikus gyermekkorom hosszan tartó hatásait. De anyám láthatóan nem veszítette el a hajlamát arra, hogy fájdalmat okozzon a hozzá legközelebb állóknak."

Három évvel később Isobel kórházba került és az ottani vizsgálatok kimutatták, hogy a 75 éves asszony pszichopata, valamint Münchausen-szindrómában is szenved - egy olyan mentális betegségben, amelyben a gondozó kitalálja vagy aktívan előidézi a gondjaira bízott gyermek vagy kiszolgáltatott személy betegségét, hogy felhívja magára a figyelmet.

"Anyám a külvilág felé maga volt a megtestesült tökély. Csinos volt, jól menő butikot vezetett. Otthon viszont maga volt a pokol. Négy éves lehettem, amikor először megtámadott. A fürdőkádban játszottam az akkor 10 éves bátyámmal, Briannel. Anyám dühtől eltorzult arccal rontott be, mert túl hangosak voltunk és kegyetlenül megkorbácsolt egy övvel. Nem érdekelte, hogy visítok.